Tükör
Szerbia: Hogyan reagál az állam az üzemanyag drágulása miatti tiltakozásokra?

Kevés olyan ország van széles e kerek nagyvilágon, amelyik befolyásolhatja a nyersolaj világpiaci árát, de a legtöbb rendelkezik olyan mechanizmussal, amellyel csökkentheti a világpiaci árak kilengésének hatásait, ezt pedig főként a (jövedéki) adópolitika alakítása révén érik el.

Pénteken országszerte tiltakoztak az autósok az üzemanyagárak emelkedése miatt, tiltakozásukat hétfőtől folytatják.

A szakértők a hirtelen megugrott üzemanyagárak csökkentésének egyik lehetséges módját a jövedéki adó ideiglenes csökkentésében látják, közgazdászok másik csoportkja pedig a jövedéki rendszer megváltoztatását javasolja, mégpedig olyan módon, hogy vessenek ki jövedéki adót az energensek azon csoportjára is, amelyek eddig mentesültek az ilyen adóteher alól, írja a Novosti.

Szerbiában a 95 oktános benzin ára elérte a literenkénti 155,90 dináros árat, az eurodízel 165 dinár, míg a jobb minőségű üzemanyag, mint az „extra” eurodízel akár 170,40 dinár is lehet literenként. Jövedéki adó címén az állam minden egyes liter dízel árának 53,2 százalékát, a benzin literenkénti árának pedig 54,4 százalékát zsebeli be. A jövedéki adó csökkentése lenne a jelenlegi helyzetben a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás a hirtelen megugrott üzemanyagárak csökkentésére, s szakértők rámutatnak, az állami kassza sem érezné meg túlságosan.

Szerbiában a jövedéki adót legutóbb 2012-ben csökkentették, amikor a kormánydöntés révén 6 hónapra csökkentek az üzemanyagárak. Elemzők szerint, akkor sem fizettek rá.

„Amikor megdrágul az üzemanyag, csökken a forgalom akár 10 százalékkal is, ezt mutatják az elemzések. Ezek után természetes, hogy az államkasszába is kevesebb pénz folyik be”, mutat rá

Dragan Škrnjić, az Eko-klub Szerbia munkatársa.

Goromba számítások szerint egy liter 160 dináros dízel esetében, ahol a különféle adók és járulékok kb. 85 dinárt tesznek ki, amennyiben 5 dinárral csökkentenék a jövedéki adót, s ennyivel csökkenne az üzemanyag ára, az állam tonnánként 5000 dinárt „veszítene”. Ugyanakkor ha a forgalom 10 százalékkal csökken a drágulás miatt, akkor ez tonnánként 8600 dináros kiesést eredményez az államkasszában.

Az üzemanyagok árának emelkedése természetesen kihat az egyéb termékek, pl. a mezőgazdasági termékek árára, maga után vonja azok drágulását is, ami ugyancsak a forgalom megtorpanását eredményezi és az állam itt is rosszul jár. De elemzők szerint nem a jövedéki adó csökkentése az egyetlen megoldás. A Petrol képviselője szerint ki kellene terjeszteni a jövedéki adót más termékekre is és az alternatív üzemanyagokra kellene fektetni a hangsúlyt.

„Noha Szerbia mindig az egyik legfejlettebb autógáz piacnak számított, a tonnánkénti 400 eurós jövedéki adó bevezetése után (Szlovániában 120, Horvátországban 140 euró) a fogyasztás csökkenő tendenciát mutatott és az adóztatás bevezetése óta a forgalom mintegy 30 százalékkal csökkent, mutatott rá Bojan Kocić, a Petrol igazgatója.

„Az áraknak nem kellene emelkedniük, amennyiben az állam lemondana a kalács egy részéről. De az állam erről nagyon nehezen mond le, noha azt állítják, hogy roppant szilárd lábakon áll az államkassza. Márpedig ha ez az állapot fenntartható és tartós, akkor a jövedéki adó csökkentése hozzájárulna a lakosság vásárlóerejének növekedéséhez. Ehelyett a szerb állam a bérek és nyugdíjak növelése mellett dönt, ami inkább politikai, mintsem gazdasági hatást eredményez”, nyilatkozta a Deutsche Welle rádiónak Saša Đogović, a Piackutatási Intézet munkatársa.

A pénteki országos tiltakozó megmozdulás kapcsán Mijat Lakićević gazdasági elemző arra mutatott rá, hogy sokan azt mondhatják, nincs olyan nagy baj Szerbiában, ha csak a benzin árának emelkedése képes polgári engedetlenségre bírni az embereket. Az elemző szerint azonban az autó manapság már nem számít luxusnak, sokan ezzel keresik a kenyerüket, s az autó használata időt, s ezzel pénzt takarít meg tulajdonosának.

Szerbiában az üzemanyagok ára az év elej óta a benzin esetében 6,1 százalékkal, vagyis 8,79 dinárral, a dízel esetében 7,5 százalékkal, azaz 11,30 dinárral nőtt.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Mátyás
2018. JÚNIUS 10. [ 15:51 ]

Mit gondoltok, lesz-e a tiltakozásnak valami foganatja? Egy állam sem mond le szívesen az adódinárok egy részéről, sem a vállalatok jövedelmükről.


anonymus
2018. JÚNIUS 9. [ 23:13 ]

Az abszolult minőségtelen üzemanyag ,ami a szerbiai piacon kapható, nem szabadna még 100 dint sem elmérni literenként ! szemetek!


Minden politika, a foci sem kivétel - illusztráció
2018. JÚNIUS 24.
[ 7:40 ]
Az utolsó napok - illusztráció
2018. JÚNIUS 20.
[ 13:29 ]
Két héttel a parlamenti választások után még mindig nem lehet tudni, hogy ki alakíthat kormányt Szlovéniában, ettől függetlenül az államfő június 22-re összehívta a parlament alakuló ülését - írta kommentárjában a Reporter című ljubljanai hetilap hétfőn. A Lehetséges művészete című cikk írója szerint a...
2018. JÚNIUS 18.
[ 14:24 ]
(Budapesti tudósítónktól)Későn kapott észbe Nyugat-Európa, meglepő módon jelenleg a kontinens fejlettebb része van kóros ütemtévesztésben a bevándorlási krízis kapcsán. Több millió bevándorló, rengeteg halott a Földközi-tengeren, terrortámadások sora és a mindennapi élet alapvető átalakulása kellett ahhoz, hogy...
2018. JÚNIUS 15.
[ 18:15 ]
A szerb környezetvédelmi és egészségügyi minisztérium megállapodásának aláírásával ma kezdődött meg az 1999-es szerbiai NATO-bombázások következményeinek kivizsgálása, amelyre 15 millió dinárt fordítanak.A vizsgálatban részt vesz a védelmi, az oktatási, valamint a tudományos és technológiai fejlődéssel foglalkozó...
2018. JÚNIUS 12.
[ 19:00 ]
Beolvasás folyamatban