GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. május 16. [11:10]

A kurdok felfegyverzése árnyékot vet az amerikai-török csúcstalálkozóra

A kurdok felfegyverzése árnyékot vet az amerikai-török csúcstalálkozóra
A Kurd Népvédelmi Egységeknek (YPG)

Árnyékot vet a keddi amerikai török csúcstalálkozóra az amerikai kormány múlt heti döntése arról, hogy további fegyverszállítmányokat küld a Szíriában harcoló kurdoknak.

Első személyes találkozójukon Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfőt, de Washingtonban szinte egyöntetű a vélemény, hogy nem szabad felfokozott várakozásokat táplálni.

A két ország nem csupán a NATO-ban partner, hanem stratégiai szövetséges a terrorizmus elleni harcban is, és mindketten elvileg a kapcsolatok javítására törekednek.

A török vezetést felbőszítette, hogy az amerikai kormány úgy döntött: fegyvereket küld Szíriába, a Kurd Népvédelmi Egységeknek (YPG). Ankara attól tart - és elemzők szerint nem is teljesen alaptalanul -, hogy a szíriai kurdok jó kapcsolatokat ápolnak a törökországi kurdok szeparatista pártjával, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), és az amerikai fegyverek előbb-utóbb a török kurdoknál kötnek ki. Washingtonnak azonban szilárd meggyőződése, hogy a jó harcosok hírében álló kurdok nélkül nem tudnak érdemleges eredményt elérni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet hálózatának szétzúzásában.

A kurdok felfegyverzése miatti ellentét Washington és Ankara között pillanatnyilag áthidalhatatlannak látszik.

Recep Tayyip Erdogan államfő néhány nappal ezelőtt még "új kezdetről" beszélt a washingtoni vizit előtt, a héten Kínában tárgyalva azonban már azt mondta egy török újságnak: "ha stratégiai szövetségesek vagyunk, akkor a döntéseket is szövetségben kell meghoznunk".

Törökország nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy Donald Trump elnökké választása után új fejezet kezdődik az amerikai-török kapcsolatok történetében.

Ankarának kifejezetten rossz volt a viszonya az előző amerikai adminisztrációval. Nem értett egyet Barack Obama kormányzatának Szíria-politikájával, és hiába kérte többször is az Obama-kormányt, hogy adja ki az önkéntes amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot - akit a tavaly nyári törökországi államcsínykísérlet hátterében sejtett -, Obamáék mindahányszor Gülennel értettek egyet, megalapozatlannak minősítették a vádat és bizonyítékokat követeltek a kiadatási eljárás megindításához.

Erdogan elnök örömmel fogadta hát Donald Trump választási győzelmét tavaly novemberben, s az elsők között gratulált neki, abban a reményben, hogy - mint kifejtette - az új amerikai vezetés "jótékony lépéseket" tesz a Közel-Keleten. S amikor idén áprilisban Erdogan győzelmet aratott a népszavazáson és jogköreit kiterjesztve jócskán megerősítette elnöki hatalmát, akkor Donald Trump sem habozott azonnal felemelni a telefont, hogy - a fenntartásait hangoztató néhány európai politikustól eltérően - jókívánságait fejezze ki a török vezetőnek.

A két ország kapcsolatainak látszólagos javulása márciusban meg is kezdődött. Akkor Ankara vendége volt Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója, s bár csupán egyetlen napot töltött a török fővárosban, tárgyalt Erdogan államfővel és a török kormány több tagjával, köztük Mevlut Cavusoglu külügyminiszterrel is.

A viszony javulása azonban a múlt héten megtorpant. Trump elnök döntése a szíriai kurdok felfegyverzéséről "dinamitot helyezett a török-amerikai viszonyrendszer alá" - idézett az amerikai közszolgálati rádió hétfőn egy neve elhallgatását kérő török tisztségviselőt. Aki hozzátette: "különlegesen nagy baj lenne, ha Törökország eltávolodna egyik legfontosabb szövetségesétől".

Elemzők szerint Erdogan várhatóan felhívja Donald Trump figyelmét arra, hogy a jövő komoly válságainak forrása lesz, ha kurd erőkkel foglalnak vissza arab területeket az Iszlám Állam terroristáitól. Binali Yildirim török miniszterelnök pedig a múlt héten Londonban - egy Szomáliáról rendezett konferencia keretében tartott megbeszélésen - az mondta James Mattis amerikai védelmi miniszternek, hogy Donald Trump és Recep Tayyip Erdogan washingtoni tárgyalása jó alkalom lesz "annak a hibának a korrigálására", amelyet a szíriai kurdok felfegyverzése jelent. "Először tárgyalunk, aztán döntünk" - ezt már Erdogan mondta Kínában nyilatkozva török újságíróknak.

Arról azonban nem szólt, hogy Ankara milyen döntéseket hoz majd, ha Washington nem mond le a szíriai kurdok felfegyverzéséről. Az új washingtoni kormányzat pedig eddig még többnyire kitartott döntései mellett. (MTI)


2017. december 15. [20:26]

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó... >>

2017. december 14. [17:39]

Abszolút logikus, hogy Vlagyimir Putyin úgy döntött, függetlenként indul a 2018-as elnökválasztáson - jelentette ki Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának... >>

2017. december 14. [12:39]

Szerbiában az átlagbér 47.000 dinár körül mozog, de sok ember számára ez a statisztikai adat nem jelent sokat, mert településenként változnak a bérek és az árak.A 30.000... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.29 dinár
1 dollár 101.22 dinár
100 forint 37.92 dinár
100 dinár 263.67 forint
Heti kérdés
Ön szerint mekkora jövedelem kell családtagonként a tisztességes megélhetéshez Szerbiában?
5-10 ezer
10-15 ezer
15-20 ezer
20-25 ezer
25-30 ezer
30 ezernél több

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka