Tükör
A tett halála Brüsszelben

(Budapesti tudósítónktól)

Ritka fegyvertény, ha az Európai Unió egyik szakosított szervének alegységét nevén említik minden kocsmában az odajárók, márpedig az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Belügyi és Igazságügyi Bizottságáról kis túlzással azt mondhatjuk, mindenki hallott, aki figyel a nemzetközi hírekre. Ez a LIBE-bizottság, amely időről időre összeül, és arról tárgyal, hogy akkor mi is történjen Magyarországgal, mert a tagok egy része szerint Budapest álláspontja sok esetben ellentétes az uniós országok által elvárttal. Ilyenkor repülőre ül valamely kormánytag, és elmondja, mi Budapest véleménye valamely kérdésben, a meghallgatáson pedig amolyan inkvizítorként keresztkérdéseket tesznek fel képviselők.

Ez Európai Parlament varázslatos intézmény. Tagjai kettős hűséggel bírnak, egyfelől hazájukat, másfelől pártjukat is képviselik, persze itt a párthűség és pártfegyelem jóval csekélyebb jelentőségű, mint egy nemzeti parlamentben. Azt azonban el lehet mondani, hogy a szocialisták általában harcosan ellenzik a néppárti – esetünkben Fideszes – képviselő által elmondottakat, nem beszélve a zöldekről, akik kevesen vannak, de nagyon agresszívan tudnak alkalmanként fellépni, és még a pápát is kifütyülik, ha épp megjelenik körükben, vagy a liberálisokról, élükön a volt belga miniszterelnökkel, Guy Verhofstadttal.

A LIBE-bizottság ülésén csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vett részt, és arról beszélt, hogy egyáltalán nem mossa össze Magyarország a terroristákat és a migránsokat, miként arról beszélt Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt – a Fidesz pártcsaládja – képviselője. Egyszerűen más a véleményünk, Budapest szerint igenis van kapcsolat a migránsok 2015 óta tartó bejövetele és az azóta fellángolt terrorizmus között, ezt az olvasatot azonban elutasítja a LIBE-bizottság szinte teljes tagsága. Arról is beszélget egymással a bizottság felelőse és a magyar diplomácia vezetője, hogy Budapest vajon aláássa-e a jogállamiságot, és ha igen, mit lehet ez ellen tenni.

Ez a beszélgetés úgy ér véget, mint az összes többi. A magyar álláspont nem változik, a bizottságé sem. Az ügy gazdája ír egy jelentést, azt előadja, a sajtó meglehetősen nagy része pedig azt latolgatja, vajon az Európai Unió kirúgja-e Magyarországot azért, mert a LIBE-bizottság ilyen vagy olyan észrevételt tett. Ez a kérdés szinte törvényszerűen előkerül kéthetente, ahogy azt is szalagcímekben lehet hozni politikai állásfoglalás függvényében, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. A két, egymással összefüggő téma nyitja az, hogy az Európai Unió működését máig nem sikerült elmagyarázni részletesen az átlagpolgárnak, talán nem is véletlenül, így, rejtélyesen ugyanis rengeteg muníciót adhat a sajtónak. Az Európai Unióból kirúgni valamely tagállamot gyakorlatilag lehetetlen. Elég csak egy pillantást vetni a brexit folyamatára, amely nem egy tag kiebrudalásáról szól, hanem annak kérésére folynak az elválási tárgyalások. Ha minden jól megy – márpedig eddig semmi sem ment jól –, akkor 2019 tavaszára jutnak el a válás szomorú pillanatához. Ez több tízezer tisztviselő, jogász, közgazdász, fogalmazó, tolmács, könyvelő, fogalmazó, politikus, bankár, s rakodómunkás megfeszített munkáját követeli meg, és csak úgy valósul meg időre, ha bődületes szerencséje van mindenkinek. Egyetlen bent levő taggal se csinálná ezt az EU, ha ő nem akarja. Márpedig Magyarország ezt nem akarja.

A másik a nyelvtörőszerű eljárás emlegetése. Ha Magyarország ellen kötelezettségszegés miatt vizsgálatot indítanak, az törvényszerűen Budapest hibáját feltételezi? Brüsszel valóban Moszkva, ahol az önkéntesen szövetségbe forrt szabad köztársaságok boldogan bólogatnak mindenre, s ha nem, akkor jogosan koppintanak az orrára? Az Európai Unióban van lehetőség a különvéleményre, még akkor is, ha az minden közösségi érdekkel szembemegy. Mert van ilyen, hogy egy országnak más a véleménye, más az érdeke. Szabad országok szabad véleménynyilvánítással. No és van a varázslatos opt-out lehetősége, azoknak, akik a közösségi szemlélet helyett kicsit gyakorlatiasabbak, ilyen például Dánia, az Egyesült Királyság és Írország a befogadási kvóták kapcsán. A három uniós tagállam egy korábbi megállapodás értelmében nem kötelezhető, hogy részt vegyen bármilyen közösségi megoldásban, mert Dublin és London 2013-ban a menekültjogi kitételt csak így fogadta el, Koppenhága pedig egyáltalán nem vesz részt igazságügyi és belügyi témák tárgyalásában. Valóban gazdagabb és nyugatibb államokról van szó, mint Magyarország. De az elvi helyzet pontosan ugyanaz, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság nem az EU egészét figyeli, hanem önmagát. De egyik se kerül szégyenpadra unióellenesség miatt. Ahogy Magyarország se, mert Brüsszel azért mégsem Moszkva, még ha néha így is tűnik.

Sitkei Levente

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az utca méltósága - illusztráció
2018. OKTÓBER 18.
[ 10:52 ]
Budapesti messiás - illusztráció
2018. OKTÓBER 15.
[ 11:45 ]
A szerb sajtó napok óta “élőben közvetíti” a Lidl áruházlánc megnyitásával kapcsolatos híreket. Nem csak a megnyitás napján kitört tömeghisztériáról írnak, hanem arról is, hogy az akkor ládaszámra megvásárolt élelmiszerek, legyen az csirkehús, banán vagy kristálycukor, azóta elárasztották az ország termelői...
2018. OKTÓBER 14.
[ 8:41 ]
Az elhízás idei világnapja ismét a gyermekkori elhízás növekvő trendjére hívja fel a figyelmet. Amennyiben a trend folytatódik, több mint 2,6 millió iskoláskorú gyermek lesz túlsúlyos vagy elhízott világszerte. Globálisan 19%-a a fiataloknak nem mozog. A gyermekek 80%-a nem kap buzdítást megfelelő sport aktivitásra. 33%-kal...
2018. OKTÓBER 11.
[ 13:50 ]
A tavaszi prognózisa óta erőteljesebben jelentkező kockázatok miatt lefelé korrigálta idei és jövő évi világgazdasági növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált őszi jelentésében, amelyben összehangolt makro- és mikroszintű intézkedéseket javasol a gazdaságok belső ellenálló...
2018. OKTÓBER 9.
[ 9:37 ]
Beolvasás folyamatban