GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. december 13. [18:27]

Oroszország közel-keleti sikereivel közelebb került korábbi világpolitikai szerepének visszaállításához

Oroszország közel-keleti sikereivel közelebb került korábbi világpolitikai szerepének visszaállításához
Az orosz és a szíriai vezető katonákkal tanácskozik

Oroszország Szíriában elért sikereivel közelebb került egykori világpolitikai szerepének visszaállításához, s olyan befolyásra tett szert a Közel-Keleten, amilyet még a Szovjetuniónak sem sikerült elérni a hideg háború idején - vélte az AP amerikai hírügynökség az erről értekező összeállításában.

Oroszország mindössze két évvel azután, hogy 2015. szeptember 30-án beavatkozott a szíriai háborúba, így akarva megmenteni a konfliktusban akkor még vesztésre álló szövetségesét, Bassár el-Aszad szíriai elnököt és kormányát, a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. Tette pedig ezt korlátozott forrásokból és hatalmas kockázatvállalással - vélték az AP cikk írói.

Az írás szerint Oroszország mindössze néhány tucat repülőgéppel és néhány ezer katonával megfordította a szíriai háború menetét, megállíthatatlanul folytatta katonai - legfőképpen légi - kampányát, s ettől a megannyi nemzetközi bírálat és a civil áldozatok tetemes száma sem tántorították el.

Megfigyelők szerint Moszkva a szíriai beavatkozással el akarta terelni a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktusról, ami részben sikerült is. A szíriai kampány sikeréhez azonban szükség volt a megfelelő geopolitikai helyzethez, melyet az Egyesült Államok meg is teremtett. Barack Obama volt amerikai elnök kerülte azt, hogy a világ legerősebb hadserege újabb konfliktusok csapdájába essen, ráadásul több kulcsfontosságú térségbeli szövetségesével is vitába keveredett, így Izraellel, Szaúd-Arábiával és a NATO-tag Törökországgal.

Ankarával Moszkvának is meggyűlt a baja, miután 2015 novemberében a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet. Hónapokkal később azonban már helyreállították a rövid időre súlyosan megromlott viszonyukat, az idei év végére pedig Szíriát illetően szinte már közösen lépnek fel.

Emellett Moszkva és az Aszadot támogató, a térségben folyamatosan terjeszkedő Teherán kapcsolatai is megerősödtek, Ankarával együtt a három ország elindította saját béketárgyalás-sorozatát a szíriai konfliktus rendezéséről, s úgy tűnik, jelentősebb előrelépéseket értek el, mint az ENSZ égisze alatt folytatott, többször megfeneklett genfi egyeztetések.

Oroszország azonban más térségbeli országokkal is felvette a kapcsolatot. Egyeztetett Izraellel, hogy a jó kapcsolatok megmaradjanak, de közeledett a szíriai felkelőket támogató Katarhoz és Szaúd-Arábiához is. Utóbbival új szintre emelkedtek az államközi kapcsolatok, októberben Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király személyében először látogatott szaúdi uralkodó Oroszországba.

Az orosz befolyás azonban kiterjed már Egyiptomra is, Kairóval előzetesen megállapodtak abban, hogy orosz katonai repülők egyiptomi támaszpontokat használhatnak. Az említett országok egy részével Moszkva ráadásul együttműködési megállapodások sorozatát írta alá az utóbbi pár évben, Törökországgal és Iránnal orosz légvédelmi rakétarendszerek eladásáról állapodott meg.

Moszkva szíriai beavatkozását eleinte vegyesen fogadták megfigyelők, hiszen az Aszad-rezsimet már-már a bukás fenyegette, szíriai területiért pedig az Iszlám Állam, az al-Kaida, és más, szaúdi, török és katari támogatású fegyveres csoportok versengtek egymással és a kormányerőkkel. A szkeptikusok azt is feltételezték, hogy a gazdaságilag gyengélkedő, elavult fegyveres képességekkel bíró Oroszország újabb "afganisztáni csapdába" sétál bele.

Oroszország azonban - idővel kiderült - jól kitervelte szíriai kampányát: létrehozott egy légibázist Aszad hátországában, Latakia tartományban, és szüntelen légi hadjáratba kezdett.

Az AP írása szerint Szíriába egy új, korszerűsített orosz haderő érkezett, amelyet - egyes források szerint - ráadásul "kis magánhadseregek", köznyelven zsoldosok támogattak.

Szíria gyakorlatilag kísérleti terepeként szolgált új típusú, illetve korszerűsített orosz fegyvereknek. A szíriai harctereken debütáltak egyebek mellett nagy hatótávolságú robotrepülők is, amelyeket a Földközi-tengeren állomásozó tengeralattjárókról, hadihajókról, vagy éppen bombázókról indítottak. Ilyen robotrepülőgépekkel korábban csak az amerikai hadsereg rendelkezett - jegyezte meg az AP.

Moszkva ráadásul az orosz közvéleményt is meggyőzte a szíriai beavatkozás fontosságáról, méghozzá úgy, hogy bizonyította: korántsem Afganisztán szerencsétlen története ismétlődik meg. Az orosz hadjárat kezdetén az orosz állami televízióban a szíriai időjárást is bemondták, elmagyarázva, hogy a körülmények tökéletesen megfelelnek a légi hadműveletekhez.

Az új orosz fegyverek bemutatásával Moszkva azt üzente az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy Oroszország ütőképes haderővel bír, nem pusztán nukleáris arzenáljára támaszkodik .

Vlagyimir Putyin orosz elnök december elején személyesen is meglátogatta a hmejmími orosz légitámaszpontot, ahol Aszad jelenlétében kihirdette az Iszlám Állam fölött aratott győzelmet. Az orosz államfő egyúttal elrendelte a részleges csapatkivonást is Szíriából, ugyanakkor világossá tette, hogy Oroszország nem vonul ki teljesen a közel-keleti országból.

Az amerikai RAND stratégiai elemzőcég munkatársa, William Courtney ezzel kapcsolatban azt mondta: a térségben elért sikerei ellenére Oroszország főként katonai szempontból vált stratégiai tényezővé a Közel-Keleten, ugyanis nem rendelkezik olyan forrásokkal, amelyek lehetővé tennék a térség, elsősorban Szíria újjáépítését. Úgy fogalmazott: a mostani orosz katonai sikereknek a későbbi társadalmi-gazdasági stabilitáshoz is vezetniük kellene a Közel-Keleten. Az elemző cég egyelőre nem tudja elképzelni, hogy Oroszország ezt miként fogja elérni. (MTI/AP)


2018. január 21. [16:15]

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc - a kézirat tanúsága szerint - 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az MTVA... >>

2018. január 20. [15:17]

Hetvenhat éve, hogy a délvidéki területekre bevonuló magyar katonai alakulatok tömeggyilkosságot követtek el az ismét magyar kézbe került Bácskában. Az eredetileg a... >>

2018. január 19. [8:50]

Egy évvel 2017. január 20-iki elnöki beiktatása után Donald Trump egyelőre küszködik azzal, hogy a vitathatatlan gazdasági eredményeket politikai haszonra is váltsa.... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.65 dinár
1 dollár 96.25 dinár
100 forint 38.32 dinár
100 dinár 260.92 forint
Heti kérdés
Hogyan értékeli Donald Trump elnökösködésének első évét? (Az 5-ös a legjobb.)
5
4
3
2
1

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány