Tükör
Rózsák és pofonok

A nemzetközi nőnap előtt néhány nappal tette közzé az EBESZ a nők biztonságával kapcsolatos regionális felmérés eredményeit. A helyzet lesújtó. Még akkor is, ha a számadatok nem szembeötlően magasabbak, mint az öt évvel ezelőtti uniós felmérés eredményei.

A Nyugat-Balkánon minden második nő erőszak áldozata. Kevesebb mint tíz százalékuk tesz erről bejelentést, holott mindegyiküket megilletné a segítség és a támogatás, írja a nemzetközi nőnappal kapcsolatos cikkében a Deutsche Welle. A szélesebb régiót tekintve a nők kétharmada szenvedte már el az erőszak valamilyen formáját, több mint három millió nő viseli ennek testi és lelki következményét, százezrekben mérhető a törések, agyrázkódások száma és tízezrekben az abortuszoké és a nem kívánt terhességeké, teszi hozzá.

A nemzetközi nőnap előtt néhány nappal tette közzé az EBESZ a nők biztonságával kapcsolatos regionális felmérés eredményeit. Az adatok 2018-ra vonatkoznak, s az Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia és Koszovó, valamint Moldávia és Ukrajna területére vonatkozó adatokat összegzi. Az eredmények lesújtóak, a nemzeti intézemények és az társadalom egésze szempontjából egyaránt.

A felmérés által felölelt területeken élő nők közel 70 százaléka, vagyis 16 millió nő szenvedte már el az erőszak valamilyen formáját. 45 százalékuk élte át a szexuális zaklatás valamilyen formáját, 5 millió pedig megtapasztalta a párkapcsolati erőszak megnyilvánulását.

“A nők elleni erőszak olyan mértékben van jelen a régióban, hogy elengedhetetlen a politikai akció. A számok olyan magasak, hogy az emberileg egyszerűen elfogadhatatlan, de biztonság és stabilitás szempontjából is tarthatatlan, akárcsak gazdasági és szociális aspektusból”, nyilatkozta az eredmények kapcsán Thomas Greminger, az EBESZ főtitkára.

A Nyugat-Balkánon, de a térség nagy részében a nők elleni erőszak leggyakoribb megnyilvánulási formája a pszichikai erőszak, amelyet általában házastársuktól, élettársuktól szenvednek el. A megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy partnerük ellenőrizte a viselkedésüket, gazdasági erőszakkal élt vagy a gyerekeken keresztül zsarolta őket.

Nem csak a Nyugat-Balkánon, az EU-ban is probléma

Amikor pedig március 8-án felköszöntik a nőket, azzal az elmaradhatatlan frázissal, hogy természetesen nem csak ez az egyetlen nap az övéké, hanem minden nap az évben, nem kell elfelejteni azt sem, hogy a nők elleni erőszak nem válogat se helyben, se időben, se szociális vagy gazdasági helyzetben, életkorban sem, mint ahogyan abban sem, hogy áldozatai az Európai Unióban vagy rajta kívül élnek.

Miközben sokan emlegeteik a “balkáni mentalitást”, meg a “balkáni hagyományokat”, az EBESZ-ben hangsúlyozzák, nincs túl nagy különbség a 15 ezer, tavaly megkérdezett nyugat-balkáni, valamint ukrajnai és moldáviai nők által adott válaszok és azok között, amelyeket a 2014-ben megkérdezett 42 ezer, EU-tagországban élő nő adott.

A 28 tagország szintjén az eredmények szerint három nő közül egy elszenvedi az erőszak valamilyen formáját, tíz százalékuk élt át szexuális erőszakot, s minden ötödik fizikai vagy szexuális bántalmazást él át a partnere részéről.

“A kapott eredmény olyan sötét képet fest, hogy minden politikus számára nyilvánvaló, ez tovább nem maradhat így, valamit tenni kell. Ezt nem azért mondjuk, mert meg kell felelni valamiféle EU-szabványnak, hanem a gazdasági, szociális biztonság szempontjából és emberi szemszögből is”, véli Thomas Greminger.

Nincs nagy különbség azon nők száma között sem, akik készek bejelenteni a családon belüli erőszakot, még abban az esetben is, ha nemi erőszak történik. Míg az EU-országokban ez az arány 14 százalék, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában a nők kevesebb mint tíz százaléka folyamodik ehhez. Az okok között szerepel jogaik hiányos ismeretes, az intézmények iránti bizalmatlanság csakúgy, mint a tradicionális nevelés és gondolkodásmód, az hogy szégyellik, hogy ez velük történt meg.

Csokor helyett – figyelem

Thomas Greminger arra is figyelmeztet, hogy nem elég meghozni a nők feletti erőszakot szankcionáló törvényeket, azokat életre is kell kelteni és be is kell tartani. “Biztosítani kell az igazságszolgáltatás működését ezen a téren is, a rendőrök képzését sem szabad elfelejteni, s az oktatáson keresztül tudatosítani kell a lányokban már kiskorukban az őket megillető jogokat és biztosítani őket arról, hogy bántalmazás esetén támogatást kaphatnak”, mondja az EBESZ főtitkára.

Az Európai Unióban 1990-ig a nők bántalmazása jórészt “magánügy” volt, amelyikbe az állam nem avatkozott bele. Az elmúlt három évtizedben ez sokat változott. A szerbiai és boszniai megkérdezett nők kétharmada mondta azt, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, erről beszélni kell, s meg kell teremteni az intézményes feltételeit annak, hogy ilyen esetekben a nőknek legyen kivel beszélniük, legyen hova fordulniuk. (Deutsche Welle)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Diplomáciai áttörés - illusztráció
2019. MÁJUS 14.
[ 19:44 ]
A szülő, aki halad a korral, mindent megtesz gyermekeiért. Helikopterként, fűnyíróként, hóekeként, sőt buldózerként egyengeti gyerekei sorsát. A versengő módszerek metaforái sokat elárulnak a nevelés kultúrájának állapotáról. „Az állandóan a gyerekei fölött köröző, és minden lépésüket figyelő...
2019. MÁJUS 10.
[ 17:35 ]
A szerbiai munkaadók hiányolják a jó kőműveseket, ácsokat, hidegburkoló és asztalosokat. Ezt támasztják alá a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idei évre vonatkozó adatai is, amelyek szerint több mint 9.000 munkahely betöltésére keresnek szakmunkásokat. Ugyanakkor mintegy 95 ezer szakmunkást tartanak számon...
2019. MÁJUS 8.
[ 15:34 ]
Budapest mellett tette le a voksát a World Congress of Superhero Fans (WCSHF), vagyis Budapesten fogják felállítani a világ legmagasabb szuperhősszobrát. Azért itt, mert a világszervezetnél azt gondolják, hogy itt vannak a legnagyobb veszélyben azok az értékek, amelyeket a pozitív szuperhősök képviselnek. Például a...
2019. MÁJUS 8.
[ 15:34 ]
Beolvasás folyamatban