GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. december 6. [19:41]

Jeruzsálemről

Jeruzsálemről

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának.

Jeruzsálem jogállása az izraeli-palesztin konfliktus legbonyolultabb és legkényesebb kérdése. 1967 óta, amikor is egész Jeruzsálem izraeli kézre került, minden izraeli kormány hangoztatja, hogy az "örök és egységes" Jeruzsálem a zsidó állam fővárosa, míg a palesztinok álláspontja szerint Kelet-Jeruzsálemben kell lennie a leendő palesztin állam fővárosának. A nemzetközi közösség nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, amiképpen nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Mivel Tel-Avivot tekintik Izrael fővárosának, a külföldi nagykövetségek is ott működnek.

Jeruzsálem az emberiség történetének egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szent Sír-templom és a Sziklamecset. A zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyedet közös fal veszi körül.

A várost hosszú története során kétszer rombolták le, huszonháromszor állt ostrom alatt és ötvenkétszer támadták meg. Negyvennégy alkalommal foglalták el, illetve foglalták vissza.

A település kialakulásának pontos időpontját nem ismerjük, a Biblia szerint a korábbi Kánaán földjére a Kr. e. 13. században áramlottak be a héber törzsek. A 12 törzs összevonásával a Kr. e. 11. században alakult ki az egységes zsidó állam. A várost Dávid király alapította időszámításunk előtt 1000 körül, a Szentírás szerint Salamon király tette igazán naggyá. Amikor Salamon és Dávid állama két részre szakadt, Jeruzsálem Júdea királyságának székhelye lett, az északi zsidó törzsek pedig Szamáriában építettek maguknak új fővárost.

Jeruzsálem az évezredek során különböző fennhatóságok alá tartozott. Lakói hol elűzve, hol fogságban, hol viszonylagos függetlenségben éltek.

636-tól különböző muszlim dinasztiák birtokolták, illetve egy részén 1099 után több mint egy évszázadig a keresztesek Jeruzsálemi királysága állt fenn. A törökök 1516-ban foglalták el, és az Oszmán Birodalom (a későbbi Törökország) része volt az első világháború lezárásáig. A török uralom végén a vidéki népesség túlnyomórészt arab, a legnagyobb város, Jeruzsálem lakossága viszont többségében zsidó volt.

1917. december 9-én a török kormány a várost átadta Nagy-Britanniának. A második világháború után Jeruzsálemet Palesztina népszövetségi mandátum székhelyének tették meg, és a britek felügyelete alá került. Az ENSZ Közgyűlése 1947. november 29-én fogadta el 181. számú határozatát, mely szerint Jeruzsálemnek nemzetközi ellenőrzés alá kell kerülnie, egyúttal Kelet-Jeruzsálemet a jövőbeli palesztin állam fővárosaként jelölte meg. (A városnak ekkoriban hozzávetőleg 105 ezer arab és 100 ezer zsidó lakosa volt.) A határozat értelmében a város semleges és demilitarizált övezetté vált volna, amelyet külföldiekből toborzott rendőrség őriz, és ahová mindkét állam lakói betelepülhetnek. Az ENSZ ezzel biztosítottnak látta, hogy a szent városban mindhárom világvallás hívei letelepedhessenek és bántatlanul gyakorolhassák vallásukat.

Izrael 1948. évi függetlenségi nyilatkozata nem említette Jeruzsálemet, de megígérte, hogy Izrael minden vallás szent helyét meg fogja védeni. Izrael a függetlenségi háborúban nagy területeket hódított meg, de elvesztette Jeruzsálem zsidó negyedének óvárosát és a város keleti részét. Jeruzsálem Kelet- és Nyugat-Jeruzsálemre szakadt.

1949 végén Dávid Ben Gurion izraeli miniszterelnök Jeruzsálemet Izrael elválaszthatatlan részének, egyben fővárosának nyilvánította, amit a Knesszet is megerősített. A fővárossá tétel 1950. január 4-én lépett hatályba, de ezt csak kevés ország ismerte el. A hírre Jordánia annektálta Nyugat-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael megszállta Jeruzsálem óvárosát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a háborút lezáró 242. számú határozata Jeruzsálemet nem érintette. A háború után Izrael kiterjesztette Jeruzsálem kormányzati határait. Egy 1970-ben alkotott törvénnyel számos kedvezményt adtak a város arab lakosságának.

Izrael álláspontja szerint sem Jordánia, sem más állam nem szerezheti meg az ellenőrzést Jeruzsálem felett, erre egyedül Izrael jogosult. Az izraeli parlament, a Knesszet 1967-ben külön törvényt alkotott Jeruzsálemről, amely kimondja, hogy minden vallás szent helyei szabadon látogathatók, Izrael biztosítja védelmüket.

Az 1980. július 30-án kelt Jeruzsálemről szóló törvény a várost egységesnek tekintette, és Izrael szétválaszthatatlan fővárosának nyilvánította. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 478. számú határozatában jogellenesnek ítélte Kelet-Jeruzsálem bekebelezését, egyben javasolta, hogy az ott működő követségeket az érintett államok költöztessék el onnan. Az Egyesült Államok törvényhozása 1995-ben arról határozott, hogy követségét Jeruzsálembe helyezi át, mert Izraelnek ugyanúgy joga van megválasztani fővárosát, mint bármely más országnak. Ezt a döntést azonban eddig nem hajtották végre.

1988-ban Jordánia lemondott az elvesztett területek iránti igényéről. Ugyanebben az évben a Palesztinai Felszabadítási Front egyoldalúan kikiáltotta a Palesztin Államot, és fővárosának Jeruzsálemet nevezte meg. Bár ezt több arab állam elismerte, valójában semmi sem teljesült ebből. A Palesztinai Felszabadítási Front és Izrael által 1993-ban aláírt oslói szerződés sem érintette Jeruzsálem kérdését.

A város 750-800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a Júdeai-hegyvidéken. Lakosainak száma jelenleg 883 ezer fő, 64 százaléka zsidó, 35 százaléka arab, 1 százalék egyéb.

Jeruzsálem óvárosa 1981-ben a Világörökség része lett. (Az MTVA Sajtóadatbankjának összefoglalója.)


2017. december 15. [20:26]

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó... >>

2017. december 14. [17:39]

Abszolút logikus, hogy Vlagyimir Putyin úgy döntött, függetlenként indul a 2018-as elnökválasztáson - jelentette ki Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának... >>

2017. december 14. [12:39]

Szerbiában az átlagbér 47.000 dinár körül mozog, de sok ember számára ez a statisztikai adat nem jelent sokat, mert településenként változnak a bérek és az árak.A 30.000... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.29 dinár
1 dollár 101.22 dinár
100 forint 37.92 dinár
100 dinár 263.67 forint
Heti kérdés
Ön szerint mekkora jövedelem kell családtagonként a tisztességes megélhetéshez Szerbiában?
5-10 ezer
10-15 ezer
15-20 ezer
20-25 ezer
25-30 ezer
30 ezernél több

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka