Tükör
Kárpát-EXPOrt: Testre szabott megoldások magyar vállalkozásoknak

Jelentős sikereket ért el a Magyar Nemzeti Kereskedőház a határon túli magyar vállalkozások exporttevékenységeinek kiszélesítésében, a Kárpát-medencei gazdasági térbe való becsatornázásukban – nyilatkozta a Magyar Időknek Oláh Zsanett, a kereskedőház vezérigazgatója. Hozzátette: a II. Kárpát-medencei gazdasági kiállítás és konferencia is azt a célt szolgálja, hogy dinamizálódjanak a határokon átívelő magyar–magyar együttműködések, erősödjön a regionális vállalati ökoszisztéma, és bővüljenek a vállalkozások exportlehetőségei.

– Fontos programsorozat ért véget február végén Szabadkán. Mi volt a célja a Kárpát-medencei csillagtúrának?

– A Kárpát-medencét tekintve stratégiai célkitűzésünk a határokon átívelő magyar–magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, az országhatáron túli magyar érdekeltségű vállalkozások versenyképességének fokozása, egyúttal exporttevékenységük kiszélesítése. Ennek jegyében immár 22 regionális irodát működtetünk a szomszédos országok magyarlakta területein, illetve Lengyelországban. Az irodák mintegy háromezer magyar vállalkozással alakítottak ki napi szintű együttműködést.

A további, versenyképes termék- és szolgáltatási portfóliójú magyar vállalkozások feltérképezésére tavaly év végén pedig elindítottuk az összesen hét helyszínre ellátogató Kárpát-medencei csillagtúránkat, mert meggyőződésem, hogy most a terepen kell helytállni. A kezdeményezés célja az volt, hogy az új termelési kapacitásokat létrehozó, sikeres határon túli partnercégeket végiglátogatva új célpiacokat határozzunk meg exporttevékenységük kiszélesítése érdekében, akár a Kárpát-medencében, akár távoli piacokon. Csaknem háromszáz cégvezetővel, vállalkozóval és a régió gazdasági életének meghatározó szereplőivel tárgyaltunk személyesen valamennyi határon túli régióban.

– Hogyan tudták segíteni ezeket a határon túli cégeket?

– A csillagtúra mind a hét állomásán leültünk az érintett vállalkozásokkal, és megvizsgáltuk, átbeszéltük a vezetőkkel, hol tartanak az exporttevékenységükben, hogyan lehetnek még hatékonyabbak. Elsősorban arra fókuszáltunk, hogy a határon túli vállalkozások hogyan tudnának partneri kapcsolatot kialakítani az anyaországgal, például beszállítókként. Ez fordítva is igaz, vagyis arra is összpontosítottunk, hogy a magyarországi cégek miként tudnának még inkább együttműködni a határon túli partnerekkel. Emellett a kereskedőház csaknem ötven országban jelen lévő irodáinak köszönhetően kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerünk és naprakész piaci információink vannak. Így a cégeket támogatni tudjuk további üzleti lehetőségekkel, közös árualapok létrehozásával vagy becsatornázással az integrált projektekbe.

– Milyen sajátosságokkal találkoztak a határon túli vállalkozásoknál, milyen feladatokat, kihívásokat tapasztaltak?

– Nem lehet kimondott különbséget tenni az anyaországi és a határon túli vállalkozások között, mindenhol megvannak ugyanazok a nehézségek, kihívások és igények. A cégeknek elsősorban a piaci információkra, a kapcsolatrendszerek kialakítására, tőkére, illetve a releváns célpiacok meghatározására van szükségük. Sok vállalkozásnál már rendelkezésre áll a technológiai fejlettség, a megfelelő kapacitás, valamint a versenyképesség. Ugyanakkor ennek fenntartásához szükség van a megfelelő piacokra is, a kereskedőház pedig cégre szabott módon, egyedi exportstratégiák mentén segíti elő a sikeres külpiacra lépést.

– A vállalkozásoknak tehát egyedi megoldásokat kínálnak?

– Igen. Számos olyan, exporttapasztalatokkal még nem rendelkező határon túli cég van, amelynek fontos piaca lehet Magyarország, tekintettel a nyelvi és kulturális hasonlóságra, illetve a földrajzi közelségre. Sokaknak ráadásul logisztikai szempontból sincs értelme távolabbi piacokat keresni. Pél­dául egy mezőgazdasági gépeket forgalmazó cégnél olyan piacot kell találni, ahol a beüzemelés vagy a szervizelés szinte azonnal vagy rövid határidővel elvégezhető. De a nagyobb vállalatoknak is fontos stratégiai eszköze lehet a nemzetközi bővülés. Amennyiben egy vajdasági vállalkozás Magyarországon létesít leányvállalatot, egyszerűbben tud nyitni akár az EU, Oroszország vagy más keleti országok piacai felé.

– Nyitottak a környező cégek a kereskedőház javaslataira?

– A határon túl is népszerűek és keresettek a szolgáltatásaink, amit kiválóan mutat, hogy elkezdett kiépülni egy egységes és versenyképes Kárpát-medencei vállalkozói ökoszisztéma. Ez pedig fontos alapot jelent a továbblépéshez. Már a V4-elnökségünk alatt is sokat beszéltünk a Kárpát-medencei vonal erősítéséről, ráadásul a visegrádi közösségen belül nem versenytársként tekintünk egymásra. Hazánk kiemelt bázisa a Balkán, míg a lengyelek főként a balti államokra összpontosítanak.

Így a távolabbi piacokon egymást kiegészítve, integráltan tudunk versenyképesek lenni, a tervezés, a kivitelezés, az informatika, valamint a különböző technológiai újítások terén. Egy vajdasági vállalkozás számára nem biztos, hogy értelmezhető a dél-amerikai, afrikai kapcsolatrendszer, ugyanakkor komplexen, több cég összefogása részeként nekik is tudunk üzleti lehetőségeket nyújtani. A magyar nemzetgazdaságnak is fontos, hogy növeljük az exportképes és aktívan exportáló vállalkozások arányát, amelyek úgy tudnak növekedni, ha újabb piacokra tudják sikeresen eljuttatni a termékei­ket, szolgáltatásaikat.

– A kereskedőház tavaly első ízben rendezte meg a Kárpát-medencei gazdasági kiállítást és konferen­ciát. A mostani, második rendezvénynek mi a fő célkitűzése?

– A Kárpát-medencei együttműködés egyik legfontosabb platformja volt a tavalyi rendezvény, amelyen mintegy hatszáz vállalkozás vett részt, ezek csaknem fele a határon túlról érkezett. Az egyik kárpátaljai borászat itt kötött sikeres üzletet, amellyel innovatív technológiát honosított meg a saját gazdaságában. A konferencia sokat segített a cégeknek a kapcsolatteremtésben is, személyesen megismerhették az integrált projekteket, valamint a Kárpát-medencei vállalkozásokat tömörítő, segítő szervezeteket. Ugyanezt az eseményt és tematikát hoztuk most el a Várkert Bazárba, kibővített szakmai tartalommal és létszámmal, amit az indokol, hogy a Kárpát-medencei gazdasági térség szereplői egyre aktívabbá válnak.

– Az idei konferencia milyen újdonságokat tartogat?

– Mintegy 1400 résztvevőt várunk a két nap során, ahol csaknem négyszáz anyaországi és határon túli kiállítóval, valamint számos, a régióban működő szakmai szervezettel találkozhatnak személyesen. A rendezvény célja, hogy minél több vállalkozás bekapcsolódjon a Kárpát-medencei gazdasági térbe, megsokszorozódjanak a határokon átívelő magyar–magyar üzleti együttműködések, emellett támogassuk azokat a régiókat és országokat, amelyek mind gazdasági, mind politikai szempontból hasonló irányelveket követnek.

– Milyen évet zárt tavaly a kereskedőház, és milyen újabb feladatokat hoz 2018?

– Azt gondolom, tavaly értek be azok a folyamatok, amelyeket három éve kezdtünk megvalósítani. Az építkezés már megtörtént, a szükséges alapokat lefektettük, a kapcsolatrendszereket felállítottuk. Tavaly megháromszoroztuk a sikeres ügyletek számát, amelyek értéke csaknem a hatszorosára emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A Kárpát-medencét tekintve pedig a térségbe exportáló partnereink 2017-ben több mint 2,1 milliárd forint értékű konkrét üzleti lehetőséget realizáltak, míg az első képviseletünk megnyitása óta ez a szám összességében már meghaladja az 5,7 milliárd forintot. Az év legfőbb kihívásának a kiépített Kárpát-medencei gazdasági térség versenyképességének további fokozását tartom. (Magyar Idők)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az utolsó napok - illusztráció
2018. JÚNIUS 20.
[ 13:29 ]
(Budapesti tudósítónktól)Későn kapott észbe Nyugat-Európa, meglepő módon jelenleg a kontinens fejlettebb része van kóros ütemtévesztésben a bevándorlási krízis kapcsán. Több millió bevándorló, rengeteg halott a Földközi-tengeren, terrortámadások sora és a mindennapi élet alapvető átalakulása kellett ahhoz, hogy...
2018. JÚNIUS 15.
[ 18:15 ]
A szerb környezetvédelmi és egészségügyi minisztérium megállapodásának aláírásával ma kezdődött meg az 1999-es szerbiai NATO-bombázások következményeinek kivizsgálása, amelyre 15 millió dinárt fordítanak.A vizsgálatban részt vesz a védelmi, az oktatási, valamint a tudományos és technológiai fejlődéssel foglalkozó...
2018. JÚNIUS 12.
[ 19:00 ]
Az amerikai sajtóban megjelent első elemzések óvatosan ítélik meg a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között kedden Szingapúrban megtartott csúcstalálkozót. A The Wall Street Journal című napilap szerint "új szakasz" kezdődik az amerikai-észak-koreai diplomáciában, ám a lap úgy...
2018. JÚNIUS 12.
[ 16:47 ]
Beolvasás folyamatban