Tükör
Trump lemondott londoni látogatása: különleges viszony, szóváltásokkal

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közmondásos különleges viszonyának fagypontra hűlését jelzi, hogy Donald Trump amerikai Twitter-üzenetben mondta le februárra tervezett londoni látogatását.

Trump olyan látogatástól állt el pénteki üzenetében, amelyet hivatalosan soha be sem jelentettek. A februári londoni utazás ugyanis nem az az állami látogatás lett volna, amelyre Theresa May brit miniszterelnök éppen egy éve, tavaly januárban hívta meg II. Erzsébet királynő nevében az amerikai elnököt. Trump az Egyesült Államok új londoni nagykövetségét avatta volna fel a jövő hónapban, de ennél többet erről a látogatásról hivatalos forrásból eddig sem lehetett tudni.

Nem hivatalos értesülések szerint azonban egyelőre az állami látogatás is lekerült a napirendről, jóllehet a brit kormány álláspontja szerint ez a meghívás továbbra is érvényes.

A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan a királynő vendégei, a brit királyi protokoll teljes pompájával fogadják és az uralkodó valamelyik rezidenciáján, a londoni Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket.

A halasztás tényét már abból is lehetett sejteni, hogy az amerikai elnök állami látogatása nem szerepelt a tavaly júniusi előrehozott választások után megalakult brit kormány új programjában, amelyet a hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő ismertetett a felsőházban, márpedig e programismertető beszédekben az uralkodó mindig megemlíti, hogy kiket fogad állami látogatáson a következő egy évben.

A februári látogatás lemondása és az, hogy az állami látogatás előkészületeiről sem hallani semmit, egyaránt jelzi, hogy milyen mértékben lehűlt a két, egymással hagyományosan rendkívül szoros kétoldalú kapcsolatokat ápoló atlanti szövetséges viszonya. Ezt a folyamatot már Trump elnökválasztási kampánya óta a két ország közös újkori diplomáciatörténetében szinte példátlan, nyilvános csörték kísérik.

David Cameron, az előző brit miniszterelnök már 2015 végén "megosztónak, ostobának és tévesnek" nevezte Trump azon nem sokkal korábbi kijelentését, hogy London egyes városnegyedeibe a rendőrök sem mernek bemenni, mert félnek a helyi radikális muszlim közösségektől.

Az ügyben annak idején megszólalt Boris Johnson, London akkori polgármestere, a jelenlegi brit külügyminiszter is, kijelentve: ő csak azért nem megy be New York egyes városnegyedeibe, mert valós a kockázata annak, hogy ott összefut Donald Trumppal.

Londonban különösen nehezményezték azt is, hogy elnökké választása után Trump a brit politikusok közül elsőként Nigel Farage-t, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetőjét fogadta.

A megválasztott amerikai elnök rögtön komoly diplomáciai botrányt is keltett azzal a nyilvános felvetésével, hogy Farage lehetne Nagy-Britannia washingtoni nagykövete.

Ezt a felvetést, amelyet Trump a Twitter üzenőportálon tett közzé, a Downing Street annak idején feltűnően indulatos közleményben utasította vissza, hangsúlyozva, hogy a washingtoni nagyköveti poszton "nincs üresedés", Nagy-Britanniának "kiváló nagykövete van" az amerikai fővárosban, és a brit nagyköveteket "alapelvszerűen" Londonban nevezik ki.

Az amerikai elnök tavaly november végén ismét komoly diplomáciai vihart kavart, ezúttal azzal, hogy a Twitteren újraközölte a Britain First nevű radikálisan muszlimellenes brit csoport három - valóságtartalmában nem megerősített - videóját muszlimok által elkövetett állítólagos atrocitásokról.

A csoport egyik vezetője ellen, akinek Twitter-oldaláról Trump átvette a videókat, büntetőeljárás folyik Nagy-Britanniában szélsőséges gyűlöletkeltő kijelentései miatt.

Az ügyben Theresa May miniszterelnök személyesen is rosszallásának adott hangot, "helytelennek" nevezve, hogy Trump "egy hazugságokat terjesztő, feszültségeket szító, gyűlölködő" csoport videóit népszerűsíti.

Az amerikai elnök azonban May megrovó nyilatkozatára is indulatos Twitter-üzenetben válaszolt, felszólítva a brit kormányfőt, hogy "ne rám összpontosítsa figyelmét", hanem "az Egyesült Királyságban zajló, romboló radikális iszlám terrorizmusra".

Nyílt diplomáciai szóváltásra adott alkalmat az is, hogy Trump hivatalosan elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A döntést London erőteljes hangvételű nyilatkozatban bírálta.

Mindezek után az elemzői közösség és a brit sajtó nem találja meglepő fejleménynek, hogy Trump egyelőre inkább nem tesz látogatást legfőbb európai szövetségesénél.

Kertész Róbert (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

2018. ÁPRILIS 23.
[ 19:50 ]
2018. ÁPRILIS 22.
[ 8:14 ]
2018. ÁPRILIS 17.
[ 14:57 ]
Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, a kiegyezés évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították...
2018. ÁPRILIS 16.
[ 8:53 ]
A dúmai állítólagos vegyifegyver-támadásokra megtorlásul a szíriai rendszer ellen kilátásba helyezett nyugati légicsapások hatással lehetnek majd Bassár el-Aszad szíriai elnök hadigépezetére, és arra késztethetik Oroszországot, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, de lángra is lobbanthatják az egész térséget -...
2018. ÁPRILIS 13.
[ 22:21 ]
(Budapesti tudósítónktól)Az oligarcha és a milliárdos között van egy hatalmas különbség. Az utóbbi egyszerűen egy nagyon gazdag ember, aki megteheti, hogy csillogó sportkocsiban száguldozik a francia Riviérán, és egymillió forintért vásárol magának öltönyt. Ha pedig a politikára terelődik a szó, akkor esetleg elárulja...
2018. ÁPRILIS 11.
[ 14:15 ]
Beolvasás folyamatban