Tükör
A Hanuka ünnepről
A zsidók legismertebb ünnepe a nem zsidók körében

A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi Templom újbóli felszentelésére emlékeznek. Az örömünnep, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-étől tévét hó 2-áig tart, azaz a Gergely-naptár szerint idén december 13. és 20. között lesz, az első gyertyát az ünnep előestéjén, december 12-én gyújtják meg. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban kiszlév hó 25-én vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel később, i. e. 165-ben ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a megszentségtelenített Szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat találtak. Jóllehet ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikorra elkészült a tiszta, megszentelt olaj, és a Templomot újra felavathatták; erre utal az ünnep felavatás jelentésű elnevezése.

Az ünnepre, amelyet már Jeruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek, mécses- vagy gyertyagyújtással emlékeznek. Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak meg a nyolcágú gyertyatartón, a hanukián, majd minden este eggyel többet, mert a Talmud szerint "a szentség dolgában csak növekedni lehet". (A gyújtólángot vagy szolgagyertyát - samesz - a gyújtás után a hanukia kilencedik ágára helyezik.) Az új gyertyát mindig balról teszik hozzá a többihez, és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában - miként a Szentélyben - a déli oldalon áll, keletről nyugatra fordítva. Otthon az ablak közelébe állítják, hogy fénye kifelé is világítson, és hirdesse hanuka csodáját. A láng meggyújtásakor első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad őket világításra használni.

Hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. A család tagjai megajándékozzák egymást, játékkal, beszélgetéssel töltik együtt az estéket. A legkedveltebb játék a trendedli elnevezésű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ünneppel kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték őket, és a játék szabályait is kifejezik: a játékosok pénzben vagy dióban, mogyoróban játszanak. Szokás ilyenkor a gyerekeknek pénzt - hanukageltet - és ajándékokat is adni. Az asztalra fánk és latkesz (liszttel, borssal és sóval összekevert, olajos tepsiben kisütött reszelt krumpli) kerül, emlékezésül az olaj csodájára.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az utca méltósága - illusztráció
2018. OKTÓBER 18.
[ 10:52 ]
A Szerbia 21 szervezet által idén június és július folyamán végzett Miért akarnak az emberek elmenni Szerbiából elnevezésű felmérés eredményei szerint a polgárok 22 százaléka szeretne elköltözni Szerbiából, ennek okaként pedig leggyakrabban az életszínvonalat, a jobb fizetéseket és az államban uralkodó rossz helyzetet...
2018. OKTÓBER 15.
[ 19:22 ]
(Budapesti tudósítónktól)Puzsér Róbert úgy döntött, ringbe száll a főváros első emberének pozíciójáért. Ezzel így még semmi gond nem volna, hiszen ismert emberről van szó, vélhetően lennének olyanok, akik hajlandóak rá szavazni, függetlenül attól, az általa felvázolt koncepció megvalósítható-e vagy sem. A...
2018. OKTÓBER 15.
[ 11:45 ]
A szerb sajtó napok óta “élőben közvetíti” a Lidl áruházlánc megnyitásával kapcsolatos híreket. Nem csak a megnyitás napján kitört tömeghisztériáról írnak, hanem arról is, hogy az akkor ládaszámra megvásárolt élelmiszerek, legyen az csirkehús, banán vagy kristálycukor, azóta elárasztották az ország termelői...
2018. OKTÓBER 14.
[ 8:41 ]
Beolvasás folyamatban