Tükör
Mit tett közzé a WikiLeaks Szerbiáról?

Hogyan lobbizott a Nyugat a független Koszovóért, rejtegette-e az állam Ratko Mladićot és a többi legfontosabb értesülés, amit a WikiLeaks fedett fel Szerbiáról és a Balkánról.

A felvétel, amelyen amerikai csaptok civilekre lőnek Irakban, a guantanamói börtönben uralkodó katasztrofális körülmények és a Hillary Clinton kabinetjéből származó e-mailek, amelyek kihatással voltak az amerikai választásokra, csak néhány azok közül, amelyeket az elmúlt években a WikiLeaks közzétett.

Szerbiában és más balkáni országokban Julian Assange személye egyéb leleplezett diplomáciai afférok – több mint 800 – szinonímája is.

Hogyan kérték a nyugati hatalmak Koszovó függetlenségét Oroszországtól, rejtegetett-e a szerb állam egy háborús bűnöst, s hogyan kellett volna a Szerb Pravoszláv Egyháznak közelítenie Szerbiát Európához – ez csak néhány azok közül a legfontosabb felfedések közül, amelyeket a WikiLeaks tett közzé Szerbiáról.

Diplomácia – lobbi a független Koszovóért és az EU-közeli Szerbiáért

„Ami biztos, hogy az oroszoknak nem szabad megengedni, hogy azt higgyék, hogy hatásos a vétóval való fenyegetés, mert kihasználnák ezt.” Ez csak egy azok közül a Szerbiáról és Koszovó függetlenségéről szóló diplomáciai levelek közül, amelyeket 2010-ben tett közzé a WikiLeaks. Ezt a levelet Craig Stapleton, az USA akkori franciaországi nagykövete írta 2006. december 12-én, s arra vonatkozik, hogyan próbálták meg a nyugati hatalmak diplomáciai eszközökkel kiharcolni Koszovó függetlenségét, s ehhez megszerezni Oroszország támogatását.

A francia elnök tanácsadója akkor Franciaország azon terveiről is beszélt, melyek szerint meg akarják győzni az Európai Uniót, hogy annak ellenére, hogy nem teljesíti a Hágai Törvényszékkel való teljes együttműködés kötelezettségét, ajánlja fel Szerbiának a stabilizációs és társulási megállapodást, hozzátéve, hogy aggódnak Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetése miatt, hogy megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóról szóló határozatát.

A titkosként megjelölt levélben leírják, hogy az egyik diplomata azt mondta, a Nyugatnak fel kell készülnie, hogy az oroszok nélkül is cselekedni tudjon, valamint, hogy az USA úgy döntött, békepartnerséget ajánl fel Szerbiának a „demokratikus erők támogatásaként a választások előtt”, s hogy „Boris Tadić elnök jó alapot teremtett Szerbia euroatlanti jövőjéhez”.

„Merkel először negatívan válaszolt, felhozva Tadić sikertelenségét és képtelenségét arra, hogy ezt teljesítse, de Franciaország továbbra is úgy véli, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás felkínálása megváltoztathatná a januári választásokat” – mondta a francia diplomata, s hozzátette, Franciaország akkor maga fogja javasolni a megállapodást.

A WikiLeaks hat évvel később közzétette Hillary Clinton amerikai elnökjelölt titkos leveleit, amelyeket az amerikai nagykövetségekkel váltott, a amelyekben megemlíti Szerbiát, a politikai helyzetét, valamint Koszovó függetlenségét.

A WikiLeaks közlése szerint Hillary Clinton a 2012-ben elért megállapodások elfogadása után mindössze négy nappal, üzentet küldött minden fontosabb diplomatának, aki „benne volt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd ügyében”.

„E prioritás beteljesítéséhez több fronton is nagy elkötelezettségre van szükség. Köszönöm mindenkinek” – így hangzott az üzenet első mondata.

Szerb Pravoszláv Egyház – fordulat Pavle pátriárka halála után

A Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) modernebb úton indul el Pavle pátriárka halála után, írta a WikiLeaks.

A honlap amerikai diplomaták véleményét is közölte, miszerint Pavle pátriárka halála áldás az SPC számára, hogy elinduljon a 21. századba, valamint, hogy Szerbiában a bűnözés és a sport elválaszthatatlanul összefonódott.

Az egyik levélben Irinej pátriárka és Mary Warlick amerikai nagykövet találkozójáról esik szó, amely során szó volt a Szerb Pravoszláv Egyház pillanatnyi álláspontjáról, a pátriárka pedig azon kívánságát fejezte ki, hogy ismét bevezesse Szerbiát Európába.

Irinej akkor Koszovó fontosságát is hangsúlyozta, s az USA megértését kérte e kérdés kapcsán, áll a levélben.

Karadžić rejtegetése és Mladić letartóztatása

Radovan Karadžić letartóztatása az őt támogató hálózat egyhónapos megfigyelése után következett, s mindössze három ember ismerte a művelet menetét: Vladimir Vukčević ügyész, Saša Vukadinović, a BIA igazgatója és Miki Rakić, Boris Tadić elnök tanácsadója, jelent meg akkor a WikiLeaksen.

„Ivica Dačić kormánya alelnökének közeli tanácsadója azt mondta nekünk, hogy (Rade) Bulatović (korábbi BIA-főnök) az új kormány megalakulása előtt hat hónappal információhoz jutott Karadžić tartózkodási helyéről, de nem tett semmit ennek kapcsán, elsősorban Koštunica és Karadžić ideológiai közelsége miatt, valamint a nemzetközi nyomás hiánya miatt” – állt a honlap által közzétett levélben.

A WikiLeaks azt is közzétette, hogy az Egyesült Államok szkeptikus volt Belgrád azon szándékával kapcsolatban, hogy letartóztassa a háborús bűnös Ratko Mladićot.

Sok levél felfedi, hogy az ország kritikus, türelmetlen és megosztott annak megítélésében, hogy mekkora nyomást kell gyakorolni a belgrádi hatalomra.

Amikor Stephen Rapp, a háborús bűnök kivizsgálásával megbízott egykori amerikai nagykövet a Balkánon járt, más diplomaták arra voltak kíváncsiak, az USA elkötelezett-e még Mladić letartóztatása iránt.

Egy 2009-es titkos levél arról szól, hogy Valentin Inzko osztrák diplomata aggódott amiatt, hogy Amerika „elengedte a Mladić-ügyet”.

Diplomáciai dokumentumok Mladić tartózkodási helyéről szóló bizonyos rejtélyekkel is foglalkoznak.

Szerb politikusok: Vojislav Koštunica "szénügyletei" és Dinkić Tadić elleni panasza

A WikiLeaks azt is közzétette, hogy Vojislav Koštunica emberei, akik a Kolubara bánya vezetőségében dolgoztak, illegálisan adtak el szenet, s így töltötték fel a személyes és a pártkasszákat.

Azokban a levelekben, amelyeket 2003 és 2010 között írtak az amerikai nagykövetségen, szót ejtenek az ország vezető politikusai közötti nézeteltérésekről, arról, hogy Mlađan Dinkić panaszt nyújtott be Boris Tadić akkori szerb elnök ellen.

A diplomáciai levelekben Tadićot „karizmatikus vezetőként” írják le, aki viszont „gyakran határozatlan és politikailag bátortalan”.

A levelekből gyakran az is kiviláglott, hogy a hazai politikusok magánemberként vallott véleménye eltér attól, amit hivatalosan mondanak. Dragan Marković Palma állítólag azt mondta, Szerbiának az USA-val kellene partnerséget kiépítenie, és nem Oroszországgal, az SNS pedig Koszovó felosztását támogatta. (BBC)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Félni kell-e Kínától? - illusztráció
2019. JÚNIUS 17.
[ 14:46 ]
Árulkodó szó - illusztráció
2019. JÚNIUS 14.
[ 18:52 ]
Egyre divatosabb nézet az elemzők körében, hogy az elmérgesedő amerikai–kínai kereskedelmi háború akár katonai konfliktussá is nőhet. Ám van, aki szerint az ügyesen manőverező európai államok számára új lehetőséget teremt a két nagyhatalom vetélkedése. Feltéve, hogy marad tér a rivalizáló felek közötti...
2019. JÚNIUS 13.
[ 15:49 ]
A szakszervezetekből negatív reakciót váltott ki az a kezdeményezés, amely a munkaügyi törvény módosításával lehetővé tenné, hogy a polgárok 70 éves korukban vonuljanak nyugdíjba, ezzel ugyanis csökkenne a fiatalok foglalkoztatásának lehetősége, míg a munkaadók úgy vélik, hogy egy liberálisabb hozzáállásra van...
2019. JÚNIUS 12.
[ 10:32 ]
A kivándorló szerbiai polgárok többsége Ausztriába megy dolgozni és élni, a leghosszabb időt pedig Franciaországban, Svájcban és Németországban töltik, derült ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) és a Duna Transznacionális Program (DTP) közleményéből. Szerbia már hagyományosan kibocsátó országnak számít,...
2019. JÚNIUS 11.
[ 12:52 ]
Beolvasás folyamatban