Tükör
A migránsok elégedettek a szerbiai bánásmóddal, de mielőbb továbbmennének

(Belgrádi tudósítónktól)

Amióta az ázsiai és az afrikai menekülthullám elérkezett Közép-Kelet-Európába, Szerbia számított a régió leghumánusabb országának a migráció útvonalán. A migránsválság kezdetétől az állami intézmények és a nemkormányzati szervezetek - mint hangoztatták - tiszteletben tartották az emberi jogokat és humán módon fogadták az országba beáramló menekülteket. Ezt a pozitív hozzáállást nemcsak a szerbiai hatalom, hanem a Nyugat is egy időben állandóan hangoztatta.

Az Amnesty International szervezetnek a múlt évre vonatkozó jelentése az emberi jogok helyzetéről a világban azonban azt állítja, hogy Szerbiában a menekültek nem megfelelő és túlzsúfolt központokban vannak elhelyezve, regisztrálásuk és a menedékjog kiadásának folyamata túl lassú. Belgrádban az újonnan érkezett menekültekkel, elhelyezésükkel és ellátásukkal a Praxis helyi nemkormányzati szervezet foglalkozik. Náluk érdeklődtünk a migránsok számáról, kilétéről, hangulatáról, a terepi munka során szerzett tapasztalatokról.

A Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) becslése szerint januárban 4100 migráns/menekült tartózkodott Szerbiában, és számuk nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. 3900-an a menedék-, illetve a befogadóközpontokban vannak elhelyezve. Belgrádban jelenleg több, mint 1400 migráns és menekült tartózkodik, közülük 643-an a krnjačai menedékközpontban vannak elhelyezve, 727-en pedig az obrenovaci befogadóközpontban. A Praxis adatai szerint naponta mintegy 30 migráns illetve menekült várakozik bejegyzésre a rendőrállomáson, azután a táborban helyezkednek el vagy megpróbálkoznak illegálisan átjutni a horvát, a magyar vagy a román határon. Arról, hogy hányan jönnek, illetve hagyják el Belgrádot naponta, nehéz megmondani.

A Praxis csapata állandóan jegyzi az újonnan érkezetteket, és az a szám egy és harminc között mozog. Jelentéseinket a https://www.praxis.org.rs/index.php/en/reports-documents/praxis-reports honlapunkon tettük közzé. Maja Terzić, a Praxis terepet járó csapatának vezetője szerint a menekültek általában Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából, Irakból és Iránból érkeznek, leginkább férfiak. Januárban 480 személy érkezett. 301 felnőtt, ebből 256 férfi és 45 nő, valamint 179 gyerek, akik közül 121-en felnőtt kísérete nélkül.

Kérdésünkre, hogy mennyi ideig tartózkodnak Belgrádban és merre tart az útjuk tovább, Maja Terzić elmondta, hogy a menekültek, illetve a migránsok célországai elsősorban Németország, Franciaország és Olaszország. Belgrádi tartózkodásuknak ideje attól függ, mikor lesznek bejegyezve és elhelyezve egy belgrádi vagy egy vidéki táborban. Azok a személyek, akik nem akarnak táborban elhelyezkedni, Belgrádban maradhatnak egy évig.

A Praxis terepen dolgozó csapata a belgrádi vasútállomás környékén tartózkodó migránsokról visel gondot. Terzić elmondása szerint az a feladatuk, hogy megtalálják az újonnan érkező migránsokat, ismertessék velük a szükséges tudnivalókat, például milyen segítséget kaphatnak az állami és a nemkormányzati/nemzetközi szervezeteknél, hol kaphatnak ételt, ruhát, orvosi ellátást, jogi tanácsot... Segítségükre vannak azokban a helyzetekben is, amikor a rendőrállomáson szeretnének jelentkezni, buszjegyet vásárolnak nekik addig a vidéki táborig, ahova regisztrálásukkor utalták őket, de gondot viselnek azokról is, akik valamilyen oknál fogva Belgrádba jöttek egyik szerbiai menekülttáborból.

A migránsokkal való munkánk során szerzett tapasztalataink különbözőek. Komolyabb incidens eddig nem történt, sem összetűzés a munkatársainkkal. A személyes kapcsolatunk velük rövid, mindössze egy-két nap, ritkán egy hét, ami nagyon rövid idő ahhoz, hogy felbecsülhessük azt, hogyan érzik magukat. Arról meggyőződtünk, hogy egyesek félnek, mások viszont biztonságban érzik magukat Szerbiában a nemkormányzati szervezetek és a rendőrség korrekt viszonya miatt, nem tapasztalhattak sem diszkriminatív, sem agresszív fellépést irántuk. Többségüknek tetszik az élet Szerbiában, tetszik az itt élő emberek viszonyulása. Ugyanakkor gyakran borúlátók, mert az itt töltött hosszú idő miatt már kilátástalannak érzik a helyzetüket, hiszen Szerbia nem célország számukra, fejtette ki Maja Terzić.

Tóth Elvira

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Hosszú hajrá - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 21.
[ 14:51 ]
A magyar dráma napja - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 20.
[ 20:47 ]
A közvélemény-kutatások szerint a macedónok többsége támogatja az ország nevének megváltoztatására vonatkozó javaslatot, és igennel fog szavazni a szeptember 30-i népszavazáson, így a szkopjei kormány most azért küzd, hogy a voksolás érvényes legyen, vagyis a választásra jogosultak legalább 50 százaléka az urnák elé...
2018. SZEPTEMBER 19.
[ 13:13 ]
Idén szeptember 18-án este köszönt be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe, a jóm-kipúr, azaz az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap. A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár szerinti hetedik hónap, azaz tisri hónap 10. napján van, így a Gergely-naptár szerint...
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 14:50 ]
Jó és rossz folyamatokra egyaránt rámutat az Egészségügyi Világszervezet európai regionális hivatalának jelentése.Emelkedett az európaiak várható élettartama, de az Európa-szerte egyenlőtlenül elért haladást kockázati tényezők veszélyeztetik, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás - derült ki az...
2018. SZEPTEMBER 16.
[ 7:42 ]
Beolvasás folyamatban