Tükör
A hetedik cikk szerinti eljárásnak komoly következményei is lehetnek
Jogi képtelenség a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása

Az Európai Parlament (EP) kedden vitázott, majd szerdán szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentésről. A plenáris ülésen 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők a dokumentumot. Szakértők szerint az EP-képviselők többsége valószínűleg nem is olvasta a jelentést. A hetedik cikk szerinti eljárás ugyanakkor egy komoly eljárás, súlyos következményei is lehetnek.

A szavazás során a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak Az alapítószerződések az EP-szavazások kapcsán csupán annyit mondanak ki, hogy amennyiben a szerződések másképp nem rendelkeznek róla, akkor az képviselők a leadott szavazatok többségével döntenek. Ez a főszabály – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: ehhez képest kivételt képez a hetedik cikk szerinti eljárásban történő szavazás. Ebben az esetben ugyanis nem a leadott szavazatok többsége, hanem a leadott szavazatok kétharmada számít, ami egyúttal az összes képviselő több mint felét is kell, hogy jelentse. Ez egy kivételes szavazás a szerződésekben – fejtette ki a szakértő.

Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A határozatképesség a fő szempont?

Az Európai Parlament jogi szolgálata szerint nem kell beleszámítani a tartózkodó szavazatokat, azoknak ugyanis csak a határozatképesség szempontjából van jelentőségük. A szakértő szerint két dologból indulhattak ki a szolgálat tagjai. Az egyik, hogy a szerződések logikájából az következik, hogy a tartózkodás nem lehet akadálya a döntés meghozásának, azokat nem kell beleszámolni.

Főszabály szerint az eljárási szabályzat azt mondja, hogy az EP akkor döntésképes, ha legalább a tagok egyharmada jelen van – ez 250 képviselő. „Tegyük fel, hogy 250 ember ott van az ülésteremben, abból 247-en tartózkodnak, ketten igent nyomnak, egy képviselő nemet. Amennyiben a jogi szolgálatnak igaza van, akkor a főszabály szerint akár az a két képviselő is döntést hozhat” – feltételezte a szakértő. Ezzel a példával szeretett volna rávilágítani arra, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása igencsak jogi nonszensznek tűnik, majd hozzátette: ezek ellenére természetesen a másik oldalon is számos érv sorolható fel. Tóth Norbert kijelentette: amennyiben az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, mindenképpen állást kell foglalnia ebben a kérdésben.

Változó vélemények

Ádám Attila ügyvéd, EU-jogász szerint igenis be kell számítani a tartózkodó szavazatokat is a döntésbe. Elmondta, a leírt szabály teljesen egyértelmű, még joghézagot sem hagy maga után. Az ügyvéd idézte a szabályt: „a szavazásra bocsájtott szöveg elfogadásának illetve elutasításának a megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a szerződések különleges többséget írnak elő”.

Egyértelműen látszik, hogy nem a parlament határozatképességéhez kell az, hogy figyelembe vegyék a tartózkodókat – hangsúlyozta a szakértő.

Jogorvoslat?

Az ügyvéd tájékoztatott: a szavazás után lehetőség van ügyrendi kifogást tenni a szavazás érvényességével kapcsolatban. Ebben az esetben fel lehetett volna vetni azt a dolgot, hogy abszolút a parlamenti szabályzat rendelkezéseit megsértve történt az eredmény megállapítása. Ebben az esetben az elnöknek formális döntést kellett volna hozni.

Ádám Attila szerint a jelenlegi esetben jogorvoslati lehetőség nincs.

Az EP-képviselők többsége valószínűleg nem olvasta a jelentést – jelentette ki Tóth Norbert. Véleménye szerint az az állítás, miszerint sok képviselő felkészületlen, igaz, hozzátette: tisztelet a kivételnek.

A nemzetközi jogász hangsúlyozta: a hetedik cikk szerinti eljárás egy komoly eljárás, komoly következményei is lehetnek. Az, hogy ténybeli tévedéseket is tartalmaz a jelentés, olyan szintű igénytelenséget mutat, ami megengedhetetlen egy ilyen intézményben és egy ilyen jelentés kapcsán.

A műsorban elhangzott a felvetés, miszerint miért nem vizsgálják meg az Európai Parlamentben azt a 108 oldalas jelentést, amelyet Orbán Viktor is említett felszólalásában, amely leírja a jelentés tévedéseit. Tóth Norbert ennek kapcsán elmondta, ha magát a jelentést sem olvasták el a képviselők, akkor ezt a tájékoztatót miért olvasnák. (hirado.hu, Kossuth Rádió)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Nagypéntek ünnepe - illusztráció
2019. ÁPRILIS 19.
[ 6:17 ]
Pészah ünnepe - illusztráció
2019. ÁPRILIS 19.
[ 6:15 ]
A húsvéti szent háromnapról - illusztráció
2019. ÁPRILIS 18.
[ 5:57 ]
Keresztény testvérek! Sokszor rácsodálkozunk az állandó kérdésre, vajon ki fog bennünket meggyőzni arról, amiről állandóan azt halljuk, hogy a legfontosabb dolog, és ami hitünk egyetlen alapja? Péter mondja: „harmadnap feltámasztotta az Isten, és látható alakban megmutatta, igaz, nem az egész népnek, hanem csak az...
2019. ÁPRILIS 17.
[ 13:18 ]
Viorica Dăncilă miniszterelnök elnézést kért az erdélyi magyaroktól Dan Tanasă cinikus, gyűlöletkeltő, magyarellenes feljelentéseiért. Klaus Johannis államfő pedig Rareș Bogdan korábbi tévés uszításaiért fordult bocsánatkéréssel a magyarokhoz. Ugye azonnal kiszúrták, hogy hamis hírekről van szó? Nekünk, itt...
2019. ÁPRILIS 16.
[ 16:19 ]
Nagy vita alakult ki a Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén a Zenta községi iskolák hálózatának véleményezése kapcsán. A hatalmi többség megszavazta az MNT Végrehajtó Bizottságának azon döntését, hogy támogatja a nagy iskolaközpont négy külön intézményre való szétválasztását, az ellenzék ellenezte azt. A vita...
2019. ÁPRILIS 16.
[ 15:43 ]
Beolvasás folyamatban