GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2018. február 6. [8:43]

EU-Balkán: Érdekközösség, nem szerelmi házasság

EU-Balkán: Érdekközösség, nem szerelmi házasság

Az Európai Bizottság kedden ismertetendő stratégiai elképzeléseivel lendületet kíván adni a még nem EU-tag balkáni országok erőfeszítéseinek, Szerbia és Montenegró már 2025 táján taggá válhat. Számos polgár azonban panaszkodik a látszatreformok miatt. Miként egyeztethető a kettő össze - teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség tudósítója.

Az újságíró két párhuzamosan létező világot feltételez a Balkánon: az egyiket az Európai Unió egyes csúcspolitikusai képviselik, akik a reformígéretek hallatán Szerbia EU-csatlakozását már a megcélzott 2025-ös év előtt lehetségesnek tartják, a másik oldalon pedig ott van a panaszkodó civil társadalom, a demokráciadeficit, a médiumok szorongatása, az igazságszolgáltatás, amelyek közül egyesek manapság rosszabb helyzetben vannak, mint voltak a kilencvenes évek háborús időszakában.

A kis Montenegró már hat éve tárgyal Brüsszellel EU-csatlakozásáról, 35 tárgyalási fejezetből harmincat megnyitottak. Podgorica jutott eddig a legmesszebbre a belépésre váró balkáni országok közül, belpolitikai helyzete azonban törékeny. Az ellenzék fele hosszabb ideje bojkottálja a parlamenti munkát. Így tiltakozik az évtizedek óta mindent uraló Milo Djukanović ellen, aki néhány családdal együtt úgy irányítja az államot, mintha az övé lenne. A szocialisták szinte örökös elnöke egy-két rövid időszak kivételével vagy Montenegró elnöke vagy miniszterelnöke volt.

Kisebb örökkévalóság az is, amit Szerbia erős embere, Aleksandar Vučić elnök a politikában eltöltött. Hosszabb időn át nagyszerb nacionalista és ellenzéki, miniszterelnökként, majd államfőként lánglelkű európai. A Nyugat, Washington, Berlin, Párizs a hosszú karrierje ellenére még mindig csak 47 éves politikusban látja legfontosabb partnerét. Jovo Bakić szerb szociológus szerint Brüsszel minden antidemokratikus sakkhúzást elnéz Vučićnak, csak ne provokáljon új konfliktusokat Koszovóval és keresse a kibékülés lehetőségét a tíz évvel ezelőtt Szerbiáról levált területtel.

Bosznia-Hercegovinában is az évtizedek óta uralkodó politikusok, mint például a muzulmánok vezetője, Bakir Izetbegović, tartoznak Brüsszel kivételezett partnerei közé. Srdjan Blagovčanin a szarajevói Transparency igazgatója szerint azonban Izetbegović, a szerbek és a horvátok vezetőihez hasonlóan, csak hitegeti az EU-t a reformígéretekkel. "A reformokról szóló beszéd mese", "a pártok bűnszervezetek, úgy működnek, mint a maffia" - mondja.

Predrag Kojović ellenzéki politikus hasonlóan látja a helyzetet. "A pártklikkek csak biztosítani akarják törvényellenesen megszerzett gazdagságukat, anélkül, hogy bármilyen jogi, politikai vagy társadalmi következményt kellene viselniük" - mondja a dpa-nak. Szinte az összes külföldi szakértő egyetért abban, hogy a pártok minden délkelet-európai országban minden dolgok mértékei. Ellenőrzés nélkül uralják a gazdaság és a társadalom minden területét, meghatározzák a médiumok és az igazságszolgáltatás működését, karriereket egyengethetnek vagy tehetnek tönkre.

Nyugati diplomaták néha beismerik, hogy mennyire problematikus a partneri viszonyuk a balkáni országok erős embereivel. Azzal igazolják az összekapcsolódást, hogy az ellenzék ezekben az országokban széttöredezett, gyakran szervezetileg is lebénult. Egyszerűen nem kínálkozik más beszélgető- és tárgyalópartner. Hasonló a helyzet a többi EU-aspiráns, Albánia, Macedónia és Koszovó esetében: veszekedés, blokád, bojkott, korrupció - ezek a helyi belpolitika legfontosabb fogalmai. Mind a hat - EU-tagságra törekvő - ország egymással határvitákba is belebonyolódott.

Az EU-diplomaták abban reménykednek, hogy ezek az országok, hacsak apró lépésekkel is, de egyszer csak áttörést érnek el a demokrácia és a piacgazdaság irányába. A lakosság azonban nem akar várni. Sok csalódott ember kiutat keres és kivándorol, főleg Németországba és Ausztriába. Ezekben az országokban szívesen befogadják a jól képzett fiatalokat, például a mérnököket, az orvosokat és az ápolókat. Hiányuk azonban még inkább visszaveti szülőhazájukat. (MTI)


2018. február 17. [15:48]

A kislány ma ünnepli tizedik születésnapját. Pavaresiának hívják. A neve albánul függetlenséget jelent. Az édesanyja éppen azokban a percekben hozta a világra, amikor... >>

2018. február 16. [7:26]

(Belgrádi tudósítónktól)Nagy, sőt biztos eséllyel indul az idei, március 4-ére kiírt belgrádi helyhatósági választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség. A párt nem első... >>

2018. február 15. [23:02]

(Budapesti tudósítónktól)A Balkán-félsziget, különösen annak nyugati fele Brüsszelben hagyományosan hidegrázást okoz felelős politikusoknak és felelőtlen járókelőnek... >>

2018. február 14. [8:00]
Tudományos valentinizmus
2018. február 10. [18:21]
Mennyit ér a diploma?
2018. február 9. [21:38]
Elöregedő Szerbia
2018. február 8. [20:31]
Statisztika, választásokra sminkelve
2018. február 8. [18:22]
Gyöngyösi csatatér


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.30 dinár
1 dollár 95.57 dinár
100 forint 37.87 dinár
100 dinár 264.03 forint
Heti kérdés
Dühöng az influenzajárvány. Ön fel szokta-e venni a védőoltást a vírusos megbetegedés ellen?
Igen
Nem

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden
Minority SafePack - EURÓPAI VÉDELMET JOGAINKNAK!
Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány