Tükör
Játszótér

(Budapesti tudósítónktól)

Az Európai Unió sokrétű, egymásnak alá- s fölérendelt rendszerének egyik fontos, de feltétlenül legbizarrabb eleme, az Európai Parlament a hét elején csúfos bizonyítványt állított ki saját magáról. A Sargentini-jelentésről és annak elfogadásáról van szó. Az EP olyan testület, ahol azt játsszák választott képviselők, mintha az Európai Unió egy ország volna, és ők ezt a soknemzetiségű közösséget egyesítik ott, az ülésteremben, mégpedig az alapján csoportosulva frakciókba, hogy milyen nézeteket vallanak. Elvben a brit baloldali képviselő így közel kerül a luxemburgi baloldalihoz, és ellenzik a portugál és cseh jobboldali álláspontot. A valóságban az idő megállt a kettős, brüsszeli és strasbourgi üléstermekben, amelyek között háromhetente kamionok szállítják a dokumentumokat, adóeurók millióiért, mert Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy az elzászi városban is legyen egy uniós intézmény. Az Európai Parlamentre utoljára 2014-ben szavazott a 28 tagú közösség népe, azóta pedig hiába történt égszakadás-földindulás, kormánybukás és brexit, az akkor megválasztott képviselők ma is élvezik az EP bizalmát. Szavaznak és előterjesztenek, buzgólkodnak, intézkednek, közben pedig árgus szemmel figyelik, hogy a hátországban, otthon, saját választóik miként vélekednek róluk, pártjukról. Mindenkinél ott van a saját érdek, a pártérdek, az ország érdeke, csak az Unió hazudja azt, hogy erről szó sincs. Mintha elfelednék azt, hogy ezeket a képviselőket bizony saját nemzetük választotta meg és küldte oda, az ikerparlamentbe.

Az Európai Parlament pedig azon igyekszik, hogy igazolja saját létjogosultságát, miközben az esetek egy részében odahaza levitézlett, problémahalmazt jelentő politikusok foglalják el a székeket, akik két értelmes mondatot se tudnak összeilleszteni. Más esetben pedig hajlamosak aprópénzre váltani igen gyenge lábakon álló hitelességüket, mert valakik erre kérik őket. Nem véletlen, hogy a Magyarországot érintő két hírhedett jelentést két zöldpárti képviselő készítette el: Judith Sargentini Hollandiából, s öt évvel előtte Rui Tavares Portugáliából. Egyikük se volt soha tényező, nem nagy intellektusok, saját országukban sem számítanak ismert politikusoknak. De ha megkérik őket valamire, teljesítik.

Az Európai Unió maga se tudja, merre haladjon, tovább hazudjon arról, léteznek-e nemzetek, vagy sem. A végső szót ma is az Európai Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői tárgyalnak és döntenek, azok a politikusok, akik saját országukban élnek és dolgoznak, arra esküdve fel, hogy szükség esetén elvágják a másik torkát, de saját hazájukat megvédik. A parlament feladata így kizárólag annyi, hogy demokratikus színezetet adjon az egész hatalmas játéknak, és azt mondhassa a brüsszeli vízfej, hogy ez az emberek akarata. Pedig a tegnap emberének az akaratáról van szó a legjobb esetben is, a legrosszabb esetben pedig arról, hogy a beszavazott képviselők önjelölt messiásokként mások zsoldjába állnak. A holland zöldpárti képviselő aggódik Magyarország demokratikus rendje miatt, és megmondja, hogyan kellene élni? A jelentés nyílt politikai támadás Magyarország ellen, történetesen azért, mert Orbán Viktor nem abban a csoportban ül, ahol szerintük kellene, és nem azt csinálja, amit szerintük illendő. Szerintük. Ehhez pedig elegendő egyetlen ember, meg a szép színjáték, és hirtelen Magyarországról szólnak a hírek, az ülésteremben pedig megjelenik háromszáz újságíró, azt gondolván, történik valami. Tegyük hozzá, ezek a kollégák cseppet se buták, dörzsölt öreg rókák mindannyian, tudják, hogy nekik is szerepük van ebben a játékban, a tömött ülésterem, a rengeteg tolmács, a titkárnők és az újságírók együtt alkotják a nagy, demokratikus, európai értelemben vett modern játékot.

Mivel ideológiai szempontból ma is szakadék van a régi 15 tagállam és az új 13 között, odaát, a Lajtán túl már egyáltalán nem tűnik zavaros ötletnek a nemzetek feletti gondoskodás. Jean-Claude Juncker elmélete szerint az is működhet, hogy bizonyos kérdésekben a nemzetek lemondanak vétójogukról, hogy hatékonyabb legyen a diplomácia. Elméleti szempontból vizsgálva a kérdést ez valóban azt jelenti, hogy mások jobban tudják, mi is a jó nekünk. Az Európai Ügynökség szintén azzal kampányol, hogy az politikailag nem befolyásolt, így tiszta kezű, és ezáltal garantáltan pártatlan döntést hoz. Ez így nem csupán a nemzetek szuverenitásának kérdését haladja meg, de kicsit azt is, hogy emberek vagyunk-e.

Mert minden szentnek maga felé hajlik a keze.

Sitkei Levente

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
München
2018. SZEPTEMBER 16. [ 23:21 ]

Nem "érettségre", hanem primitivizmusra vall egy politikus nevét kisbetűvel írni csak azért, mert nem ért vele egyet. "Orbánnal nem foglakoznék", írja, miközben éppen azzal váltotta ki istván reagálását, hogy foglalkozott vele. Jaj de érett ez az ifjú!


Érett Ifjú
2018. SZEPTEMBER 16. [ 18:42 ]

István, igencsak zavaros az, ahogy az általam leírtakat értelmezed - minden nemzetállam (német, magyar, francia, stb) kicsinek számít a világpolitikában. Csakis egy Európai Egyesült Államok lehet komoly tényező, de ehhez egy - két önjelölt császárnak nem fűlik a foga. A sértegetéseddel meg az orbánal inkább nem foglalkoznék.


istván
2018. SZEPTEMBER 16. [ 11:52 ]

"érett ifjú" ! Már a felhasználó neved választásával is bizonyítod ostobaságod. Attól, hogy nem tetszik Orbán, a neve nagy kezdőbetűvel írandó. A demokrácia képleted arra utal, hogy a kis nemzetállamok tartsák tiszteletben az erősebb, nagyobb nemzetek dominanciáját. A kilépésen túl ésszerű megoldás az EU minden jelenkori és jövendőbéli tagállama számára a szuverenitás megtartása mellett a lehetséges legszorosabb együttműködés, demokratikus elvek, nem erő dominancia mentén. Az demokrácia.


Érett Ifjú
2018. SZEPTEMBER 15. [ 21:08 ]

Az EP képviselőit megválasztották, tehát mandátumuk lejártáig ugyanolyan legitimitással bírnak, mint orbán viktor. Ha az EU nem tud Európai Egyesült Államokká válni, akkor nincs létjogosultsága, a kis nemzetállamok soha nem lesznek meghatározó tényezői a nagy politikának. A Monarhia (a népek olvasztótégelye) világpolitikai tényező lehetett, mert felül tudott kerekedni a nemzeti érdekeken - tehát, vagy el kell fogadni a többség akaratát (ez a demokrácia) vagy ki kell lépni az EU - ból.


Sándor a mozsori
2018. SZEPTEMBER 14. [ 17:02 ]

A szerkesztö szerint: “Elméleti szempontból vizsgálva a kérdést... ez valóban azt jelenti, hogy mások jobban tudják, mi is a jó nekünk“. Ez nem ugy van, mert öket az nem érdekeli hogy mi is jó nektek de anál inkáb az hogy nálatok hol vesztek el az europai értékek meg asztán a szolidaritás is.


Kislány - illusztráció
2019. JANUÁR 17.
[ 19:38 ]
Szerbia: Állandósuló félelem a szegénységtől - illusztráció
2019. JANUÁR 16.
[ 8:44 ]
Ötven éve, 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a prágai a Vencel téren az egyetemista Jan Palach, aki három nappal később belehalt sérüléseibe. Az MTVA Sajtóadatbankjának háttéranyaga: Csehszlovákiában 1968 elején váltotta a pártállam élén a keményvonalas kommunista...
2019. JANUÁR 14.
[ 13:52 ]
Vreme je! – Eljött az idő! címmel magyarul és szerbül egyszerre jelent meg egy írás egy szerb portálon. Az 1944–45-ös „még hidegebb napokról” írók, újságírók, helytörténészek és kárvallott túlélő tanúk beszámolóit már több évtizede olvashatjuk. Most viszont, a magyarok likvidálásában részt vett egyik...
2019. JANUÁR 13.
[ 0:15 ]
Sebastian Kurznál aligha ápol jobb kapcsolatokat Belgráddal, Pristinával, Szarajevóval és Szkopjéval bárki is az európai politikusok közül. Ám az Európai Unió soros elnöki tisztét 2018 második félévében betöltő Ausztria kancellárjának sem sikerült közelítenie a Nyugat-Balkánt Brüsszelhez. Közben egyre több konfliktus...
2019. JANUÁR 12.
[ 19:00 ]
Beolvasás folyamatban