Tükör
Venezuelai válság: Az európai országok többsége elismerte Guaidó ideiglenes elnökségét

Az európai országok többsége hétfőn elismerte Juan Guaidót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament vezetőjét a dél-amerikai ország ideiglenes elnökeként, miután letelt a nyolc nap, amelyet Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnöknek adtak a szabad és demokratikus választások kiírására. Maduro közölte, hogy nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is államfőnek tekinti magát.

Az európai országok közül Franciaország, Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Spanyolország, Hollandia, Finnország, Luxemburg, Portugália, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Horvátország és Macedónia ismerte el hivatalosan hétfőn Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének.
Belgium már óvatosabban fogalmazott: Didier Reynders külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy Belgium támogatja Guaidót abban a "küldetésében", hogy szabad és átlátható választásokat szervezzen a venezuelai megbékélés és annak érdekében, hogy a nép szabadon véleményt nyilváníthasson.
Bulgária elnöke egyet nem értését fejezte ki az európai állásponttal kapcsolatosan. Rumen Radev úgy fogalmazott: Bulgáriának tartózkodnia kell a Venezuelával kapcsolatos európai állásponttól, mivel - véleménye szerint - az nem járul hozzá a válság békés rendezéséhez, amelyhez rendkívül fontos a párbeszéd fenntartása a felek között.
Ukrajna Venezuela egyetlen demokratikus vezetőjének ismerte el hétfőn Guaidót. Katerina Zelenko ukrán külügyi szóvivő arról viszont nem nyilatkozott, hogy Kijev elismeri-e Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének.
Norvégia nem ismerte el Guaidót, és a venezuelai felek közötti párbeszédre, illetve új választások kiírására szólított fel.
Nem született közös európai uniós állásfoglalás sem, diplomáciai források szerint ugyanis Olaszország megakadályozta ennek létrejöttét.
A Maduro egyik legnagyobb szövetségesének számító Oroszország keményen bírálta az uniós országok hétfői bejelentéseit és Maduróhoz intézett ultimátumukat is. "A döntések kikényszerítése vagy a hatalombitorlás legitimálására irányuló törekvés a mi szempontunk szerint közvetlen és közvetett beavatkozásnak minősül Venezuela belügyeibe, és semmilyen módon sem kedveznek a válság békés, hatékony és életképes rendezésének" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Nicolás Maduro a több európai ország által megszabott határidő lejártakor közölte, hogy nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is államfőnek tekinti magát. A caracasi külügyminisztérium pedig jelezte: felülvizsgálja Venezuela kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek hétfőn elismerték Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként.
Maduro mindazonáltal a Sky24 olasz televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy segítségért fordult Ferenc pápához a belpolitikai válság rendezésében.
António Guterres ENSZ-főtitkár közölte: annak érdekében, hogy hiteles maradjon a világszervezet arra vonatkozó ajánlata, hogy pártatlanul nyújt segítséget a szemben álló feleknek Venezuelában, a világszervezet egyetlen olyan tanácskozáson sem vesz részt, amelyet a válság megvitatásának céljából hívtak össze.
A venezuelai válság megvitatására hétfőn találkozót tartott a kanadai fővárosban, Ottawában a 14 amerikai országot - köztük Kanadát - tömörítő Limai Csoport. Justin Trudeau kanadai kormányfő a találkozó megnyitóján bejelentette, hogy országa 53 millió kanadai dollár értékű segélyt küld a venezuelai népnek.
Később Heiko Maas német külügyminiszter is bejelentette, hogy ötmillió euró értékű humanitárius segélyt bocsátott Venezuela rendelkezésére.
Juan Guaidó a hadsereg segítségét kérte ahhoz, hogy a külföldi segélyszállítmányokat beengedjék a válság sújtotta latin-amerikai országba. Egyúttal azzal vádolta a caracasi vezetést, hogy 1,2 milliárd dollár összegben próbál tőkét kimenteni a Bandes állami fejlesztési banktól egy uruguayi pénzügyi intézménybe.
Maduro egy hétfői katonai rendezvényen viszont újfent visszautasította a humanitárius segélyt országa számára, kijelentve egyúttal, hogy inkább az azt kérő ellenzék szorul "mentális segítségnyújtásra".
Venezuela több éve súlyos politikai és gazdasági válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése után gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, a baloldali államfő azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, 2017 augusztusában pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el.
A dél-amerikai országban azt követően szélesedett ki a belpolitikai válság, hogy Guaidó január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.
A világ kormányai megosztottak Guaidó személyének elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen seregnyi - köztük számos latin-amerikai - ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Ugyanakkor akadnak semleges álláspontra helyezkedő államok is. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A félelem politikái - illusztráció
2019. FEBRUÁR 17.
[ 13:42 ]
Mit jelent az Egyesült Államokban a rendkívüli állapot? - illusztráció
2019. FEBRUÁR 15.
[ 19:52 ]
A Bálint-napról - illusztráció
2019. FEBRUÁR 14.
[ 18:10 ]
A nemzet ereje - illusztráció
2019. FEBRUÁR 12.
[ 13:45 ]
Száz éve, 1919. február 10-én született Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, a magyar színművészet óriása. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja: Egy ötgyermekes, elszegényedett hódmezővásárhelyi kereskedőcsalád legidősebb fia volt. Anyja varrásból tartotta el gyermekeit, a ruhákat...
2019. FEBRUÁR 11.
[ 7:06 ]
Szerbia kivitelében jelentős változások történtek. A legtöbben úgy gondolják, az ország a legnagyobb kivitelt a mezőgazdaság terén valósítja meg. Volt idő, amikor ez valóban így volt, de nem sok kellett, hogy az IT-technológiák exportja megelőzze a mezőgazdaságot, annak ellenére, hogy az itt élők szeretik Európa...
2019. FEBRUÁR 9.
[ 19:42 ]
Valamelyest javultak a népesedési mutatók Erdélyben a halálozások számának csökkenése miatt, a magyarlakta régiókban azonban gyorsult a népességfogyás – közölte az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat, amely népmozgalmi adatokat összesített 2018 első tizenegy hónapjában. Bár javultak valamelyest tavaly az év...
2019. FEBRUÁR 8.
[ 19:37 ]
Beolvasás folyamatban