Tükör
A kereszt útja

(Budapesti tudósítónktól)

Az európai pártok közül számos viseli nevében a kereszténységet, amely arra utal, hogy valamilyen szinten ma is fontos számukra a krisztusi erkölcsiség képviselete. Vagy egyszerűen valaha az volt, s mivel régi pártokról van szó, a bevált brand megmaradt, és nem változtatnak rajta, ha már a hosszú évek szép patinával vonták be a veretes szavakat. Odabenn azonban kiüresedett a keresztény út követése, hiszen vastagon benne vagyunk már a XXI. században, lám, lassan száz éve létezik a Vatikán állam, amely apró emlékeztetője az egykori világi hatalom megszűnésének.

Pedig nagyon érezhető, hogy az értékek viszonylagossá válása és a nagy pártok értékvesztése milyen károkat okoz Európában. A közkeletű legenda szerint 1990-ben azért tudott nyerni a kereszténységet képviselő MDF Magyarországon, az első szabad választáson, mert zöld volt a logója, ellentétben a harcosan antikommunista, de kék SZDSZ-szel. A kék pedig nincs benne a magyar zászlóban, ellentétben a zölddel, így a demokráciára ébredt magyarság a szívével szavazott. De ma, 2018-ban, számos választással a hátunk mögött, nyugat-európai szinten fogas kérdés, miben más egy szociáldemokrata és egy kereszténydemokrata párt. Egyikük se áll ki értékek mentén, mindenki kiterjeszti programját mindenkire, nem áll valami mellé, mert az esetleg elidegeníthet bizonyos rétegeket. Ezért aztán felvizezik az ideológiát, toleranciát és fejlődést ígérnek, a logókon a kereszténységre esetleg egy-egy betű utal. Majd összesimul a sok toleráns politikus, és kiderül, mennyire opportunista mindegyik.

Az Európai Parlament legnagyobb pártszövetsége, az Európai Néppárt (EPP) elvben a jobbközép, polgári, kereszténydemokrata pártokat tömöríti, gyakorlatilag megtalálható a szivárványos koalícióban minden, szélsőliberális és erősen konzervatív párt egyaránt, nemzeti jellegnek megfelelően. Krisztus itt olyan szerepet játszik, mint Pilátus a krédóban, ott van, belekerült, de semmit se tudnak vagy akarnak kezdeni vele. A felmérések azonban azt mutatják, igenis azok a pártok tudják megállítani a szavazatvesztést, amelyek határozott utat mutatnak, s felvállalják az erkölcsi alapállást. Ma is lehet ilyet tenni, nem ördögtől való az elképzelés. Nemzeti függetlenség, a hagyományok tisztelete, a hagyományos családmodell védelme, a nevelés fontossága, a határok védelme nem áll ellentétben se az elfogadással, se a toleranciával, se a harmonikus együttéléssel. Helsinkiben a nagypolitika boszorkánykonyhájában megállapodtak a vezetők arról, melyik utat választják, az Alexander Stubb volt finn kormányfő képviselte se hús, se hal, de nagyon progresszívnak tűnő európai kereszténydemokráciát, vagy a Manfred Weber nevével fémjelzett határozottabb, a határokat inkább feszegető, óvatosan értékuralt irányvonalat. Egyik se hoz forradalmat, az nem is illene a mérsékelt pártszövetséghez, de mégis egyértelmű, hogy Stubb stílusa a simulékonyabb, mint Weberé. A magyar tagpárt, a Fidesz pedig tisztán letette a voksát a bajor politikus mellé, immáron ismert és meghatározó európai pártként, jóval azelőtt, hogy kiderült volna, Weber utcahosszal utasította maga mögé a finn exkormányfőt. A sajtóban ugyan megszellőztették jó páran, hogy a Fideszt ki akarják rúgni az EPP-ből, ám ez soha nem volt igaz, legfeljebb néhány újságíró vágyálma. Ennél a magyar kormánypárt sokkal fontosabb és stabilabb tényező európai szinten is, az EPP pedig éppen ideológiai kiútkeresése közepette nem is tud fogást találni a Fideszen. Mert a magyar kormánypárt határozott irányvonalat képvisel, amely régi vágású kereszténydemokráciát hirdet, s egyáltalán nincs ellentétben a modern kereszténydemokráciával. Azaz nagy valószínűséggel inkább az EPP fogja felismerni a magyar irányvonal jelentőségét és értékeit, s megtalálni azokat a hívószavakat, amelyekkel megerősítheti saját táborát Európa-szerte. A lépés bizonyos szempontból kockázatos, hiszen az ellenoldal biztosan populizmussal és szélsőségességgel vádolja az óvatos értékképviseletet is, de ez már csak így működik, minden politikai párt pillanatok alatt meglátja a véres kezű nácit és ordas bolsevikot ellenfelében, amelyekről hosszú cikkek jelennek meg a nyíltan vagy burkoltan valamelyik oldal felé húzó sajtóban.

Orbán Viktor álláspontja szerint Európa vagy a nemzetek Európája lesz, vagy nem lesz. Mivel a szociáldemokrácia elvi alapon utasította el valaha a nemzeti identitás fontosságát, rajtuk mindig furcsán állt a magyar mente vagy a bajor lederhosen, ezért egyértelműen a kereszténydemokraták feladata a nemzetek Európáját felépíteni, hogy lehessen valami jövője a nagy kísérletnek.

Sitkei Levente

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyar szórvány napja - illusztráció
2018. NOVEMBER 15.
[ 5:50 ]
Az iráni gazdaság megszenvedi, de valószínűleg átvészeli az amerikai szankciókat - illusztráció
2018. NOVEMBER 14.
[ 20:08 ]
Marko Kmezić, a Grazi Egyetem kutatója és előadója a Szabad Európa Rádió Zašto? rovatában fejtette ki, hogy a politikai viták miként befolyásolhatják a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) működését és fennmaradását, amelyet Moldován kívül hat olyan nyugat-balkáni állam írt alá, amely nem tagja az...
2018. NOVEMBER 13.
[ 17:19 ]
Száz éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború. A háború a nyugati fronton gyorsan állóháborúvá merevedett, a patthelyzeten az időről időre...
2018. NOVEMBER 11.
[ 10:25 ]
Száz éve, 1918. november 11-én nyerte vissza 123 éves felosztottság és idegen uralom után függetlenségét Lengyelország. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: A lengyel államiság ezeréves múltra tekint vissza, az államalapítás nagyjából a magyarral egy időben zajlott. A 16. század közepén a Litván Nagyfejedelemséggel...
2018. NOVEMBER 11.
[ 10:22 ]
Beolvasás folyamatban