Tükör
A belgrádi egyetemisták nem támogatják Szerbia NATO-csatlakozását
Betűméret:             

A belgrádi egyetemen végzett kutatás szerint a hallgatók 88 százaléka nem szeretné, hogy Szerbia NATO tagállammá váljon, írja a Tanjug.

A közvélemény-kutatás szerint az egyetemi hallgatók 39,7 százaléka nem szavazna az Európai Uniós csatlakozásra, a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy Szerbia nem fog az EU tagjává válni.

A nemzetközi politikai kutatások intézete felmérést végzett 38 belgrádi egyetemen, 1.323 hallgatót kérdeztek meg az EU iránti álláspontjáról. A felmérés alapján megtudták, hogy a hallgatók milyen módon alakítják ki álláspontjukat és mennyire követik napi politikát.

Arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, hogy Szerbia EU-tagállammá váljon, a hallgatók 39,7 százaléka negatív választ adott, a sajtóközlemény szerint.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra a válaszadók 28,9 százaléka szavazott, míg 8 százalék el sem menne szavazni, 22,4 százalék pedig nem foglal állást.

A megkérdezett egyetemi hallgatók fele úgy gondolja, hogy Szerbia nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, míg 24 százalék szerint Szerbia csatlakozik az Európai Unióhoz, 26 százaléknak még nincs határozott véleménye az EU-csatlakozást illetően.

A válaszadók kevesebb mint 50 százaléka úgy gondolja, hogy a fő akadályt Koszovó státuszának kérdése.

Ami Szerbia és a környező országok kétoldalú kapcsolatát illeti, hallgatók véleménye szerint Albániával, Horvátországgal és Montenegróval a legrosszabb a kapcsolat. A kérdőívet kitöltők több mint 80 százaléka szerint az országnak rossz a viszonya Albániával, Horvátországgal és Crna Gorával.

A másrészt a hallgatók úgy gondolják, hogy Szerbia szoros kapcsolatot ápol Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával.

Amikor már a szemünknek sem hihetünk - illusztráció
2026. OKTÓBER 10.
[ 19:30 ]
Volt idő, amikor az emberek ugyanazt az esti híradót nézték, ugyanazt az újságot olvasták, aztán másnap összevesztek azon, hogy kinek van igaza. Ma már sokszor nem jutunk el a vitáig sem. Nem ugyanazokat a híreket olvassuk, nem ugyanazokat a képeket látjuk, nem ugyanazokat a mondatokat halljuk – és lassan abban sem vagyunk...
2026. OKTÓBER 7.
[ 18:39 ]
Október 6-án az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira, mindenekelőtt az aradi vértanúkra és gróf Batthyány Lajosra, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére emlékezünk. 1849-ben ezen a napon Aradon tizenhárom honvédtisztet, Pesten pedig Batthyány Lajost végezték ki....
2026. OKTÓBER 6.
[ 9:27 ]
Október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk. Arra a tizenhárom honvédtisztre, akiket 1849. október 6-án, a magyar szabadságharc leverése után végeztek ki Aradon, és mindazokra, akik életükkel fizettek azért, mert hűek maradtak a szabadság ügyéhez. Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich...
2026. OKTÓBER 6.
[ 9:09 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó