Tükör
A hetedik cikk szerinti eljárásnak komoly következményei is lehetnek
Jogi képtelenség a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása

Az Európai Parlament (EP) kedden vitázott, majd szerdán szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentésről. A plenáris ülésen 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők a dokumentumot. Szakértők szerint az EP-képviselők többsége valószínűleg nem is olvasta a jelentést. A hetedik cikk szerinti eljárás ugyanakkor egy komoly eljárás, súlyos következményei is lehetnek.

A szavazás során a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak Az alapítószerződések az EP-szavazások kapcsán csupán annyit mondanak ki, hogy amennyiben a szerződések másképp nem rendelkeznek róla, akkor az képviselők a leadott szavazatok többségével döntenek. Ez a főszabály – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: ehhez képest kivételt képez a hetedik cikk szerinti eljárásban történő szavazás. Ebben az esetben ugyanis nem a leadott szavazatok többsége, hanem a leadott szavazatok kétharmada számít, ami egyúttal az összes képviselő több mint felét is kell, hogy jelentse. Ez egy kivételes szavazás a szerződésekben – fejtette ki a szakértő.

Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A határozatképesség a fő szempont?

Az Európai Parlament jogi szolgálata szerint nem kell beleszámítani a tartózkodó szavazatokat, azoknak ugyanis csak a határozatképesség szempontjából van jelentőségük. A szakértő szerint két dologból indulhattak ki a szolgálat tagjai. Az egyik, hogy a szerződések logikájából az következik, hogy a tartózkodás nem lehet akadálya a döntés meghozásának, azokat nem kell beleszámolni.

Főszabály szerint az eljárási szabályzat azt mondja, hogy az EP akkor döntésképes, ha legalább a tagok egyharmada jelen van – ez 250 képviselő. „Tegyük fel, hogy 250 ember ott van az ülésteremben, abból 247-en tartózkodnak, ketten igent nyomnak, egy képviselő nemet. Amennyiben a jogi szolgálatnak igaza van, akkor a főszabály szerint akár az a két képviselő is döntést hozhat” – feltételezte a szakértő. Ezzel a példával szeretett volna rávilágítani arra, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása igencsak jogi nonszensznek tűnik, majd hozzátette: ezek ellenére természetesen a másik oldalon is számos érv sorolható fel. Tóth Norbert kijelentette: amennyiben az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, mindenképpen állást kell foglalnia ebben a kérdésben.

Változó vélemények

Ádám Attila ügyvéd, EU-jogász szerint igenis be kell számítani a tartózkodó szavazatokat is a döntésbe. Elmondta, a leírt szabály teljesen egyértelmű, még joghézagot sem hagy maga után. Az ügyvéd idézte a szabályt: „a szavazásra bocsájtott szöveg elfogadásának illetve elutasításának a megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a szerződések különleges többséget írnak elő”.

Egyértelműen látszik, hogy nem a parlament határozatképességéhez kell az, hogy figyelembe vegyék a tartózkodókat – hangsúlyozta a szakértő.

Jogorvoslat?

Az ügyvéd tájékoztatott: a szavazás után lehetőség van ügyrendi kifogást tenni a szavazás érvényességével kapcsolatban. Ebben az esetben fel lehetett volna vetni azt a dolgot, hogy abszolút a parlamenti szabályzat rendelkezéseit megsértve történt az eredmény megállapítása. Ebben az esetben az elnöknek formális döntést kellett volna hozni.

Ádám Attila szerint a jelenlegi esetben jogorvoslati lehetőség nincs.

Az EP-képviselők többsége valószínűleg nem olvasta a jelentést – jelentette ki Tóth Norbert. Véleménye szerint az az állítás, miszerint sok képviselő felkészületlen, igaz, hozzátette: tisztelet a kivételnek.

A nemzetközi jogász hangsúlyozta: a hetedik cikk szerinti eljárás egy komoly eljárás, komoly következményei is lehetnek. Az, hogy ténybeli tévedéseket is tartalmaz a jelentés, olyan szintű igénytelenséget mutat, ami megengedhetetlen egy ilyen intézményben és egy ilyen jelentés kapcsán.

A műsorban elhangzott a felvetés, miszerint miért nem vizsgálják meg az Európai Parlamentben azt a 108 oldalas jelentést, amelyet Orbán Viktor is említett felszólalásában, amely leírja a jelentés tévedéseit. Tóth Norbert ennek kapcsán elmondta, ha magát a jelentést sem olvasták el a képviselők, akkor ezt a tájékoztatót miért olvasnák. (hirado.hu, Kossuth Rádió)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kislány - illusztráció
2019. JANUÁR 17.
[ 19:38 ]
Szerbia: Állandósuló félelem a szegénységtől - illusztráció
2019. JANUÁR 16.
[ 8:44 ]
Ötven éve, 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a prágai a Vencel téren az egyetemista Jan Palach, aki három nappal később belehalt sérüléseibe. Az MTVA Sajtóadatbankjának háttéranyaga: Csehszlovákiában 1968 elején váltotta a pártállam élén a keményvonalas kommunista...
2019. JANUÁR 14.
[ 13:52 ]
Vreme je! – Eljött az idő! címmel magyarul és szerbül egyszerre jelent meg egy írás egy szerb portálon. Az 1944–45-ös „még hidegebb napokról” írók, újságírók, helytörténészek és kárvallott túlélő tanúk beszámolóit már több évtizede olvashatjuk. Most viszont, a magyarok likvidálásában részt vett egyik...
2019. JANUÁR 13.
[ 0:15 ]
Sebastian Kurznál aligha ápol jobb kapcsolatokat Belgráddal, Pristinával, Szarajevóval és Szkopjéval bárki is az európai politikusok közül. Ám az Európai Unió soros elnöki tisztét 2018 második félévében betöltő Ausztria kancellárjának sem sikerült közelítenie a Nyugat-Balkánt Brüsszelhez. Közben egyre több konfliktus...
2019. JANUÁR 12.
[ 19:00 ]
Beolvasás folyamatban