Tükör
Méltóság
Betűméret:             

(Budapesti tudósítónktól)

A Múzeum körút az a hely Budapesten, amely évente egyszer telik meg, március 15-én. Nem egy különösebben nagy tér, valójában nem is igazán tér, csak egy széles utcaszakasz, amely épp az 1848-as emlékek miatt mindig kedves az emberek szívének, függetlenül attól, milyen pártra szavaz. Ezen az idei március 15-én ez nagyon látványos volt.

A Nemzeti Múzeum előtti terület ugyanis teljesen megtelt, és úgy tudott ünnepelni az ország, hogy valójában nem volt semmi nyoma az állítólagos széthúzásnak. Rengeteg lengyel zászló és lengyel vendég volt a körúton, számukra a magyar miniszterelnök szavait kivetítőn fordították lengyelre, a hangulat általánosan békés és jókedvű volt, nagyjából tükrözve a beszéd mondanivalóját. Orbán Viktor hitet tett a közös keresztény gyökerek mellett, és ezt helyezte a közös gondolkodás origójába, amely egyben a jövő alapja is lesz. Az ellenzék minden hasonló alkalommal úgy ír az ilyen eseményekről, hogy az ott megjelentek fizetett pártaktivisták, elvakult hívők, nyugdíjasklubok kényszerített tagjai, esetleg szívük mélyén haraggal fortyogó ellenzéki forradalmárok, ez esetben, ha voltak is ilyenek, nem volt túl látványos a jelenlétük. Sokan voltak, mégpedig teljesen normális emberek, fiatalok és idősek, gyerekes családok és nénik, ahogy minden ilyen eseményen szokás. Nem volt se viszály, se sípolás, se tüntetés. Amolyan klasszikus, békebeli március 15-e volt, amilyen nagyon régen.

Néhány órával később a Szabad sajtó úton tartott tüntetést az egyesült ellenzék. A Budapestet kevésbé ismerők számára leírom – ez néha a budapestiek számára se tiszta –, hogy ez a közterület hol van. Az Erzsébet híd pesti hídfőjétől tart a Ferenciek teréig, ahonnan Kossuth Lajos utcává válik az út, hogy az Astoriától már Rákóczi útként folytassa. Az első szekció ennek megfelelően nagyon rövid, s a Klotild-palota miatt az út mintegy felét lehet csak használni. De a neve jól cseng, főleg március 15-én, s olyan szempontból is ideális tüntetésre, hogy mivel kicsi, könnyen lehet azt jelenteni, hogy betelt a tér. Amely igazából a hetes busz megállója, kis túlzással. A tér viszont nem telt meg, csak nagyon lazán, szellősen, főleg azért nem, mert ez az összellenzéki megmozdulás nem érdekelt annyi embert. Az ellenzéki tüntetések közös jellemzője Budapesten, hogy mikor valaki odaér, nem tudja, korán érkezett, elkésett, vagy éppen már tart az esemény, hiszen a színpad áll, onnan zene is szól – Koncz Zsuzsa vagy Pa-Dö-Dő –, csak épp nem beszél senki. A mostani felszólalók rengetegen voltak, félcivil aktivisták, aktív politikusok – mint a teljesen meghasonlott Jobbiktól Jakab Péter vagy maga Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke –, de a sokszínű előadósereg nem hozta el a lelkes hallgatóságot magával. Mert a politikában az egy meg egy az esetek többségében nem kettő, könnyen kiadhat nullát is. Továbbra is baljós árnyékként vetül a túl sokszínű közösségre Gyurcsány Ferenc személye, aki a DK-n kívül szinte mindenkinek vállalhatatlan, s hatalmas fáziskéséssel vette elő az Európai Egyesült Államok teóriáját. A nagyjából kétéves késés azt eredményezi, hogy március 15-én, a legmagyarabb ünnepen az Európai Unió himnuszát akarják elénekeltetni a közönséggel, mintegy szembeállítva Magyarországot és az EU-t. Ez pedig nem csak politikai hiba, de igaztalan is. A legvadabb radikálisok se kérdőjelezik meg Magyarország létét és nemzeti szimbólumait, az Európai Unió nem lép Magyarország helyére.

Az idei nemzeti ünnep a helyszínen azt mutatta, az ellenzéki oldalon dolgozó politikusok nem tudtak karaktert adni közösségüknek, saját híveik is fogyatkoznak, ez pedig jelentős fejfájást jelenthet számukra a közelgő EP-választások előtt. A sorozatosan bejelentett közös fellépés – idén is megtörtént, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere mondta ki, hogy „itt és most” létrejött az egységes platform – nagyon hamar kifullad, hiszen senki sincs a sok szónok közül, aki valóban az élére állna ennek a heterogén közösségnek, s ne utálná a szavazók legalább fele. Mint kiderült, május végén arról lehet szavazni, hogy a magyarok Európát választják, s nem a diktatúrát – mármint esetünkben a Fideszt –, viszont a mozgósításban a magyar kormánypártok utcahosszal vezetnek, s ez természetesen nem csupán háttérmunkától függ. Itt értékválasztásról is szó van, s Magyarországon ma is többen választják a magyar érdekeket az európai porondon, mint a nagy közösség meghatározhatatlan és túl ellenőrizhetetlen érdekeit, amelyeket kizárólag franciául lehet megfogalmazni.

Sitkei Levente
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban