Tükör
A szövetségen belüli egységre helyezték a hangsúlyt a NATO-csúcson

Az észak-atlanti szövetségen belüli egységet igyekeztek hangsúlyozni brüsszeli találkozójukon a NATO-tagországok állam- és kormányfői, ugyanakkor a csúcsértekezletet lezáró nyilatkozatokból az is kiderült, hogy továbbra is nézeteltérések övezik például a tagországok védelmi kiadásainak szükséges szintjét.

Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy "fantasztikus találkozó volt", és a NATO "lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt".

Jens Stoltenberg főtitkár is kiemelte, hogy a csúcstalálkozón a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.

Donald Trump úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd.

A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Trump jelentős előrelépésként értékelte, hogy a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Az amerikai elnök előzőleg felszólította a tagállamokat, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára.

A csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatban azonban csak az áll, hogy a tagországok határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a védelmi kiadások költségeihez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez. A hivatalos célkitűzés az maradt, hogy 2024-re a védelmi kiadások szintje minden tagországban érje el a GDP 2 százalékát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, "őszinte" megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő tisztán értette Trump üzenetét a kiadások növelésének szükségességéről, és ennek már látszik a hatása. Az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral megemelték védelmi költségvetésüket.

Angela Merkel német kancellár azt emelte ki, a szövetségesek egyetértettek abban, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt

Orbán Viktor e témáról azt mondta: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál ésszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog.

A kétnapos csúcson megállapodás született a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Ennek érdekében parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint Németországban, Ulmban.

Macedónia a csúcson meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját - közölte Stoltenberg.

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, "a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus".

A háborús konfliktusokat pedig, amelyek fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell.

Azzal kapcsolatban, hogy Grúzia és Ukrajna vezetője is jelen volt a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani - fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.

"Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom" - jelezte a miniszterelnök.

Donald Trump sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy "az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát".

A NATO-tagországok vezetői közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a Krím félsziget orosz annektálását. A tagállamok ezzel együtt az Oroszországgal ápolt kapcsolatok javítása, a párbeszéd fenntartása mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem kötnek kompromisszumot az Európa és Észak-Amerika biztonságát garantáló elveket illetően.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó közben úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el".

A miniszterelnök az értekezlet alatt az M1 aktuális csatornának nyilatkozva arról is beszélt, hogy a mostani tanácskozáson a NATO állam- és kormányfőinek fóruma "az összecsiszolódás jeleit mutatta". A csúcstalálkozót ezért a miniszterelnök a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, "összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról". (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Luca-napja - illusztráció
2018. DECEMBER 13.
[ 16:44 ]
Sárga mellény - illusztráció
2018. DECEMBER 11.
[ 16:09 ]
Péntek délután a német kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megválaszthatja a új elnökét a Hamburgban péntek-szombaton tartott kongresszusán a posztról távozó Angela Merkel kancellár helyére. A tét nagy, hiszen akár a CDU új elnöke lehet 2021-ben a párt következő kancellárjelöltje, és...
2018. DECEMBER 7.
[ 12:39 ]
A francia sajtó a középkori jobbágylázadáshoz hasonlítja azt a blokádsorozatot, amely novemberben előbb megbénította fél Franciaországot, majd Párizsban súlyos erőszakba torkollott. Pedig Macron elnök adópolitikája ellen nem a legnyomorultabbak lázadtak fel, hanem az elővárosi középréteg.„A sárgamellényesek mozgalma az...
2018. DECEMBER 6.
[ 8:39 ]
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A...
2018. DECEMBER 6.
[ 6:00 ]
Beolvasás folyamatban