GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia


Internet ©tamparija reklám


Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. november 8. [12:15]

NZZ: A szerbek nem akarnak szembenézni a múltjukkal

NZZ: A szerbek nem akarnak szembenézni a múltjukkal

A Neue Zürcher Zeitung svájci napilap arról ír, hogy a szerbek nem akarnak szembenézni a múltjukkal, ismerteti a Deutsche Welle.

Andreas Ernst újságíró cikkének elején arra a tömeges ellenállásra emlékeztet, amelyet Herta Müller kijelentése váltott ki. Az írónő a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron elmondta, hogy szerinte helyénvaló volt az 1999-es bombázás és a szerbeknek együtt kell élniük azzal a ténnyel, hogy maguk okozták saját szenvedésüket.

„Erről a mondatról lehetne vitatkozni, és nem csak Szerbiában. A sajtó botrányként kapta fel a témát, szinte beláthatatlan az eltérő reakciók száma. Nem volt olyan kritikus, aki ne említette volna meg, hogy Herta Müller apja SS-katona volt. A könyvvásáron Müller elmondta, hogy ő nem az édesapja, de mégis mindig bocsánatot kell kérnie miatta. Ebbe a mondatba belekapaszkodva az egyik kritikus azt írta, hogy ő sem Miloąević, és nem akar miatta szenvedni. Ezzel elértünk a szerbek múltjával kapcsolatos központi problémához: nem tudunk különbséget tenni a kollektív bűnösség és a kollektív felelősség között”, írja a cikk.

„A hágai törvényszéken folyó eljárások lehetőséget adtak arra, hogy megtörténjen ez a különbségtétel: vannak egyéni elkövetők, akik „felszabadítják” a közösséget a bűnösség alól, de nem szabadítják fel a felelősség alól, hogy azt kérdezzék maguktól, miként került sor ezekre a bűncselekményekre, és miként lehet elkerülni a jövőben a hasonló eseteket. Szerbia viszont nem használta ki a lehetőséget, hogy tanuljon ebből. Amikor a törvényszék elnöke nemrég Belgrádba látogatott, Ana Brnabić kormányfő arra panaszkodott, hogy a bíróság munkája nem járult hozzá a megbékéléshez a régióban, és egyoldalúan elítélte a szerbiai felet. A bíró erre azt felelte, hogy a megbékélést nem a bíróságnak, hanem az országoknak kell elérniük”, írta a Neue Zürcher Zeitung.

„A hágai törvényszéknek sok mindent lehet felróni, és igaz az is, hogy nem ítéltek el egyetlen horvát, vagy koszovói személyt sem. Szerbia kedvenc érvelését, hogy mindenki ugyanúgy bűnös mindenért, cáfolja az a tény, hogy a boszniai háborúban 33.070 bosnyákot, 4.075 szerbet és 2.263 horvátot gyilkoltak meg”, közölte a svájci lap.

„Az elmúlt 20 évben a volt Jugoszlávia utódállamaiban miért nem néztek szembe tabuk nélkül a háborúkkal? A győztesek (Horvátország, Szlovénia) nem találnak alkalmat az önreflexióra. Ők ápolják a „tiszta” háborújuk dogmáját. A háború után a fájdalmas kérdést csak a vesztesnek teszik fel. Habár klasszikus értelemben vett vesztes nincs is. Ez a Nyugat beavatkozásával van összefüggésben. A boszniai és koszovói háborúk nem maguktól véreztek el, hanem külső erőszakkal vetettek véget nekik”, közölte a Deutsche Welle.

Mindenki mások bűncselekményeivel foglalkozik csak, de a sajátjával nem, zárta a cikkét Andreas Ernst, aki szerint ezt a politikai elit arra használja fel, hogy uralkodjon, mivel egy ilyen helyzet alternatívája „egy nagyon civilizált társadalom lenne, amely túl tud lépni a határokon, de ilyen egyelőre nincs a láthatáron”.


2017. november 18. [17:59]

A szerbiai falvak 86 százalékában csökken a lakosság lélekszáma, közülük 1200-at a teljes elnéptelenedés fenyeget, s ezek teljes területe nagyjából megegyezik Koszovó... >>

2017. november 17. [22:25]

(Budapesti tudósítónktól)Vona Gábor egyértelműen megváltozott. Ahogy ő fogalmazott, ez egy lelkileg átélt, belső változás, nem taktikai húzás, azaz egyáltalán nem arról... >>

2017. november 17. [9:33]

(Belgrádi tudósítónktól)Első ízben szervezte meg tegnap Belgrádban a magyar nagykövetség és a Collegium Hungaricum a magyarországi szerbek estjét. Az est megrendezése jó... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.47 dinár
1 dollár 100.32 dinár
100 forint 37.95 dinár
100 dinár 263.48 forint
Heti kérdés
Helyesli-e a közös európai hadsereg létrehozására vonatkozó terveket?
Igen.
Nem.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka