Tükör
Statisztika, választásokra sminkelve

Már bejáródott módszer, és korántsem csak Szerbiában, hogy választások előtt a nyilvánosság számára kisminkelt adatokat szolgálnak fel a foglalkoztatottsági arányról és a bérekről, amelyek úgy egyoldalú, mint elferdített statisztikai adatokon alapulnak. Az embernek eszébe juthat akár a Winston Churchillnek tulajdonított mondás is, miszerint „Én csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam”, vagy az, amelyet állítólag ugyancsak ő mondott, legalábbis az urbánus legendák szerint: “Van kis hazugság, nagy hazugság, meg a statisztika”.

A Köztársasági Statisztikai Intézet a közelmúltban a foglalkoztatási arány és a bérek kifejezetten nagymértékű növekedéséről tett közzé adatokat. A 021 cikke szerint néhány újságíró úgy döntött, a nyugdíjbiztosítási befizetések alapján ellenőrzi a túlzottan optimista adatokat.

Mivel minden dolgozó a bruttó bér 24,2 százalékát befizeti a nyugdíjalapba, a dolgozók és a fizetések növekedése a nyugdíjalapba történő arányosan nagyobb beáramláson keresztül kellett volna, hogy kifejezésre jusson.

A közzétett adatok alapján tavaly a bevételnek 96 milliárd dinárral kellett volna nőnie az előző évhez képest, azonban az alap által közölt információk szerint a növekedés 54 milliárd dináros volt.

A közzétett adatok szerint 2014 harmadik negyedévétől 2017 harmadik negyedévéig a foglalkoztatottak száma 320 ezerrel nőtt, ugyanakkor a munkanélküliek száma 170 ezerrel csökkent.

Már-már bohózatba illő, hogy 2012 ősze óta 730 ezerrel többen dolgoznak, ugyanis ez 36 százalékos növekedést jelentene a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta eltelt idő alatt.

A statisztika nem ejt szót arról, hogy az említett időszakban Szerbia 15 évnél idősebb lakossága 118 ezerrel csökkent, főleg az elvándorlás miatt. Részben ebben rejlik a munkanélküliség csökkenésének magyarázata.

Új módszer

Gyorsan kiderült, hogy a megszépített adatok a foglalkoztatottság nyilvántartásának módszertanában beállt változások következményei. Évtizedekig azoknak a számán alapult, akik a bruttó kereset 10,2 százalékát befizetik a kötelező egészségbiztosításra.

A RZS a közelmúltban hetente készít ankétot a munkáról, amely szerint a foglalkoztatottak közé sorolnak mindenkit, aki az adott héten bármilyen munkáért legalább 10 eurós bért kapott. Akkor is, ha a szürkezónában dolgozott, s természetbeni juttatást kapott. A foglalkoztatottakhoz sorolják a feketemunkásokat és a mezőgazdasági dolgozókat is.

Ily módon 1,96 millió foglalkoztatottól elérkeztünk 2,83 millióig, ebből 628 ezren bármiféle munkaszerződés nélkül dolgoznak. 207 ezer alkalmazottnak valamilyen szerződése van ugyan, de munkája után nem jogosult a biztosításra. Ezek után elég relatív a foglalkoztatottság fogalma.

Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára kételkedik az adatok pontosságában, s rámutat arra, hogy az összesített GDP-növekedésnek sokkal nagyobbnak kellett volna lennie öt év alatt, ha a foglalkoztatottak száma akár a közzétett adatok negyedével nőtt volna. Egyébként egyes munkák produktivitása jelentősen csökkent volna.

Ahogy az export nőtt, tavaly 14,5 százalékkal, a produktivitás nem változott, így a statisztikai adatok kérdésesek. Számos vélemény szól arról, hogy a politikai színtérnek nem érdeke, hogy ezeket az adatokat egyáltalán pontosan megállapítsák. A határozatlanság lehetővé teszi a hatalom számára, hogy saját érdeke szerint szabja a számokat és manipulálja a nyilvánosságot.

A statisztikusok nem tették közzé azt az adatot, hogy átlagosan egy szerbiai családnak körülbelül akkora további bevétele van, amekkora fizetést kap. Ide tartoznak a nyugdíjak, a szociális juttatások, a lakás- vagy földbérbeadások, átutalások, a fiatalok tevékenysége, akik a tanulás mellett munkával pénzt is keresnek.

A foglalkoztatottság növekedése részben azzal is magyarázható, hogy egyre gyakrabban oszt meg két személy félmunkaidővel egy pozíciót.

Manipulálás az átlagbérrel

Fontos körülmény az is, hogy a 2008-as válság óta elvesztek a sokkal biztosabb és jól fizető munkahelyek, így a foglalkoztatottság reális növekedése is rosszabb és gyengébben fizetett munkákon alapul. Ennek következménye a bérszint csökkenése.

A statisztika azonban az átlagbér számításánál nem veszi figyelembe a kisebb magánvállalkozóknál dolgozók, az önfoglalkoztatottak, a földművesek, az informálisan dolgozók béreit, holott ezek mind a foglalkoztatottak kategórájába esnek.

Folyamatosan szó esik az átlagbérről, azonban ez az adat semmit nem mond a jövedelemelosztás szintjéről és szerkezetéről. A kevés extrém fizetés megnöveli az átlagot akkor is, ha sok dolgozó alig éli túl a fizetéséből elsejétől elsejéig.

A 2016. évi példa alapján jól látszik, hogy a RZS módszertana szerint kiszámolt átlagbér használhatatlan adat egy komolyabb bérelemzéshez. Az átlagfizetés akkor 375 euró volt, de kevesen gondolnák, hogy a bérek csaknem 80 százaléka 344 eurónál alacsonyabb volt, vagyis legalább 30 euróval az átlag alatt.

A bérek fele 217 euró alatt

Sokkal többet mondd el a medián, vagyis az a szám, amely az összehasonlított bérek sorában középen helyezkedik el. A dolgozók fele a medián alatt keres.

Tavalyelőtt a medián mindössze 217 euró volt. Tehát a dolgozók fele gyakorlatilag aprópénzt vitt haza, így nem is csoda, hogy a hatalom az átlagbért szajkózza, amely sokkal többet fed el, mint amennyit megmutat.

Živan Lazić (021)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyar szórvány napja - illusztráció
2018. NOVEMBER 15.
[ 5:50 ]
Az iráni gazdaság megszenvedi, de valószínűleg átvészeli az amerikai szankciókat. Elemzők szerint a gazdaság teljesítményének visszaesésére lehet számítani, de összeomlás nem várható - derül ki a Reuters hírügynökség gazdasági elemzéséből.A magasabb olajárak és az Egyesült Államok elszigetelődése miatt Irán ma...
2018. NOVEMBER 14.
[ 20:08 ]
Noha a jelenlegi szerbiai kormány támogatja az informatikai alkalmazások bevezetését az olyan szolgáltatások esetében, amelyeket nap mint nap igénybe vesznek a polgárok, a gyakorlatban olyan döntéseket hoz, amelyek nem csak ellehetetlenítik a digitalizációt, hanem a szolgáltatást nyújtókat is úgy kezeli, mintha egyedüliek...
2018. NOVEMBER 14.
[ 11:12 ]
Hetvenedik születésnapját ünnepli, egyben újabb korrekordot is dönt ma a brit trón várományosa.Károly Fülöp Artúr György, II. Erzsébet királynő és Fülöp edinburghi herceg elsőszülött fia, aki trónörökösi minőségében a walesi herceg címét viseli, 1948. november 14-én született. A jeles évforduló azt is jelenti,...
2018. NOVEMBER 14.
[ 8:44 ]
Beolvasás folyamatban