GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. augusztus 12. [18:27]

Szerbia jövője nem Szerbiában képzeli a jövőjét

Szerbia jövője nem Szerbiában képzeli a jövőjét
A szerbiai fiatalok 60 százaléka mondta magára, hogy “eurorealista”, 18 százalékuk tartja magát “euroszkeptikusnak”, 10 százalékuk “eurofanatikusnak”, 2 százalékuk “eurofóbnak”

A szerbiai fiatalok háromnegyede nem hisz a politikusoknak, s minden másodikat hidegen hagy az Európai Unió, derül ki a szerbiai fiatalok ernyőszervezetének (KOMS) felméréséből.

Távoznak a fiatalok Szerbiából, ez nem újság, de minden újabb statisztikai adat közzététele azt a benyomást erősíti meg, hogy Szerbia jövője, a fiatalság, nem Szerbiában látja a jövőjét.

A szerbiai fiatalok ernyőszervezete (KOMS) pénteken mutatta be a szerbiai fiatalok helyzetéről és igényeiről készült alternatív jelentést, írja a B92. A szervezetet a felmérés készítésekor első sorban az érdekelte, milyen a fiatalok viszonya a politika, a munkaerőpiac, az oktatás, a társadalmi aktivizmus, a biztonság, a kultúra és a széles értelemben vett értékek iránt.

A megkérdezettek átlagéletkora 22,7 év volt, a kérdőívet 68,8 százalékban fiatal nők, 31,2 százalékban fiatal férfiak töltötték ki. 65 százalékuk Szerbia nagyobb városaiban él, legtöbbjük, 46,9 százalékuk, a belgrádi körzetben.

A kutatásban résztvevő egyik szakember, Boban Stojanović a B92-nek azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok egyáltalán nem bíznak az intézményrendszerben.

“Vagyis, teljesen negatív a hozzáállásuk a demokráciával, a politikusokkal, az Európai Unióval szemben… A fiatalok kiábrándultak a szerbiai életből, s a politikusokat tartják a leginkább okolhatónak abban, hogy ebben az országban a társadalmi értékek semmivé váltak”, mondja Stojanović, aki szerint az eredmények azt is mutatják, hogy Szerbiában a fiatalok nem látnak perspektívát.

“A megkérdezettek 70 százaléka szeretne elmenni onnan, ahol él. Egy részük külföldre akar menni, egy részük nagyobb városba. Akik a nagyvárosokban élnek, a határon túlra akarnak menni, míg azok, akik kis településeken élnek, a nagyvárosokba szeretnének költözni”, emelte ki a szakember.

A megkérdezettek majdnem fele egyetemi hallgatói státussal rendelkezett, 60,6 százalékuknak semmiféle havi bevétele nincs, 61 százalékuk a szüleivel él egy fedél alatt. A legnagyobb problémaként a munkanélküliséget, az oktatási rendszert, az értékrendszert és a korrupciót említették.

A fiatalok azt mondják, továbbra is érdekli őket a politika, s csak minden tizedik vallja azt, hogy ez a téma teljesen hidegen hagyja. A nagy többség (91%) úgy véli, a fiatalokank részt kell venniük a politikai döntéshozatalok folyamatában, ugyanakkor 48,8 százalékuk gondolja úgy, hogy semmiféle befolyásuk nincs a politikára.

A szerbia fiatalok számára (a megkérdezettek 75%) fontos, hogy a politikusok és pártok őket is szólítsák meg kampányaik során, kapjanak helyet a pártprogramokban, de egy árnyalattal többen gondolják úgy, hogy a politikusok nem szólítják meg a fiatalokat.

Ami a politikusok iránti bizalmat illeti, itt a megkérdezettek 76 százalékának válaszaiból az derül ki, hogy nincs olyan politikus, akinek hinnének, míg 83,1 százalékuk véli úgy, hogy a pártok nem a fiatalok érdekeit tartják szem előtt.

A társadalmi tevékenységet azonban a megkérdezettek több mint fele hasznosnak és hatékonynak tartja, s noha legtöbbjüknek ebből semmiféle anyagi haszna nem származott, mégis úgy gondolják, hogy a különféle társadalmi tevékenységek segítettek a szakmai előrelépésükben vagy karrierjük építésében.

Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre, hogy vajon a demokrácia-e a leghatékonyabb kormányzási forma: a megkérdezettek 33 százaléka szerint igen, 32 százalékuk szerint nem, míg 35 százalékuk válaszolta azt, hogy “nem tudom”. A monarchia mellett a megkérdezett fiatalok 16 százaléka tette le a voksát. 46 százalék nem gondolja úgy, hogy Szerbiának “erős vezetőre van szüksége, akit majd a nép követ”, míg 39 százalékuk gondolja úgy, hogy elengedhetetlen egy erős vezető. A felmérés eredményeinek összegzése kiemeli, a nők gyakrabban válaszoltak ebben az esetben igennel (43,2%), mint a férfiak (28,8%).

A fiatalok viszonyulása az Európai Unió iránt az utóbbi néhány évben drasztikusan megváltozott, ebben a felmérésben arra a kérdésre, hogy “milyen az első reakciójuk az EU fogalmának hallatán”, a megkérdezettek 46 százaléka azt válaszolta, hogy “semleges”, 28 százalékuk számára “negatív”, a legkevesebbenpedig azok vannak, 26%, akik számára ez “pozitív”. Mégis, a fiatalok 42 százaléka támogatja Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz, míg 32 százalékuk ellenzi ezt.

Arról azonban a fiatalok nincsenek meggyőződve, hogy jobban élnének, amennyiben Szerbia csatlakozna az EU-hoz: 32 százalékuk véli úgy, hogy semmi sem változna, 26 százalékuk nem tudja, 25 százalékuk meggyőződése, hogy jobb lenne, míg 17 százalékuk úgy véli, rosszabbul élnénk.

A felmérés során megkérdezett szerbiai fiatalok 60 százaléka mondta magára, hogy “eurorealista”, 18 százalékuk tartja magát “euroszkeptikusnak”, 10 százalékuk “eurofanatikusnak”, 2 százalékuk “eurofóbnak”, míg 10 százalékuk az “egyéb” válasz mellett döntött.

A felmérés adatai számokban, röviden:

- a fiatalok 70 százaléka tervezi, hogy elköltözik abból a helységből, ahol jelenleg él,

- Nyugat-Európába 44 százalékuk akar menni, az Egyesült Államokba 8 százalékuk,

- a legtöbb fiatal (22/23/21%) azt válaszolta, hogy háromhavonta egyszer jár színházba/moziba/múzeumba,

- az internetet 98,1 százalékuk használja napi rendszerességgel,

- a közösségi hálókon napi rendszerességgel 87,7 százalékuk van fenn,

- a fiatalok 13 százaléka egyáltalán nem néz tévét és nem olvas újságot.

A KOMS a felmérés eredményeinek ismertetésével egyidőben megfogalmazta ajánlásait és javaslatait is, amellyel javítható lenne a fiatalok helyzete Szerbiában. Mint mondják “ez nem csak egy minisztérium vagy szervezet feladata, az ifjúságpolitika a legérzékenyebb tárcaközi politikát igényli, s minden minisztérium érdeke, hogy megvalósuljon. Az illetékeseknek azon kellene munkálkodniuk helyi szinten is, hogy lehetőséget adjanak a fiataloknak helyben és hogy biztosítsák számukra az életfeltételeket”, szögezte le a jelentés.


2017. december 15. [20:26]

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó... >>

2017. december 14. [17:39]

Abszolút logikus, hogy Vlagyimir Putyin úgy döntött, függetlenként indul a 2018-as elnökválasztáson - jelentette ki Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának... >>

2017. december 14. [12:39]

Szerbiában az átlagbér 47.000 dinár körül mozog, de sok ember számára ez a statisztikai adat nem jelent sokat, mert településenként változnak a bérek és az árak.A 30.000... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.02 dinár
1 dollár 101.18 dinár
100 forint 37.84 dinár
100 dinár 264.22 forint
Heti kérdés
Ön szerint mekkora jövedelem kell családtagonként a tisztességes megélhetéshez Szerbiában?
5-10 ezer
10-15 ezer
15-20 ezer
20-25 ezer
25-30 ezer
30 ezernél több

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka