GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia


Internet ©tamparija reklám


Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. július 12. [21:28]

Az oroszok és a nyugatiak gázmenőverei a Balkánon

Az oroszok és a nyugatiak gázmenőverei a Balkánon
Timothy Less

A balkáni gázháború csendes ugyan, de a befolyásért folyó küzdelem Oroszország és a Nyugat között rányomja bélyegét a törékeny délkelet-európai régió jövőjére - írja az AFP francia hírügynökség szakértőkre hivatkozva.

Moszkva egyre több vereséget szenved el a térségben. A szláv és ortodox Montenegró a közelmúltban NATO-tag lett, Macedóniában az új szociáldemokrata hatalom hajlik a kísértésre és eltávolodik az előző jobboldali hatalom oroszbarát politikájától.

Bár Európa a beruházások terén egyértelmű előnyre tett szert a helyi gazdaságokban, Oroszországnak van egy ütőkártyája: az energetikai kártya. A gáz teszi ki az Európai Unió energiafogyasztásának negyedét. Márpedig az orosz gázóriás, a Gazprom szállította 2016-ban az Európában felhasznált gáz harmadát.

A Balkánon a gázfüggőség erősödésére kell számítani, párhuzamosan a szénre épülő elektromos művek termelésének az Európai Unió (EU) által is kívánt csökkenésével. Horvátország már tagja az EU-nak, a többi ország szeretne azzá válni, s többé-kevésbé előrejutottak a folyamatban.

"A befolyásért folyó közdelemben Oroszország és a Nyugat között az energiakérdés a régió destabilizálódásának egyik tényezője" - mondja Timothy Less, a Nova Europa agytröszt főnöke. A cég tanácsokkal látja el a térségben beruházni szándékozókat. "Szerbiában, Boszniában, Bulgáriában és Macedóniában Oroszország megpróbálja a gázfüggőséget politikai függőséggé átalakítani, hogy akadályt gördítsen a nyugati integráció elé" - mondja a szakértő.

Jelen pillanatban az orosz befolyás az infrastrukturális hiányosságok miatt korlátok közé szorul: gázvezeték hiányában az orosz gáz nem éri el a régió országainak többségét. A nyugatiak abban reménykednek, hogy konkurens hálózatok támogatásával megelőzik Moszkvát.

"Délkelet-Európának ez a régiója a Nyugatot és a Keletet összekötő energetikai folyosók kereszteződésében helyezkedik el" - magyarázza az AFP-nek Paskal Milo volt albán külügyminiszter. "A régió fontossága nem gazdasági potenciáljában rejlik, hanem abban, hogy tranzitövezet más stratégiai piacok irányába és tárolási kapacitásokat lehet létrehozni".

"Évekig úgy tűnt, hogy Oroszország megnyeri az energiacsatát, de most úgy tűnik, hogy a Nyugat visszaveszi a kezdeményezést" - mondja Timothy Less.

Az Európai Unió támogatását élvező Trans-Adriatic Pipeline (TAP) a szándék szerint 2020-tól kezdve azerbajdzsáni gázt szállít majd Törökország irányából Görögországon és Albánián, majd az Adrián keresztül Olaszországba. A munkálatok Albániában megkezdődtek. Ez a projekt "ha csak minimálisan is, de javíthatja az Európai Unió gázellátásának biztonságát" - mondja Nicolas Mazzucchi a nemzetközi és stratégiai kapcsolatok francia intézetének (IRIS) szakértője.

Mindez azonban nem elég az európaiaknak. Dolgoznak az Ionian-Adriatic Pipeline-on (IAP), amely Boszniát, Montenegrót, Albániát és Horvátországot látná el gázzal. Ez a vállalkozás, összekötve a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására képes észak-horvátországi Krk szigeti terminállal erős konkurense lenne az orosz gáznak. Májusban hét ország (Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró) az amerikai USAID ügynökség támogatásával megállapodást kötött a gázszállító hálózat fejlesztéséről, csökkentendő a függőséget Oroszországtól. Szerbia és Románia nincs az aláírók között.

Miként válaszolhatnak erre az oroszok? A Déli Áramlat vállalkozás segítségével az orosz gáznak egész Ausztriáig el kellett volna jutnia, de a tervről 2014-ben lemondtak. A helyébe lépő Turkstreamről 2016 októberében megállapodás jött létre Ankarával, s ennek hátterét az orosz-török kapcsolatok javulása adta. A közelmúltban Törökországban járt Aleksandar Vučić szerb elnök, s annak a kívánságának adott hangot, hogy a gázvezetékbe országát is kössék be.

Elemzők a vállalkozást műszaki szempontból kényesnek ítélik meg: két kilométer mélyen a Fekete-tengerben kellene húzódnia. Mindenekelőtt azonban geopolitikai kockázatok függvénye. Igor Dekanić a zágrábi geológiai tanszék professzora szerint függ a török-orosz-EU viszonytól, a migránskérdéstől, Szíriától. (MTI/AFP)


2017. november 21. [18:14]

Németország mindig viszonyítási pont volt Európa közepén. Sokak számára megbízható partner, egyesek számára kellemetlen dirigens, ám legalább mindig kiszámítható. S most... >>

2017. november 20. [11:18]

Miután a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kivonult a tárgyalásokról, kudarcba fulladtak hétfőre virradóra Berlinben az egyeztetések a pártok színei alapján... >>

2017. november 19. [15:52]

A tavalyi év során közlekedési szerencsétlenségben 607 személy vesztette életét a szerbiai közutakon, a sebesültek száma pedig meghaladja a 20.400-at.Az ENSZ 2005-ben... >>

2017. november 17. [22:25]
A nagy metamorfózis
2017. november 15. [15:54]
Mugabe útja a hatalomig és vissza
2017. november 15. [8:54]
A magyar szórvány napja
2017. november 14. [11:34]
A katalán válság közelebbről
2017. november 13. [5:54]
A magyar nyelv napja


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.59 dinár
1 dollár 101.00 dinár
100 forint 37.91 dinár
100 dinár 263.73 forint
Heti kérdés
Helyesli-e a közös európai hadsereg létrehozására vonatkozó terveket?
Igen.
Nem.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka