Tükör
Venezuelai válság: Az európai országok többsége elismerte Guaidó ideiglenes elnökségét

Az európai országok többsége hétfőn elismerte Juan Guaidót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament vezetőjét a dél-amerikai ország ideiglenes elnökeként, miután letelt a nyolc nap, amelyet Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnöknek adtak a szabad és demokratikus választások kiírására. Maduro közölte, hogy nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is államfőnek tekinti magát.

Az európai országok közül Franciaország, Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Spanyolország, Hollandia, Finnország, Luxemburg, Portugália, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Horvátország és Macedónia ismerte el hivatalosan hétfőn Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének.
Belgium már óvatosabban fogalmazott: Didier Reynders külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy Belgium támogatja Guaidót abban a "küldetésében", hogy szabad és átlátható választásokat szervezzen a venezuelai megbékélés és annak érdekében, hogy a nép szabadon véleményt nyilváníthasson.
Bulgária elnöke egyet nem értését fejezte ki az európai állásponttal kapcsolatosan. Rumen Radev úgy fogalmazott: Bulgáriának tartózkodnia kell a Venezuelával kapcsolatos európai állásponttól, mivel - véleménye szerint - az nem járul hozzá a válság békés rendezéséhez, amelyhez rendkívül fontos a párbeszéd fenntartása a felek között.
Ukrajna Venezuela egyetlen demokratikus vezetőjének ismerte el hétfőn Guaidót. Katerina Zelenko ukrán külügyi szóvivő arról viszont nem nyilatkozott, hogy Kijev elismeri-e Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének.
Norvégia nem ismerte el Guaidót, és a venezuelai felek közötti párbeszédre, illetve új választások kiírására szólított fel.
Nem született közös európai uniós állásfoglalás sem, diplomáciai források szerint ugyanis Olaszország megakadályozta ennek létrejöttét.
A Maduro egyik legnagyobb szövetségesének számító Oroszország keményen bírálta az uniós országok hétfői bejelentéseit és Maduróhoz intézett ultimátumukat is. "A döntések kikényszerítése vagy a hatalombitorlás legitimálására irányuló törekvés a mi szempontunk szerint közvetlen és közvetett beavatkozásnak minősül Venezuela belügyeibe, és semmilyen módon sem kedveznek a válság békés, hatékony és életképes rendezésének" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Nicolás Maduro a több európai ország által megszabott határidő lejártakor közölte, hogy nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is államfőnek tekinti magát. A caracasi külügyminisztérium pedig jelezte: felülvizsgálja Venezuela kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek hétfőn elismerték Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként.
Maduro mindazonáltal a Sky24 olasz televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy segítségért fordult Ferenc pápához a belpolitikai válság rendezésében.
António Guterres ENSZ-főtitkár közölte: annak érdekében, hogy hiteles maradjon a világszervezet arra vonatkozó ajánlata, hogy pártatlanul nyújt segítséget a szemben álló feleknek Venezuelában, a világszervezet egyetlen olyan tanácskozáson sem vesz részt, amelyet a válság megvitatásának céljából hívtak össze.
A venezuelai válság megvitatására hétfőn találkozót tartott a kanadai fővárosban, Ottawában a 14 amerikai országot - köztük Kanadát - tömörítő Limai Csoport. Justin Trudeau kanadai kormányfő a találkozó megnyitóján bejelentette, hogy országa 53 millió kanadai dollár értékű segélyt küld a venezuelai népnek.
Később Heiko Maas német külügyminiszter is bejelentette, hogy ötmillió euró értékű humanitárius segélyt bocsátott Venezuela rendelkezésére.
Juan Guaidó a hadsereg segítségét kérte ahhoz, hogy a külföldi segélyszállítmányokat beengedjék a válság sújtotta latin-amerikai országba. Egyúttal azzal vádolta a caracasi vezetést, hogy 1,2 milliárd dollár összegben próbál tőkét kimenteni a Bandes állami fejlesztési banktól egy uruguayi pénzügyi intézménybe.
Maduro egy hétfői katonai rendezvényen viszont újfent visszautasította a humanitárius segélyt országa számára, kijelentve egyúttal, hogy inkább az azt kérő ellenzék szorul "mentális segítségnyújtásra".
Venezuela több éve súlyos politikai és gazdasági válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése után gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, a baloldali államfő azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, 2017 augusztusában pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el.
A dél-amerikai országban azt követően szélesedett ki a belpolitikai válság, hogy Guaidó január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.
A világ kormányai megosztottak Guaidó személyének elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen seregnyi - köztük számos latin-amerikai - ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Ugyanakkor akadnak semleges álláspontra helyezkedő államok is. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Lesz-e vajdasági magyar párbeszéd? - illusztráció
2019. AUGUSZTUS 21.
[ 15:41 ]
Harminc éve volt a páneurópai piknik - illusztráció
2019. AUGUSZTUS 19.
[ 9:44 ]
Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Magyarország patrónájának ünnepe. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele (Assumptio beatae Mariae Virginis) legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio...
2019. AUGUSZTUS 15.
[ 9:44 ]
(Budapesti tudósítónktól) Napok alatt több külföldi lap is foglalkozott Magyarországgal, keresve a „titkot”, azt, hogy élnek itt az emberek. Magyarországnak egyértelműen van egy bizonyos imázsa, nem feltétlenül jó, de nagyon körülhatárolt. Alapvetően bűbájosnak tartják az országot, ahol nagyon jókat lehet enni,...
2019. AUGUSZTUS 14.
[ 18:57 ]
1961. augusztus 13-án hajnalban húzta fel az NDK hadserege a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó szögesdrótot, melyet néhány napon belül áthatolhatatlan fal váltott fel, és majdnem három évtizedre kettészakította a német fővárost. Miután a Harmadik Birodalom 1945 tavaszán kapitulált a szövetségesek előtt, a Jaltában...
2019. AUGUSZTUS 13.
[ 9:19 ]
Beolvasás folyamatban