GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. december 1. [19:41]

Praljak tábornok és a bipoláris balkáni kommunikáció

Praljak tábornok és a bipoláris balkáni kommunikáció
Fotó: vreme.com
Vladimir Arsenijević

“Jól mondta valaki – azokhoz az országhoz képest, amelyekben 130.000 ember meghalt, gyanúsan sok az ártatlan tábornok. Szinte hihetetlen, mennyire hiányzik az akarat ahhoz, hogy elfogadjuk mindazt, ami történt”, mondta az N1 televízió műsorában Vladimir Arsenijević szerb író, aki Slobodan Praljak tábornoknak a hágai ítélőszék előtt elkövetett öngyilkosságát patetikus cselekedetnek minősítette.

Az író rámutatott, az itt élő népek emlékezete úgy tűnik, igen rövid, ezért a közelmúlt történéseit is “újdonságként” tálalják, mégpedig úgy, hogy a kellemetlen részeket egyszerűen kihagyják belőle. S a térség társadalmaiban egy fikarcnyi szándék sem mutatkozik arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

Sok elemző véli úgy, hogy a hágai törvényszék nem tett eleget egyik legfőbb szerepének, a megbékélésnek. Arsenijević viszont nem gondolja, hogy a bíróság szerepe az, hogy békítsen, sokkal inkább az, hogy igazságot szolgáltasson és ítéletet hirdessen azok ügyében, akik felelősek a háborús bűnök elkövetéséért.

Arra a megállapításra, miszerint úgy gondolták, hogy az igazság meghozza a megbékélést is, Arsenijević azt mondta, az igazság kérdését relativizálni lehet, ami ezúttal is bebizonyosodott, hiszen nem egy olyan elítélt volt már, aki az egyik oldal számára háborús bűnös, a másik számára pedig hős.

“Jól mondta egyszer valaki – ahhoz a térséghez képest, ahol 130.000 ember halt meg, gyanúsan sok az ártatlan tábornok. Szinte hihetetlen, mennyire hiányzik az akarat ahhoz, hogy elfogadjuk mindazt, ami történt. Számomra mindig furcsa, hogy még mindig vannak olyanok, akiknek, amikor végső soron bizonyítékok vannak a történtekre, amikor világos, hogy az elmúlt évtizedek politikája azt eredményezte, amit eredményezett, még mindig problémát okoz az, hogy szembesüljenek ezzel és elálljanak ezeknek az eszméknek a további szajkózásától”, mondja Arsenijević.

Természetesen nem maradt említés nélkül a hágai bíróság emlékezetesre sikeredett utolsó ítélethirdetése sem, amikor is a mostari öreg híd felrobbantásával és más háborús bűncselekményekkel vádolt Slobodan Praljak, a boszniai horvátok tábornoka az ítélet kihirdetését követően kijelentette, nem háborús bűnös, majd megivott valamit, amiről hamarosan kiderült, hogy méreg volt. A tábornok kórházba szállítását követően nem sokkalt meghalt.

“No és pontosan mit is csinált a kilencvenes években Slobodan Praljak Mostarban és környékén – talán dominózott? Elképesztő, szinte hihetetlen… És akkor az olyan emberek, akik tömérdek szenvedést, bajt okoztak, akiknek annyi vér tapad a kezükhöz, és annyi szörnyűség kapcsolódik a nevükhöz, a végén egyetlen exhibicionista megnyilvánulással, holmi önjelölt Szokratészként, patetikus módon kiisszák a mérget a hágai bíróság színe előtt”, mondta a szerb író, hozzátéve, ez a fajta patetikus önelégültség, a méregpohár kiivása a televíziós kamerák előtt különösen visszatetsző, hiszen – “ha semmi más, akkor az öngyilkosság magánügy, tehát egyedül kell véghezvinni”.

Arra a kérdésre, hogy Praljak ezzel a tettével a horvát társadalom azon része előtt is “mártírt” csinált-e magából, amelyik korábban nem tartotta hősnek, Arsenijević azt válaszolta, nem gondolja így, mert a térség társadalmi rétegezettsége túlságosan is kifejezett, nem egykönnyen módosítanak a berögzöttségeken. “A többség ezekben az (egykori jugoszláv) társadalmakban hajlamos egyfajta nacionalizmusra és a politika iránti emotív viszonyulásra… No, de aki eddig azt hitte, hogy Slobodan Praljak hős, az továbbra is azt fogja hinni, és még mélyebb lesz a meggyőződése, aki meg úgy véli, hogy háborús bűnös volt, az szerintem továbbra is ebben a meggyőződésben fog élni…”

Aleksandar Vučić szerb elnök tegnap azt nyilatkozta, hogy Praljak öngyilkosságát a hágai bíróság előtt nem nevezné gyávaságnak, s ezen a tetten nem kellene élcelődni. Andrej Plenković horvát kormányfő kijelentését kommentálva azt mondta, semmit nem értett belőle. Ugyanakkor azt mondta, az EU-hoz lenne egy-két szava az eltérő mércék miatt. Mégis, hozzátette: “Senkinek sem engedem meg, hogy megalázza Szerbiát. Hagyjuk ezt és forduljunk a jövő felé”.

Arsenijević szerint ez a bipolaritás nagyon is jellemzi a balkáni politikai kommunikációt és a nyilvánossággal való kommunikációt, Szerbiában és az egykori jugoszláv tagállamokban is, nevezetesen: van egy narratíva a külső partnerek felé és van egy másik, belső használatra. Vučić elnök kijelentését kommentálva, Arsenijević ismét idézett: “annak az embernek, akinek ilyen múltja van, nem marad más hátra, mint hogy a jövő felé forduljon”, ugyanakkor megjegyezte, nem ez az első alkalom, hogy a jövő felé fordulást említi, hozzátéve, éppen ez az a bipoláris narráció, amiről beszélt, hiszen a mondottak egyik része az európai nyilvánosságnak szólt, mellőzve a 90-es évek kérdéseit, másfelől pedig, mintegy mögöttes tartalomként, megfogalmazódnak bizonyos, akár fenyegetésnek is felfogható üzenetek, melyek lényege, hogy ne sózzák már Szerbia eszét.

“És ez egy újabb példája annak, hogy teljesen képtelenek megfelelő módon szembenézni a közelmúlttal, hogy ezek után tiszta lappal forduljanak a jövő felé”, szögezte le Vladimir Arsenijević.


2017. december 15. [20:26]

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó... >>

2017. december 14. [17:39]

Abszolút logikus, hogy Vlagyimir Putyin úgy döntött, függetlenként indul a 2018-as elnökválasztáson - jelentette ki Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának... >>

2017. december 14. [12:39]

Szerbiában az átlagbér 47.000 dinár körül mozog, de sok ember számára ez a statisztikai adat nem jelent sokat, mert településenként változnak a bérek és az árak.A 30.000... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.29 dinár
1 dollár 101.22 dinár
100 forint 37.92 dinár
100 dinár 263.67 forint
Heti kérdés
Ön szerint mekkora jövedelem kell családtagonként a tisztességes megélhetéshez Szerbiában?
5-10 ezer
10-15 ezer
15-20 ezer
20-25 ezer
25-30 ezer
30 ezernél több

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka