Az elmúlt hetekben több mint 500 indítvány érkezett a munkaügyi minisztériumhoz a szociális védelmi törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezet miatt.
Ebből 115 észrevétel a civil szektorból érkezett, amelyek felszólították az európai intézményeket, hogy támogassák javaslataikat és eszközöljék ki a szerb kormánytól a vitatott törvénytervezet visszavonását.
A civil szervezetek a leginkább vitatottnak a törvénytervezet azon részét tartják, amely egyebek mellett a szociális segélyre való jogosultság feltételeként közmunkát irányoz elő, ami állításuk szerint ellentétben áll az alkotmányos garanciákkal és Szerbia nemzetközi kötelezettségeivel a kényszermunka és a diszkrimináció vonatkozásában, írja a Danas.
Az új törvénytervezetben az is szerepel, hogy a pénzbeni szociális segély függ “az iskoláztatástól és az oktatási rendszerben elért eredményektől”. A bírálatok annak a lehetőségére is vonatkoznak, hogy számos másodlagos jogszabályt a miniszter is meghozhat, ami által – megítélésük szerint – központosítják a szociális védelmi rendszert, ami viszont szembemegy a jogbiztonság általános alapelveivel.
A kormányon kívüli szervezetek kifogásolják azt is, hogy az szociális törvény módosításának tervezete túl nagy hatáskörrel ruházza fel a szociálisvédelmi központokat, ami a felhasználók adataihoz való hozzáférést illeti és ez veszélyeztetheti a polgárok magánélethez való jogát.
Mario Reljanović, aki az Union magánegyetemen munkajogot tanít, úgy véli, a tervezet több furcsa, “ne mondjam, nem alkotmányos megoldást” is tartalmaz.
“Általánosságban elmondható, hogy két szempontra helyezi az hangsúlyt. Az egyik, hogy minél jobban szűkítse a szociális védelem szolgáltatásait igénybe vevők számát, és itt több olyan dolog is van, amit a nyilvánosság már bírált, főként a pénzbeni szociális segélyre jogosultak közmunkára fogását. Most ezt törvénnyel kívánják előírni, ami a klasszikus kényszermunkát jelenti, amit pedig tilt az alkotmány és a nemzetközi megállapodások”, véli Reljanović, aki szerint a folyamat már a gyermekes családok megsegítésére vonatkozó törvény módosításával megkezdődött, amikor bizonyos, megítélése szerint “vitatható” feltételekhez - mint a kötelező vakcináció, iskoláztatás stb. – kötötték a támogatás folyósítását.
A kormányon kívüli szervezeket arra is emlékeztetnek, hogy a törvénymódosítások kidolgozásába nem kapcsolták be a civil társadalmat, s most azt követelik a hatóságoktól, hogy a tervezetet bocsássa közvitára hazai és nemzetközi szervezeket bevonásával.
Az új törvénytervezet a civil szféra tiltakozása ellenére nem példa nélkül álló, hiszen az uniós országok gyakorlatában is elfogadott az ilyen fajta szabályozás.
Emlékeztetőül: Magyarországon létezik közmunkaprogram, közfoglalkoztatás. A korábbi közfoglalkoztatási formákat 2011. január 1-jétől az „egységes közfoglalkoztatás rendszere” váltotta fel, a segély folyósítását ugyancsak feltételekhez kötik, így például azoknak a 35 év alattiaknak, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, képzésre kell járniuk.
Romániában Klaus Johannis államfő kb. egy hónappal ezelőtt hirdette ki azt a törvényt, amely szerint elveszíti a szociális segélyt az a munkanélküli, aki visszautasítja az elsőre felajánlott munkahelyet, vagy nem hajlandó a munkaerő-elhelyezési irodák által szervezett programokon, képzéseken részt venni.
Csehországban a tavaly hatályba lépett törvényi szabályozás szerint annak kell közmunkára jelentkeznie, aki több mint hat hónapon át van munka nélkül. Amennyiben havonta ledolgozik legalább 30 órát, akkor az államtól a segélyek mellett további pénzösszeget kap. Ha nem végez, vagy kevesebb órában végez közmunkát, akkor az állam csökkenti a neki folyósított munkanélküli segély és egyéb támogatások összegét.
... a jóságos civil szervezetek... Bocsássák közvitára, de ne a nemzetközi és szerbiai civil szervezeteket kérdezzék. Azokat kérdezzék, akik minimálbérért dolgoznak, keményen, kevés pénzért. Járjon-e ingyen-pénz, vagy mindenki tegyen valamit a közösbe, hogy lehessen kivenni a közösből.