Amennyiben ma tartanák a Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatos népszavazást, az itt élő polgárok több mint fele, pontosabban 55 százaléka az EU-ba való belépés mellett tenné le a voksát, ellene viszont 25 százalékuk szavazna, írja a Beta.

A Szerbiai polgárok európai irányultsága elnevezésű közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 10 százaléka nem nyilatkozna ezzel a kérdéssel kapcsolatban, s ugyanilyen arányban nem tudnák eldönteni, hogy miként is nyilatkozzanak.

A felmérést, amelyet félévente végez a szerbiai európai integrációs minisztérium, az Eurobarometer szabványai és előírásai szerint, 1050, 18 évnél idősebb személy megkérdezésével végezték, közölte a minisztérium.

Azzal, hogy Szerbia uniós csatlakozásához elengedhetetlenül végre kell hajtani a reformokat, a polgárok döntő többsége egyezett. A megkérdezettek 75 százaléka véli úgy, hogy a reformokat az európai integrációtól függetlenül is végre kellene hajtani, a polgárok jóléte és egy jobb, rendezettebb Szerbia megteremtése érdekében. Ez a reformok támogatottságának 0,7 százalékos növekedését jelenti a hat hónappal ezelőtti időszakhoz viszonyítva, derült ki a minisztérium közleményéből.

A koszovói kérdés megoldásával kapcsolatban a megkérdezettek 64 százaléka véli úgy, hogy Belgrád és Pristina problémáját attól függetlenül kellene rendezni, hogy ezt az Európai Unió feltételként szabja vagy sem.

A 2000 óta Szerbiának folyósított vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 25 százaléka tudta bizonyossággal, hogy ebben az időszakban az EU volt az ország legnagyobb támogatója, a megkérdezett polgárok második helyre Oroszországot sorolták 23 százalékkal, a harmadik Kína 19 százalékkal, míg a negyedik helyen Japán áll 9 százalékkel.

Hivatalos adatok szerint 2000-től 2016 végéig az Európai Unió és tagállamai voltak a legnagyobb támogatói Szerbiának, összesen 4,31 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást folyósítottak. Az Európai Bizottság 2,96 milliárd eurót adományozott, Németország 368,21 milliót, Svédország 232,11 milliót, míg Olaszország 187,72 millió euró vissza nem térítendő segélyt juttatott Szerbiának a jelzett időszakban.

Az Európai Unióval kapcsolatos pozitív megítélések növekedőben vannak, állapítja meg a felmérés elemzése. A polgárok 49 százaléka az EU fogalmát a fiatalok élhetőbb jövőjével, a jobb élettel, a magasabb életszínvonallal, a jóléttel, az utazások lehetőségével azonosítja.

A polgárok életét leginkább befolyásoló és a mindennapi életükre a leginkább kiható jelenségként a megkérdezett szerbiaiak 21 százaléka a korrupció felszámolását, 16 százaléka az egészségügyi rendszer, 15 százaléka pedig az igazságszolgáltatás reformját nevezte meg. Ezt követi az emberi jogok hatékonyabb védelme (11%), az oktatási rendszer reformja (10%), valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi reformok (9-9%).

A megkérdezettek 17 százaléka számára az uniós tagság egyenlő a fiatalok jobb és élhetőbb jövőjével, a jobb foglalkoztatási lehetőségekkel, 15 százalékuk az EU határain belüli szabad mozgás lehetőségét emelte ki, míg 9 százalékuk úgy látja, az uniós tagság tenné helyre a dolgokat Szerbiában, áll a minisztérium felmérést ismertető közleményében, amelyet a Beta ismertetett.