Tükör
A "senki földjén" érzik magukat a horvát-szerb határvita miatt

A horvát-szerb határvita miatt több mint húsz éve rendezetlen a vajdasági Kengyiában élő néhány magyar sorsa, a szerb-horvát-magyar hármashatár közelében található terület földjei a horvát telekkönyvbe vannak beírva, ezért úgy érzik, hogy a "senki földjén" laknak, életüket az orvosi ellátás és a postai szolgáltatás hiányosságai is nehezítik - mondta Jankovics Róbert horvátországi magyar parlamenti képviselő az MTI-nek pénteken.

Emlékeztetett, hogy Horvátország a kengyiai lakosokat is saját állampolgárainak tekinti. Mivel a történelmi, illetve az 1995-ben aláírt daytoni szerződésbe foglalt határok nem egyeznek, a szerb és a horvát országhatár mentén néhány helyen, többek között itt is, rendezetlenek a területi viszonyok. "A dolgot viszont nehezíti, hogy itt emberek is élnek" - fűzte hozzá a képviselő.

Kengyija ugyan jogilag Horvátországhoz tartozik, de a Duna vajdasági (szerbiai) oldalán fekszik. Ezért ahhoz, hogy a kengyijaiak átjussanak a folyó túloldalára, szerb területen kell áthaladniuk, majd a Duna fölötti hídnál kialakított szerb-horvát határállomáson átlépve léphetnek be Horvátországba.

Jankovics elmondta, hogy az egykor 96 tanyából álló, több mint félezer lelket számláló területet két alkalommal is árvíz sújtotta, s ennek következtében jelentősen megfogyatkozott a lakossága. Utoljára 1965-ben árasztották el a területet a Duna vizével, hogy megkíméljék Mohácsot. Ezt követően sokan nem építették újjá a házukat.

Jelenleg néhány család, mintegy 15 ember él a 900 hektárnyi területen. Habár horvát állampolgárok, csak útlevéllel jöhetnek át Horvátországba - hangsúlyozta a képviselő.

Hozzátette, számos más probléma is nehezíti e magyarok mindennapjait, például az, hogy már 20 éve nem jön ki értünk a mentő, nem hozzák át a postát, orvoshoz is Horvátországba kell járniuk, mert ott érvényes a betegbiztosításunk. Megélhetésük is folyamatosan veszélyben forog, hiszen mindannyian földműveléssel foglalkoznak, de termékeiket nem tudják eladni Horvátországban, mert nem vihetik át a határon, így állami támogatásokat sem igényelhetnek. A fiatalok beköltöztek a közeli Bezdánba és Zombor városába, már csak az idősek maradtak ott - tette hozzá a képviselő.

A területet számos horvát politikus, megyei és járási képviselő is meglátogatta az elmúlt évek során, de nem történt előrelépés az ott élők ügyében.

Jankovics Róbert csütörtökön a parlamentben is feltette a kérdést, mit lehetne tenni ezeknek az embereknek az érdekében. Marija Pejčinović Burić külügyminiszter azt mondta: tud a problémáról. Jelezte, hogy kezdeményezni fogja egy új bizottság felállítását, amely tárgyalásokba kezd majd a szerb féllel az ügy rendezése érdekében.

Szerbiával 241 kilométer hosszú határa van Horvátországnak. Míg Zágráb a kataszteri alapon való rendezést szeretné a szerb-horvát határ esetében, addig Belgrád a Duna vonalán húzná meg végleges határt (a Duna medre némileg megváltozott az elmúlt néhány évtizedben). A Duna vonalának 50 kilométeres szakszán Kengyiján kívül, Karapandzsa és két sziget, Sarengrad Ada, Vukovár Ada, valamint egyes Apatinhoz, Zomborhoz és Palánka községekhez tartozó területek is vitatottak: a Duna szerb oldalán tízezer, horvát oldalán ezer hektárnyi földterület.

Horvátország és Szerbia még 2002-ben létrehozott egy nemzetközi diplomáciai bizottságot a határvita rendezésére, amely összesen kilenc alkalommal ülésezett, viszont 2011 óta egyszer sem ült össze.

Kriják Krisztina (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

2018. ÁPRILIS 23.
[ 19:50 ]
2018. ÁPRILIS 22.
[ 8:14 ]
2018. ÁPRILIS 17.
[ 14:57 ]
Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, a kiegyezés évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították...
2018. ÁPRILIS 16.
[ 8:53 ]
A dúmai állítólagos vegyifegyver-támadásokra megtorlásul a szíriai rendszer ellen kilátásba helyezett nyugati légicsapások hatással lehetnek majd Bassár el-Aszad szíriai elnök hadigépezetére, és arra késztethetik Oroszországot, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, de lángra is lobbanthatják az egész térséget -...
2018. ÁPRILIS 13.
[ 22:21 ]
(Budapesti tudósítónktól)Az oligarcha és a milliárdos között van egy hatalmas különbség. Az utóbbi egyszerűen egy nagyon gazdag ember, aki megteheti, hogy csillogó sportkocsiban száguldozik a francia Riviérán, és egymillió forintért vásárol magának öltönyt. Ha pedig a politikára terelődik a szó, akkor esetleg elárulja...
2018. ÁPRILIS 11.
[ 14:15 ]
Beolvasás folyamatban