Tükör
A titkos migránsok

(Budapesti tudósítónktól)

Magyarországon választási kampány van, ez pedig könnyen tetten érhető, ahogy egy-egy, voltaképp pofonegyszerű sztori önálló életre kel, s válik szenzációssá, leleplezővé, kimondva-kimondatlanul kormánybuktatóvá. Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár egy máltai napilapnak nyilatkozva beszélt Magyarország migránspolitikájáról, jobban mondva bevándorlási politikájáról. Az interjúban azt mondta, Magyarország tavaly 1300 menekültet fogadott be titokban, hogy megvédje az érintett személyeket. Erre reagálva a magyarországi ellenzéki sajtó arról írt igen nagy terjedelemben, hogy a kormány hazudott, és az emberek háta mögött teljesítette Brüsszel kvótaigényét, azaz porhintés minden szó, amely ezzel kapcsolatban elhangzik a magyar hivatalosságoktól.

Pedig ez az egész történet voltaképp roppant egyszerű. Magyarország számos nemzetközi szerződés aláírója, egyúttal emberek lakják, így függetlenül attól, hogy épp milyen viszonyok uralkodnak a külföldi utakon, továbbra is lehetséges végigjárni a legális utat, hogy menedékjogot kérjen az ember ezen a 93 ezer négyzetkilométeren. A rendszer semmit se változott, attól függetlenül, hogy kik és miként akarják kijátszani a lefektetett szabályokat. Magyarországon ma is lehetséges menedékjogért folyamodni, és mint az Altusz Kristóf szavaiból kiderül, tavaly nagyjából 1300 ember számára hazánk védettséget adott, mert így látta helyesnek. Ők azok az emberek, akik nem tudnak hová fordulni, bármilyen okból. Ez valójában bármi lehet. Csakhogy nagyon fontos, itt alapos vizsgálatok folytak, amelyek alapján a hatóságok meghozták a döntésüket, ennek eredménye az, hogy az érintettek ügyét nem verik nagy dobra. Mert ez alapvetően egy nagyon fájdalmas és nehéz helyzet, de hangsúlyozottan nem arról van szó, hogy bemondott adatokkal a kerítésen átmászó fiatalok megkapják azokat a jogokat, amelyek a kapun át érkezőket illették volna.

A csúsztatás régi trükk a politikai sajtóban, főleg kampány idején sikerül kicsit elveszni a részletekben. Itt nem a magyar sajtó miatt írom, hanem azzal kapcsolatban, miként építi fel a nemzetközi média a Magyarország-képet. A nyugati újságírók többsége azt írja, Magyarország elutasítja a bevándorlást, ez pedig az „ellentmondásos” kormányfő hatása. Ez alapján van egy „jó” politikai irányvonal, és egy „rossz”. A jók befogadnak, mert szeretik embertársaikat, a rosszak pedig elutasítják a segítséget, mert gyűlölik az embereket, akár mert kapzsik, mert nácik, vagy mert silány emberek, vagy esetleg meg vannak vezetve gonosz próféták által. Ezekből a cikkekből táplálkozik a nagyvilág hírfogyasztóinak közel száz százaléka, s így válik a magyar határvédelmi rendszer áthatolhatatlan betonfallá, híresen bestiális határőrökkel, lőrésekkel. Így válik Magyarország „rossz” országgá.

Nehéz lenne cáfolni, hogy az imázsteremtés, vagyis ebben az esetben imázsrombolás teljesen tudatos. A lényeg annyi, hogy minden alkalommal erősíteni kell minden cikkben a „rosszaságra” utaló jelzőket, s szinte virtuálissá egyszerűsíteni az egyébként nagyon is bonyolult életet. Ahogy Nagy-Britannia is színes társadalom, ahol nem mindenki szavazott a brexitre, ám a többség mégis igen, nem mondható, hogy a „britek így gondolkodnak”. Magyarország viszont sokkal kevésbé ismert és elismert ország Nagy-Britanniánál, kevesebben is olvasnak róla szóló cikkeket, ennek következtében senki se kérdőjelezi meg azt, hogy Magyarország „rossz”, vezetője „ellentmondásos”, attól függetlenül, hogy mi az igazság. Ha pedig van a pokoli imázsú Budapest, ahhoz lehet viszonyítani a saját vezetést, rámutogatni Orbán Viktorra, hogy lám, ő a hibás, mi meg ártatlanok vagyunk. A hazai ellenzék pedig ugyancsak tudatosan kiforgatja a helyettes államtitkár szavait, hátha nem lóg ki a lóláb. Mivel az 1300 menekült befogadása szinte pontosan annyi, mint az elméleti, de Magyarország által elvetett kvótarendszer alapján kötelezően befogadandó migráns, könnyen összemosható a két közösség. Pedig ez nem ugyanaz a csoport. A befogadott személyek valóságosak, bajban voltak, és menedéket leltek Európában. A másik csoport gyakorlatilag nem létezik, csak egy virtuális fegyver, politikai muníció vérgőzös korunk egyik tipikus tünete. Alaktalan és jellegzetes tulajdonságok nélküli massza, származási ország és előtörténet nélkül, lepakolandó rakomány, amelynek elosztása elválasztja a jókat a rosszaktól. Az ítélő bíró pedig sajnos egy roppantul korrupt, szintén alaktalan testület, amelyet senki se hatalmazott fel a döntés meghozatalára. Ez egyszerűen csak így esett.

Sitkei Levente

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

"Állampolgárságot vegyenek!" - illusztráció
2019. FEBRUÁR 20.
[ 18:10 ]
Mélyrepülés - illusztráció
2019. FEBRUÁR 19.
[ 18:47 ]
A félelem politikái - illusztráció
2019. FEBRUÁR 17.
[ 13:42 ]
Az Egyesült Államok elnökének jogában áll elrendelni a rendkívüli állapotot válság esetén, és ez több mint százféle rendkívüli felhatalmazást, különleges jogkört biztosít számára. A törvényhozás joga az elnök döntésének felülbírálata, de ehhez kétharmados többségre van szükség a szövetségi...
2019. FEBRUÁR 15.
[ 19:52 ]
Február 14. Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása: A Bálint-nap pontos eredete a homályba vész, a pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és...
2019. FEBRUÁR 14.
[ 18:10 ]
Elemzők általában történelmi lépésnek nevezték Orbán Viktor bejelentését a családtámogatási rendszer további megerősítéséről. Ezt lehet politikai állásfoglalásnak megfelelően persze üdvözölni vagy bírálni, most nem is feltétlenül erről írok. Hanem arról, hová vezet ez a politika. Minden politikai vezető...
2019. FEBRUÁR 12.
[ 13:45 ]
Beolvasás folyamatban