Tükör
Szerbia és a térség száz évnyire az EU-tól

A Nyugat-Balkán országainak 60-100 évre lesz szükségük, hogy elérjék az európai uniós országok bruttó hazai termékének (GDP) átlagos szintjét, véli Matteo Bonomi, a római Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa.

„A Nyugat-Balkán térség összes országa függ az Európai Uniótó, gazdasági szempontból pedig már az EU részei, mivel kereskedelmük 72 százalékát az uniós tagországokkal bonyolítják le, illetve a banki rendszerek 75-90 százaléka európai bankokhoz tartoznak, a balkáni országok többségében pedig elfogadták saját valutaként az eurót‟, mondta Bonomi azon a nemzetközi konferencián, amelyet az EU és Balkán: A reálpolitika visszatérése címmel rendeztek meg.

Bonomi megállapította azt is, hogy a gazdaságpolitika a legnagyobb hátráltatója a Nyugat-Balkán fejlődésének a demokrácia, a joguralom, a stabilitás és az EU-csatlakozás tekintetében.

Két millióan fogják elhagyni a Nyugat-Balkánt

„A régió országai 97 milliárd eurós kereskedelmi deficitet halmoztak fel az EU-val, és ezzel párhuzamosan növekedtek az adósságaikat. Ugyanakkor a segítség az elérhető alapokból érkezik, amely Montenegró számára 40 millió eurótól indul, Szerbia számára pedig 200 millió euróig terjed, ez viszont nem elegendő ahhoz, hogy helyreállítsák a felborult egyensúlyt és felvirágoztassák a nyugat-balkáni országokat‟, vélekedik Bonomi.

Szerinte éppen ellenkezőleg, ez nem segíti ezeknek az országoknak fejlődését, amelyek továbbra is nagyon távol vannak az európai integrációs kiváltságoktól. Mint mondja, Szerbia és Bosznia-Hercegovina még mindig nem érte el a saját 1989-es GDP-jét, és Montenegrónak is csak tavaly sikerült.

A szakértő arra figyelmeztet, hogy a század derekáig további két millió ember fogja elhagyni a Nyugat-Balkánt, ami gazdasági szempontból csökkenti a növekedés és a fejlődés esélyét, politikai szempontból pedig újabb destabilizációhoz vezethet.

Bonomi szerint Szerbia az EU segítsége nélkül nehezen tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket 2023-ig, hogy 2025-ben EU-taggá válhasson, mint ahogy azt korábban bejelentették. A kérdés az, hogy az EU jelenleg mennyire tudja támogatni ezt a folyamatot és vállalhat több szerepet a régióban, hiszen a saját jövője is bizonytalan.

„A Nyugat-Balkán az EU legérzékenyebb tagjai közé tartozik politikai, gazdasági és biztonsági tekintetben is, és nem lehet kivétel az EU szélesebb körű konszolidációja alól, főleg akkor, ha meg akarjuk menteni az EU-t‟, mondta a szakértő.

Meg kell állítani a NATO terjeszkedését

Ha a NATO felhagyna a terjeszkedéssel a Nyugat-Balkánon, akkor az pozitívan hatna a régió stabilitására és biztonságára, jelentette ki Winfried Veit német professzor, a délkelet-európai térség szakértője.

„Fel kell hagyni a NATO terjeszkedésével és kreatív megoldást kell találni. Oroszország számára nem jelent problémát az EU terjeszkedése, csupán a NATO-é‟, mondta Veit a belgrádi konferencián.

A szakértő szerint a régió országaira különböző erők hatnak és versengenek, mint amilyen az EU és Oroszország, vagy Törökország és Kína, az pedig, hogy a Nyugat-Balkán nem stabil, csak arra bátorítja ezeket a szereplőket, hogy bővítsék befolyásukat a térségben.

Veit közölte, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának feltétele az EU és Oroszország közötti együttműködés, nem pedig a szembehelyezkedés, át kell hidalni az Unió stratégiai gyengeségeit, főként ami a kül- és biztonságpolitikáját illeti, de nagyobb együttműködésre van szükség Berlin és Párizs között is.

„Az EU-ban 27 fajta külpolitika létezik, míg a közös kül- és biztonságpolitika koncepciója többé-kevésbé csak papíron létezik. Különbözik Franciaország és Németország hozzáállása és geopolitikai perspektívája‟, mondta Veit.

A szakértő szerint az EU „gyenge régiós játékos‟, mert mélyen megosztott északra és délre, valamint kihatással van rá a migránsválság és a tagországok különböző viszonya az USA-hoz.

Veit úgy értékelte, hogy az EU „jelenleg nincs jó helyzetben‟ és nem kellene követnie az amerikai érdekeket. (Amerika Hangja)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Luca-napja - illusztráció
2018. DECEMBER 13.
[ 16:44 ]
Sárga mellény - illusztráció
2018. DECEMBER 11.
[ 16:09 ]
Péntek délután a német kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megválaszthatja a új elnökét a Hamburgban péntek-szombaton tartott kongresszusán a posztról távozó Angela Merkel kancellár helyére. A tét nagy, hiszen akár a CDU új elnöke lehet 2021-ben a párt következő kancellárjelöltje, és...
2018. DECEMBER 7.
[ 12:39 ]
A francia sajtó a középkori jobbágylázadáshoz hasonlítja azt a blokádsorozatot, amely novemberben előbb megbénította fél Franciaországot, majd Párizsban súlyos erőszakba torkollott. Pedig Macron elnök adópolitikája ellen nem a legnyomorultabbak lázadtak fel, hanem az elővárosi középréteg.„A sárgamellényesek mozgalma az...
2018. DECEMBER 6.
[ 8:39 ]
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A...
2018. DECEMBER 6.
[ 6:00 ]
Beolvasás folyamatban