Tükör
Statisztika, választásokra sminkelve

Már bejáródott módszer, és korántsem csak Szerbiában, hogy választások előtt a nyilvánosság számára kisminkelt adatokat szolgálnak fel a foglalkoztatottsági arányról és a bérekről, amelyek úgy egyoldalú, mint elferdített statisztikai adatokon alapulnak. Az embernek eszébe juthat akár a Winston Churchillnek tulajdonított mondás is, miszerint „Én csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam”, vagy az, amelyet állítólag ugyancsak ő mondott, legalábbis az urbánus legendák szerint: “Van kis hazugság, nagy hazugság, meg a statisztika”.

A Köztársasági Statisztikai Intézet a közelmúltban a foglalkoztatási arány és a bérek kifejezetten nagymértékű növekedéséről tett közzé adatokat. A 021 cikke szerint néhány újságíró úgy döntött, a nyugdíjbiztosítási befizetések alapján ellenőrzi a túlzottan optimista adatokat.

Mivel minden dolgozó a bruttó bér 24,2 százalékát befizeti a nyugdíjalapba, a dolgozók és a fizetések növekedése a nyugdíjalapba történő arányosan nagyobb beáramláson keresztül kellett volna, hogy kifejezésre jusson.

A közzétett adatok alapján tavaly a bevételnek 96 milliárd dinárral kellett volna nőnie az előző évhez képest, azonban az alap által közölt információk szerint a növekedés 54 milliárd dináros volt.

A közzétett adatok szerint 2014 harmadik negyedévétől 2017 harmadik negyedévéig a foglalkoztatottak száma 320 ezerrel nőtt, ugyanakkor a munkanélküliek száma 170 ezerrel csökkent.

Már-már bohózatba illő, hogy 2012 ősze óta 730 ezerrel többen dolgoznak, ugyanis ez 36 százalékos növekedést jelentene a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta eltelt idő alatt.

A statisztika nem ejt szót arról, hogy az említett időszakban Szerbia 15 évnél idősebb lakossága 118 ezerrel csökkent, főleg az elvándorlás miatt. Részben ebben rejlik a munkanélküliség csökkenésének magyarázata.

Új módszer

Gyorsan kiderült, hogy a megszépített adatok a foglalkoztatottság nyilvántartásának módszertanában beállt változások következményei. Évtizedekig azoknak a számán alapult, akik a bruttó kereset 10,2 százalékát befizetik a kötelező egészségbiztosításra.

A RZS a közelmúltban hetente készít ankétot a munkáról, amely szerint a foglalkoztatottak közé sorolnak mindenkit, aki az adott héten bármilyen munkáért legalább 10 eurós bért kapott. Akkor is, ha a szürkezónában dolgozott, s természetbeni juttatást kapott. A foglalkoztatottakhoz sorolják a feketemunkásokat és a mezőgazdasági dolgozókat is.

Ily módon 1,96 millió foglalkoztatottól elérkeztünk 2,83 millióig, ebből 628 ezren bármiféle munkaszerződés nélkül dolgoznak. 207 ezer alkalmazottnak valamilyen szerződése van ugyan, de munkája után nem jogosult a biztosításra. Ezek után elég relatív a foglalkoztatottság fogalma.

Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára kételkedik az adatok pontosságában, s rámutat arra, hogy az összesített GDP-növekedésnek sokkal nagyobbnak kellett volna lennie öt év alatt, ha a foglalkoztatottak száma akár a közzétett adatok negyedével nőtt volna. Egyébként egyes munkák produktivitása jelentősen csökkent volna.

Ahogy az export nőtt, tavaly 14,5 százalékkal, a produktivitás nem változott, így a statisztikai adatok kérdésesek. Számos vélemény szól arról, hogy a politikai színtérnek nem érdeke, hogy ezeket az adatokat egyáltalán pontosan megállapítsák. A határozatlanság lehetővé teszi a hatalom számára, hogy saját érdeke szerint szabja a számokat és manipulálja a nyilvánosságot.

A statisztikusok nem tették közzé azt az adatot, hogy átlagosan egy szerbiai családnak körülbelül akkora további bevétele van, amekkora fizetést kap. Ide tartoznak a nyugdíjak, a szociális juttatások, a lakás- vagy földbérbeadások, átutalások, a fiatalok tevékenysége, akik a tanulás mellett munkával pénzt is keresnek.

A foglalkoztatottság növekedése részben azzal is magyarázható, hogy egyre gyakrabban oszt meg két személy félmunkaidővel egy pozíciót.

Manipulálás az átlagbérrel

Fontos körülmény az is, hogy a 2008-as válság óta elvesztek a sokkal biztosabb és jól fizető munkahelyek, így a foglalkoztatottság reális növekedése is rosszabb és gyengébben fizetett munkákon alapul. Ennek következménye a bérszint csökkenése.

A statisztika azonban az átlagbér számításánál nem veszi figyelembe a kisebb magánvállalkozóknál dolgozók, az önfoglalkoztatottak, a földművesek, az informálisan dolgozók béreit, holott ezek mind a foglalkoztatottak kategórájába esnek.

Folyamatosan szó esik az átlagbérről, azonban ez az adat semmit nem mond a jövedelemelosztás szintjéről és szerkezetéről. A kevés extrém fizetés megnöveli az átlagot akkor is, ha sok dolgozó alig éli túl a fizetéséből elsejétől elsejéig.

A 2016. évi példa alapján jól látszik, hogy a RZS módszertana szerint kiszámolt átlagbér használhatatlan adat egy komolyabb bérelemzéshez. Az átlagfizetés akkor 375 euró volt, de kevesen gondolnák, hogy a bérek csaknem 80 százaléka 344 eurónál alacsonyabb volt, vagyis legalább 30 euróval az átlag alatt.

A bérek fele 217 euró alatt

Sokkal többet mondd el a medián, vagyis az a szám, amely az összehasonlított bérek sorában középen helyezkedik el. A dolgozók fele a medián alatt keres.

Tavalyelőtt a medián mindössze 217 euró volt. Tehát a dolgozók fele gyakorlatilag aprópénzt vitt haza, így nem is csoda, hogy a hatalom az átlagbért szajkózza, amely sokkal többet fed el, mint amennyit megmutat.

Živan Lazić (021)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Korszakos gondolkodók - illusztráció
2018. AUGUSZTUS 16.
[ 13:08 ]
Mégis kinek a pártja? - Az amerikai republikánusok a félidős választások előtt - illusztráció
2018. AUGUSZTUS 15.
[ 19:32 ]
Nagyboldogasszony napja - illusztráció
2018. AUGUSZTUS 15.
[ 9:12 ]
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje kedden elvetette a 2004-ben, az akkori kormány által elfogadott, az 1995-ös srebrenicai mészárlásról szóló dokumentumot és új bizottság felállítását kérte az igazság teljes kiderítése érdekében - közölte a helyi sajtó. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a...
2018. AUGUSZTUS 14.
[ 20:38 ]
Az elmúlt hetekben több mint 500 indítvány érkezett a munkaügyi minisztériumhoz a szociális védelmi törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezet miatt.Ebből 115 észrevétel a civil szektorból érkezett, amelyek felszólították az európai intézményeket, hogy támogassák javaslataikat és...
2018. AUGUSZTUS 13.
[ 10:56 ]
Koszovó helyzetének rendezése kapcsán egyre többször merül fel a területcsere lehetősége Szerbia és Koszovó között - írta a KoSSev című koszovói hírportál. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az országhatárok módosítása újabb problémákhoz vezetne. Koszovó felosztásának ötlete, avagy egy lehetséges...
2018. AUGUSZTUS 9.
[ 12:28 ]
Beolvasás folyamatban