Tükör
A szövetségen belüli egységre helyezték a hangsúlyt a NATO-csúcson

Az észak-atlanti szövetségen belüli egységet igyekeztek hangsúlyozni brüsszeli találkozójukon a NATO-tagországok állam- és kormányfői, ugyanakkor a csúcsértekezletet lezáró nyilatkozatokból az is kiderült, hogy továbbra is nézeteltérések övezik például a tagországok védelmi kiadásainak szükséges szintjét.

Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy "fantasztikus találkozó volt", és a NATO "lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt".

Jens Stoltenberg főtitkár is kiemelte, hogy a csúcstalálkozón a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.

Donald Trump úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd.

A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Trump jelentős előrelépésként értékelte, hogy a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Az amerikai elnök előzőleg felszólította a tagállamokat, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára.

A csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatban azonban csak az áll, hogy a tagországok határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a védelmi kiadások költségeihez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez. A hivatalos célkitűzés az maradt, hogy 2024-re a védelmi kiadások szintje minden tagországban érje el a GDP 2 százalékát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, "őszinte" megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő tisztán értette Trump üzenetét a kiadások növelésének szükségességéről, és ennek már látszik a hatása. Az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral megemelték védelmi költségvetésüket.

Angela Merkel német kancellár azt emelte ki, a szövetségesek egyetértettek abban, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt

Orbán Viktor e témáról azt mondta: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál ésszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog.

A kétnapos csúcson megállapodás született a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Ennek érdekében parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint Németországban, Ulmban.

Macedónia a csúcson meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját - közölte Stoltenberg.

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, "a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus".

A háborús konfliktusokat pedig, amelyek fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell.

Azzal kapcsolatban, hogy Grúzia és Ukrajna vezetője is jelen volt a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani - fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.

"Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom" - jelezte a miniszterelnök.

Donald Trump sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy "az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát".

A NATO-tagországok vezetői közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a Krím félsziget orosz annektálását. A tagállamok ezzel együtt az Oroszországgal ápolt kapcsolatok javítása, a párbeszéd fenntartása mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem kötnek kompromisszumot az Európa és Észak-Amerika biztonságát garantáló elveket illetően.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó közben úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el".

A miniszterelnök az értekezlet alatt az M1 aktuális csatornának nyilatkozva arról is beszélt, hogy a mostani tanácskozáson a NATO állam- és kormányfőinek fóruma "az összecsiszolódás jeleit mutatta". A csúcstalálkozót ezért a miniszterelnök a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, "összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról". (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Méltóság - illusztráció
2019. MÁRCIUS 17.
[ 18:46 ]
Az Európai Unió legtöbb tagállamában az év elején nőtt a minimálbér, mégpedig a legtöbb országban 4,8 százalékkal. A bérek tekintetében Luxemburg jár az élen, de vajon hol van Szerbia? Havi 196 munkaórával számolva, egy szerbiai állampolgárnak több mint nyolc hónapig kell dolgoznia, hogy megkeresse a havi 2346 eurós...
2019. MÁRCIUS 15.
[ 16:44 ]
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad...
2019. MÁRCIUS 13.
[ 14:45 ]
(Budapesti tudósítónktól) Két hete másról sem szól az európai sajtó, mint arról, vajon tagja marad-e a Fidesz az Európai Néppártnak (EPP). Mert vannak közös értékeink, amelyeket soha nem határozott meg egyértelműen senki, ezt talán érezni kell, legalábbis érzik ott, nyugaton, mi, keletiek pedig ezt valami történelmi...
2019. MÁRCIUS 11.
[ 18:57 ]
Beolvasás folyamatban