Tükör
A Nyugat-Balkán mint a német idősotthonok mentőöve
Szerbiában is több tízezer polgár várja az alkalmat, hogy Nyugatra vándoroljon

Jens Spahn Németország egészségügyi minisztere bejelentette, hogy a nyugat-balkáni országokból még több ápoló költözik majd Németországba, hogy csökkentsék a munkaerőhiányt. Viszont ezekből az országokból már így is sok ápoló költözött Németországba.

Joana Bocaj 25 éves és már három éve dolgozik egészségügyi nővérként egy kórházban, az Albánia déli részén található Vlora városban. De már nem sokáig, ha tervei megvalósulnak. Arra készül, hogy elhagyja Albániát és új életet kezdjen Németországban. Düsseldorfról az egyik kollégájától hallott.

„Úgy gondolom, hogy Németországban jobb élet és jövő vár rám. Itt alacsonyak a bérek és senki sem tiszteli a munkánkat. Ezért szeretnék Németországban élni és dolgozni‟, mondja Joana.

Düsseldorf pedig tárt karokkal várja. A gondozási szektorban fennálló munkaerőhiány problémájával régóta nem foglalkoznak, az pedig elért a legmagasabb politikai rétegekig. A kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormány koalíciós szerződése szerint 8.000 új munkahelyet kell nyitni a gondozási szektorban, időközben viszont már legalább 13 ezret emlegetnek.

Külföldi oktatás német pénzből

Viszont ez sem lesz elegendő, mivel a valóság sokkal drámaibb: már most 36 ezer betöltetlen munkahely van ebben az ágazatban, melyből 15 ezer az idősotthonokban. A felmérések szerint a gondozóra szoruló személyek száma a jelenlegi 2,86 millióról 2060-ra szinte megkétszereződik, vagyis elérheti a 4,5 milliót.

Jens Spahn egészségügyi miniszter konkrét tervvel állt elő a probléma csökkentésére. A terv egyik része arra vonatkozik, hogy német eszközökből pénzeljék az ápolók külföldi képzését. „Erre a célra további 9 millió eurót hagytak jóvá‟, mondta Spahn. A jövőbeli ápolóknak otthon kellene elsajátítaniuk a német nyelvet is, hogy a képzés után azonnal munkába tudjanak állni Németországban.

A kooperációban résztvevő lehetséges országok között pedig Koszovót, Macedóniát, a Fülöp-szigeteket és Kubát említette.

A kitelepülés ösztönzésének negatív következményei lesznek

A német egészségügyi miniszter listáján szereplő nyugat-balkáni országok egyelőre tartózkodva fogadták a kezdeményezést. A macedón kormány szerint ez az intézkedés tovább ösztönözné a fiatal, munkaképes és képzett polgárok elvándorlását, amely már így is riasztó méreteket öltött Macedóniában és a régió országaiban egyaránt, így ennek a kezdeményezésnek semmilyen pozitívuma sem lenne.

Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet a Together for life nevű humanitárius szervezet és a német szociáldemokratákhoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány egyik kutatása is, amely az Albániában uralkodó helyzettel foglalkozott. A kutatás szerint az orvosok 78 százaléka szeretné elhagyni az országot, 24 százalékuk pedig azonnal megtenné. A legfontosabb érveik pedig a nagyon alacsony bérezés és a rossz munkafeltételek.

Fatmir Brahimaj, az Albán Orvosi Kamara elnöke tisztában van azzal, hogy lehetetlen harc folyik a szakemberekért. „Nem tudom honnan ássak elő annyi aranyat, hogy ezt a tendenciát megállítsam‟, mondta Brahimaj.

A perspektíva hiánya

Hasonló a helyzet a Nyugat-Balkán más országaiban is. Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is több tízezer polgár várja az alkalmat, hogy Nyugatra vándoroljon. A nagykövetségek előtt hosszú sorokban állnak az emberek a munkavízumért. A nyelviskolák teljes erővel dolgoznak, a német nyelv iránt a legnagyobb az érdeklődés. A közvetítő ügynökségek kasszáiba is sok pénz folyik be, egy egészségügyi nővérek munkába helyezéséért a német klinikák akár 5.000 jutalékot is fizetnek. De azok is fizetnek az ügynökségnek, akik munkát keresnek.

Hasonló a helyzet Horvátországban is. Az ország 2013 óta tagja az Európai Uniónak, és a horvát állampolgároknak az esetek többségében nincs szüksége munkavállalási vízumra ahhoz, hogy valamelyik EU-tagországban dolgozzanak. Az ország egyes részei teljesen elhagyatottak. Viszont sokan nem csak a magas bérek miatt távoznak, hanem a társadalmi és politikai feltételek, valamint a reménytelen általános közhangulat miatt.

Németország kétszeresen profitál

Németország szemszögéből nézve a munkaerő ilyen jellegű vándorlás kétszeres hasznot jelent: betöltik a munkaerőhiányt és olyan szakemberekhez jut az ország, akiknek az oktatásába nem kellett szinte semmit sem befektetnie.

Ulrich Lilie, a Diakonie nevű humanitárius szervezet elnöke üdvözölte az egészségügyi miniszter kezdeményezését. „Úgy gondolom, hogy nincs más megoldás, mint hogy magunk képezzük ki az embereket, mégpedig Afrikban, a Közel-Keleten és Európa keleti részén‟, véli Lilie, aki szerint ebbe az oktatási folyamatba be kell vonni a civil és a humanitárius szervezeteket is.

Hogyan kerülhet ki mindenki győztesként ebből a helyzetből?

A macedón egészségügyi minisztériumban úgy vélik, hogy megtalálták a megoldást, hogy miként profitálhatna mindenki a jelenlegi helyzetből. Egyfajta körforgást, vagyis hogy a macedón munkaerő egy ideig, mondjuk fél évig dolgozzon Németországban. Így az orvosok új tudásra tehetnének szert, és többet kereshetnének. Ezután visszatérnének Macedóniába, vagyis abba az országba, amely beruházott az oktatásukba, és így profitálna az egészségügyi dolgozók új tapasztalataiból.

Macedóniában a megoldást a szélesebb, regionális hozzáférhetőségben látják.

„Úgy gondoljuk, hogy a régió minden országának közösen kellene tárgyalni Németországgal, és így kellene elérni a forgó-elvet‟, nyilatkozta a macedón egészségügyi miniszter a DW-nek.

Az Albánia déli részén élő Joana Bocaj viszont nem követi ezt az eszmecserét. Elvégezte a német nyelvi kurzust és már csak napok kérdése, hogy megérkezzen Düsseldorfba. (DW)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Mit jelent az Egyesült Államokban a rendkívüli állapot? - illusztráció
2019. FEBRUÁR 15.
[ 19:52 ]
A Bálint-napról - illusztráció
2019. FEBRUÁR 14.
[ 18:10 ]
A nemzet ereje - illusztráció
2019. FEBRUÁR 12.
[ 13:45 ]
Szerbia kivitelében jelentős változások történtek. A legtöbben úgy gondolják, az ország a legnagyobb kivitelt a mezőgazdaság terén valósítja meg. Volt idő, amikor ez valóban így volt, de nem sok kellett, hogy az IT-technológiák exportja megelőzze a mezőgazdaságot, annak ellenére, hogy az itt élők szeretik Európa...
2019. FEBRUÁR 9.
[ 19:42 ]
Valamelyest javultak a népesedési mutatók Erdélyben a halálozások számának csökkenése miatt, a magyarlakta régiókban azonban gyorsult a népességfogyás – közölte az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat, amely népmozgalmi adatokat összesített 2018 első tizenegy hónapjában. Bár javultak valamelyest tavaly az év...
2019. FEBRUÁR 8.
[ 19:37 ]
Donald Trump adminisztrációjának nincs sok ideje a Balkánnal foglalkozni, véli Daniel Hamilton, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi ügyekkel foglalkozó szakértője. Hamilton szerint egyáltalán nem biztos, hogy Washingtonban és az európai fővárosokban megvan az elszántság a Nyugat-Balkán országok euroatlanti integrációjának...
2019. FEBRUÁR 6.
[ 13:59 ]
Beolvasás folyamatban