Tükör
A Szíria ellen tervezett légicsapások várható hatásai

A dúmai állítólagos vegyifegyver-támadásokra megtorlásul a szíriai rendszer ellen kilátásba helyezett nyugati légicsapások hatással lehetnek majd Bassár el-Aszad szíriai elnök hadigépezetére, és arra késztethetik Oroszországot, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, de lángra is lobbanthatják az egész térséget - vélték az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.

A csapások erejétől függően a rendszert rábírhatják arra, hogy a jövőben ne vessen be vegyi fegyvereket.

A probléma nehézségét az jelenti, hogyan találják el a megfelelő arányt egy olyan jelképes légicsapás, mint amilyet Donald Trump amerikai elnök rendelt el 2017 áprilisában a 80 emberéletet kioltó Hán Sejkún-i szaringáztámadás után, keményebb célzott légitámadások és egy rendszerváltó típusú nagyszabású offenzíva között.

"Elég erősnek kell lenni a tervezett csapásnak ahhoz, hogy legyen értelme, de nem szabad túl erősnek lennie sem, hogy ne okozza a feszültség további éleződését (Oroszországgal és Iránnal)" - fejtette ki Michel Duclos, Franciaország egykori damaszkuszi nagykövete, a Montaigne Intézet nevű párizsi agytröszt szaktanácsadója.

Duclos szerint a csapásoknak "korlátozottaknak kell lenniük, mert ezzel a rezsimmel nem lehet háborúzni", de "eléggé hatásosnak is kell lenniük, hogy Aszad ne mondhassa, hogy 'nem fáj', és az előnyére fordíthassa, mondván, hogy a nyugatiak csak papírtigrisek".

Februárban a szíriai elnök nem elhanyagolható politikai győzelmet aratott az arab közvélemény előtt, amikor a légvédelmének sikerült lelőnie egy izraeli vadászgépet.

"Ha a légcsapások célja a vegyi létesítmények lerombolása, mint ahogyan azt Emmanuel Macron francia elnök javasolja, "nagyon messzire el lehet menni és el lehet találni az ezen fegyverek bevetésében érintett teljes parancsnoki láncot is" - hangsúlyozta Michel Duclos.

"Az egyes pontokra mért támadásoknak viszont igen korlátozott lehet az elrettentő hatása" Julien Barnes-Dacey, a londoni Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) elemzője szerint. 2017-ben a rezsim néhány hónapos szünet után ismét bevetett vegyi fegyvert.

A nyugati országok - a Szkripal-ügy miatt megromlott légkör ellenére - továbbra is a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre és a szíriai válságban az oroszokkal való párbeszédre építenek. Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és a lányát, Juliját a brit vizsgálat szerint idegméreggel mérgezték meg a dél-angliai Salisburyben március 4-én. London Oroszországot vádolja a merénylettel, Moszkva tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz.

A volt nagykövet szerint elő kellene állni "a polgári lakosság védelmét szolgáló politikával, amely minden esetben, amikor szükség van rá, katonai lépésekkel valósulhatmeg".

Emmanuel Macron nem ment ennyire messzire, amikor azt javasolta, hogy a "helyszínen" segítsék a polgári lakosságot ellátó civil szervezeteket, és dolgozzanak ki hatékony tűzszüneteket garantáló megoldásokat.

A nyugati légicsapásoknak gondosan el kell kerülniük a Szíriában állomásozó orosz katonákat, hogy elkerüljék a Moszkvával való katonai eszkaláció legkisebb kockázatát is.

Egy ilyen egyre bonyolultabbá váló konfliktusban azonban, amelynek számos külföldi szereplője van, "megvan az veszély, hogy a nyugati légicsapások - Irán központú - regionális konfliktusba torkollnak" - figyelmeztetett Julien Barnes-Dacey.

Izrael hangoztatta eltökéltségét, hogy megakadályoz minden tartós iráni katonai jelenlétet Szíriában, és eddig is több műveletet hajtott végre Szíriában lévő iráni állások ellen.

"Izrael, Szaúd-Arábia és az amerikai kormányzatban egyesek megpróbálják a helyzetet arra kihasználni, hogy rábírják Donald Trump amerikai elnököt az Iránnal szembeni nagyobb határozottságra Szíriában" - közölte Julien Barnes-Dacey. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Luca-napja - illusztráció
2018. DECEMBER 13.
[ 16:44 ]
Sárga mellény - illusztráció
2018. DECEMBER 11.
[ 16:09 ]
Annegret Kramp-Karrenbauer váltja Angela Merkelt a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségében, a párt új főtitkárának pedig a volt elnök politikájának bírálói között számon tartott Paul Ziemiakot választották meg a CDU szombaton véget ért hamburgi tisztújító kongresszusán.A CDU 31. kongresszusa...
2018. DECEMBER 8.
[ 16:47 ]
Péntek délután a német kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megválaszthatja a új elnökét a Hamburgban péntek-szombaton tartott kongresszusán a posztról távozó Angela Merkel kancellár helyére. A tét nagy, hiszen akár a CDU új elnöke lehet 2021-ben a párt következő kancellárjelöltje, és...
2018. DECEMBER 7.
[ 12:39 ]
A francia sajtó a középkori jobbágylázadáshoz hasonlítja azt a blokádsorozatot, amely novemberben előbb megbénította fél Franciaországot, majd Párizsban súlyos erőszakba torkollott. Pedig Macron elnök adópolitikája ellen nem a legnyomorultabbak lázadtak fel, hanem az elővárosi középréteg.„A sárgamellényesek mozgalma az...
2018. DECEMBER 6.
[ 8:39 ]
Beolvasás folyamatban