Tükör
A fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem napja: 80 éve történt a Kristályéjszaka

Nyolcvan éve, 1938. november 9-én kezdődött meg a nemzetiszocialista Németországban a zsidók nyílt üldözése, az állami vezénylettel szervezett pogrom a Kristályéjszaka elnevezést a betört kirakatokból szertehulló üvegszilánkokról kapta.

A náci Führer, Adolf Hitler a sikertelen müncheni sörpuccs után a börtönben töltött kilenc hónap alatt diktálta le cellatársának, Rudolf Hessnek ideológiai és politikai programját. A nemzetiszocializmus fajelméletének és élettér-politikájának alapelveit összegző Mein Kampf (Harcom) 1925-26-ban jelent meg, és szerzőjének hatalomra jutása után kötelező olvasmánynak minősült. Hitler fő ellenségének a zsidóságot és a marxizmust nevezte meg, amely mögött nemcsak a Szovjetuniót, hanem a zsidókat is látni vélte.

A 67 milliós Németországban ekkoriban mintegy félmillió zsidó élt, jelentős részük asszimilálódott, német nyelven beszélt, hazafias érzelmektől fűtve harcolt az első világháborúban. Hitler 1933. január 30-án foglalta el a kancellári tisztséget, ezután szinte azonnal megkezdődtek az antiszemita incidensek, bojkottálták a zsidó üzleteket, korlátozták a zsidók arányát a felsőoktatásban, majd nyugdíjazták a zsidó tisztviselőket. Az antiszemita intézkedéseket 1935-ben a nürnbergi törvények szentesítették jogilag, amelyek a zsidó fogalmát is meghatározták. A "német vér és becsület védelméről" alkotott jogszabály megtiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot zsidók és nem zsidók között, és egyéb megalázó rendelkezéseket is tartalmazott, a birodalmi állampolgárságról szóló törvény szerint a politikai jogok birtokosa, Reichsbürger (birodalmi polgár) csak német lehetett, mindenki más, így a zsidók is az alacsonyabb Staatsangehöriger (állampolgár) kategóriába tartoztak.

A zsidók üldözése egyre erőszakosabb formákat öltött. 1938-ban rendeletáradattal iktatták ki őket a közéletből, s az év végén egy párizsi merénylet már az erőszakos fellépésre is lehetőséget biztosított. A francia fővárosban egy tizenhét éves, szülei Németországból való kitoloncolása ellen tiltakozó zsidó fiú megölte a német követség titkárát, ezt kihasználva adott utasítást Hitler és a náci propagandagépezetet irányító Goebbels a spontán tiltakozásnak álcázott pogromra.

A nemzetiszocialisták által feldühített, őrjöngő tömeg az 1938. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka csaknem száz (más adatok szerint több száz) zsidót lincselt meg, amit a hatóságok tétlenül szemléltek. Mintegy harmincezer gazdag zsidót elhurcoltak, a koncentrációs táborból csak azzal a feltétellel szabadultak, hogy vagyonukat hátrahagyva kivándorolnak. Az éjszakai támadások során felgyújtottak 267 zsinagógát, nyolcezer zsidó üzletet, ezek kirakatát betörték, zsidók lakásait fosztották ki és rongálták meg. "Mindaz, ami leírható, kevés annak tükrözésére, ami valójában történt" - egy szemtanú ezzel az egyetlen kétségbeesett mondattal összegezte a történteket. A porosz belügyminiszteri tisztséget is betöltő Göring a károk helyreállítását is a zsidó érdekvédelmi szervezetekkel fizettette meg, a feldúlt üzletekért járó biztosítási összegeket a náci állam elkobozta. Az utcákat másnap reggel az összetört kirakatok apró szilánkjai borították, innen származik a Kristályéjszaka (Kristallnacht) elnevezés. A pogrom világszerte hatalmas visszhangot keltett és elszörnyedést okozott, hiszen a Harmadik Birodalomban akkor még sok külföldi újságíró dolgozott, akik terjedelmes tudósításokat küldtek haza.

A kristályéjszaka fordulópontot jelentett, mert az addig politikai, jogi eszközökkel üldözött zsidóknak immár a fizikai erőszakkal is szembe kellett nézniük, innen egyenes út vezetett a "végső megoldáshoz", több mint hatmillió európai zsidó meggyilkolásához. Angela Merkel német kancellár a pogrom 75. évfordulóján közzétett üzenetében a Kristályéjszakát a német történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és arra szólította fel honfitársait, hogy semmilyen formában se tűrjék el az antiszemitizmust. A United for Intercultural Action elnevezésű diszkriminációellenes európai hálózat kezdeményezésére 1995 óta rendezik meg november 9-én a fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napját. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kislány - illusztráció
2019. JANUÁR 17.
[ 19:38 ]
Szerbia: Állandósuló félelem a szegénységtől - illusztráció
2019. JANUÁR 16.
[ 8:44 ]
Ötven éve, 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a prágai a Vencel téren az egyetemista Jan Palach, aki három nappal később belehalt sérüléseibe. Az MTVA Sajtóadatbankjának háttéranyaga: Csehszlovákiában 1968 elején váltotta a pártállam élén a keményvonalas kommunista...
2019. JANUÁR 14.
[ 13:52 ]
Vreme je! – Eljött az idő! címmel magyarul és szerbül egyszerre jelent meg egy írás egy szerb portálon. Az 1944–45-ös „még hidegebb napokról” írók, újságírók, helytörténészek és kárvallott túlélő tanúk beszámolóit már több évtizede olvashatjuk. Most viszont, a magyarok likvidálásában részt vett egyik...
2019. JANUÁR 13.
[ 0:15 ]
Sebastian Kurznál aligha ápol jobb kapcsolatokat Belgráddal, Pristinával, Szarajevóval és Szkopjéval bárki is az európai politikusok közül. Ám az Európai Unió soros elnöki tisztét 2018 második félévében betöltő Ausztria kancellárjának sem sikerült közelítenie a Nyugat-Balkánt Brüsszelhez. Közben egyre több konfliktus...
2019. JANUÁR 12.
[ 19:00 ]
Beolvasás folyamatban