Tükör
Franciaország: A középosztály parasztlázadása

A francia sajtó a középkori jobbágylázadáshoz hasonlítja azt a blokádsorozatot, amely novemberben előbb megbénította fél Franciaországot, majd Párizsban súlyos erőszakba torkollott. Pedig Macron elnök adópolitikája ellen nem a legnyomorultabbak lázadtak fel, hanem az elővárosi középréteg.

„A sárgamellényesek mozgalma az Ancien Régime és a forradalom előtti idők jacquerie-jére emlékeztet” – írja a Le Monde-ban Pierre Merle szociológiaprofesszor.

Jacquerie voltaképpen csak egy volt, éspedig százötven évvel Dózsa György előtt, amikor a sanyargatott jobbágyok seregei iszonyú dúlást rendeztek Franciaországban, amíg tűzzel-vassal le nem verték őket. Később minden parasztlázadást jacquerie-nek neveztek, és Merle is ebben az értelemben használja a kifejezést. Azokhoz az elemzőkhöz csatlakozik, akik szerint a kormány a felvilágosult abszolutizmus receptje szerint igyekszik eljárni, és félrekezeli a nép problémáit. A benzin forgalmi adójának emelése elleni tiltakozásul november 17-én Franciaország-szerte 300 ezer sárga láthatósági mellényt öltő autós állta el az útkereszteződéseket, a rákövetkező szombaton csupán százezer ember tüntetett, de ők mind egy helyen, méghozzá Párizsban, a Champs Élysées-n és környékén. Két ember meghalt, több százan pedig megsebesültek. Merle nevetségesnek tartja a kormány magyarázatát, miszerint az adóemelés célja, hogy visszaszorítsa a légszennyezést. A felső 10 százalék négyszer annyi széndioxidot bocsát a légkörbe, amint az alsó 50 százalék. Az ő luxusjárműveiket kellene tehát alaposan megadóztatni. Ehelyett a jövő évi költségvetés azzal számolt, hogy eltörli a luxusjövedelmek adóját. A középrétegek benzinfogyasztását akkor lehetne csökkenteni, ha a kormány alternatív közlekedési lehetőségeket teremtene. Az adóemelés csak a terheiket növeli. Több hetes tiltakozás után a kormány most ettől elállt. Kérdés azonban, hogy a tiltakozók ezek után ennyivel megelégednek-e.

Pierre Genestier építész és urbanista – ugyancsak a Le Monde-ban – azzal magyarázza a tiltakozók dühét, hogy az adóemelés közvetlenül életstratégiájukban támadja őket. Ezúttal ugyanis nem a szakszervezetek tüntetnek, nem is azok, akik politikai okokból ellenfelei a kormánynak. Éppen annak a nagyszámú rétegnek a lázadása ez, amely kivonult a közéletből, mert a magánéletben találja meg a biztonságot. A politikában ugyanis nem bízik. Egy ötven évvel ezelőtti felmérés szerint a franciák 80 százaléka vágyott arra, hogy egyszer önálló házban fog élni, a nagyváros forgatagán kívül. Az elmúlt évtizedekben sok millió embernek nyílt erre lehetősége. A városban dolgoznak, de nem látogatják az ottani intézményeket, nem járnak moziba, színházba, ahol a jegyeket állami támogatásban részesítik, hanem városkörnyéki otthonukban nézik a televíziót. Függetlennek érzik magukat a megbízhatatlannak ítélt hivatalos világtól. Ezt az életformát autó nélkül lehetetlen folytatni. Tipikusan két autó van a családban. Ez teszi lehetővé, hogy dolgozzanak, munkahelyet változtassanak, ha kell, megversenyeztessék az áruházakat, és ott vásároljanak be, ahol éppen kedvezőbbek a feltételek; gyerekeiket óvodába, iskolába vigyék. Úgy érzik tehát, hogy az adóemeléssel autonóm életformájukban támadta meg őket az állam.

A tiltakozás hatására a kormány évi kétszáz eurós támogatást helyezett kilátásba a rászorulóknak. A sárgamellényes tiltakozók azonban nem érzik magukat rászorulónak. Van rendes munkájuk, tisztes jövedelmük, ingatlanadót fizetnek a házuk és a kertjük után. Nekik semmit sem jelent Macron elnök ígérete, hogy majd ő összhangot teremt a „fent” és a „lent” között: ők nem lent vannak, hanem középen; úgy érzik, hogy ők viselik a hatalmas állami költségvetés fő terheit, és nem bíznak azokban, akik a döntéseket hozzák. Nem parasztlázadás ez. A sárgamellényesek személyében az állam fő társadalmi támasza, a kispolgár mondja azt, hogy elege van. (metazin.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Méltóság - illusztráció
2019. MÁRCIUS 17.
[ 18:46 ]
1848. március 15-én történt - illusztráció
2019. MÁRCIUS 13.
[ 14:45 ]
(Budapesti tudósítónktól) Két hete másról sem szól az európai sajtó, mint arról, vajon tagja marad-e a Fidesz az Európai Néppártnak (EPP). Mert vannak közös értékeink, amelyeket soha nem határozott meg egyértelműen senki, ezt talán érezni kell, legalábbis érzik ott, nyugaton, mi, keletiek pedig ezt valami történelmi...
2019. MÁRCIUS 11.
[ 18:57 ]
A héten valószínűleg eldől, hogy az Egyesült Királyság valóban kilép-e az Európai Unióból március 29-én, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) törvényben is rögzített határnapján. Theresa May miniszterelnök 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely...
2019. MÁRCIUS 11.
[ 17:38 ]
A nemzetközi nőnap előtt néhány nappal tette közzé az EBESZ a nők biztonságával kapcsolatos regionális felmérés eredményeit. A helyzet lesújtó. Még akkor is, ha a számadatok nem szembeötlően magasabbak, mint az öt évvel ezelőtti uniós felmérés eredményei. A Nyugat-Balkánon minden második nő erőszak áldozata....
2019. MÁRCIUS 8.
[ 19:29 ]
Beolvasás folyamatban