Tükör
Virágvasárnap

Az idén április 14-re esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről, valamint így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21,8)

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.

A szentelt barkához számos hiedelem fűződik.

A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így Gyimesben, csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és más aprójószágok.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Félni kell-e Kínától? - illusztráció
2019. JÚNIUS 17.
[ 14:46 ]
Árulkodó szó - illusztráció
2019. JÚNIUS 14.
[ 18:52 ]
Egyre divatosabb nézet az elemzők körében, hogy az elmérgesedő amerikai–kínai kereskedelmi háború akár katonai konfliktussá is nőhet. Ám van, aki szerint az ügyesen manőverező európai államok számára új lehetőséget teremt a két nagyhatalom vetélkedése. Feltéve, hogy marad tér a rivalizáló felek közötti...
2019. JÚNIUS 13.
[ 15:49 ]
A szakszervezetekből negatív reakciót váltott ki az a kezdeményezés, amely a munkaügyi törvény módosításával lehetővé tenné, hogy a polgárok 70 éves korukban vonuljanak nyugdíjba, ezzel ugyanis csökkenne a fiatalok foglalkoztatásának lehetősége, míg a munkaadók úgy vélik, hogy egy liberálisabb hozzáállásra van...
2019. JÚNIUS 12.
[ 10:32 ]
A kivándorló szerbiai polgárok többsége Ausztriába megy dolgozni és élni, a leghosszabb időt pedig Franciaországban, Svájcban és Németországban töltik, derült ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) és a Duna Transznacionális Program (DTP) közleményéből. Szerbia már hagyományosan kibocsátó országnak számít,...
2019. JÚNIUS 11.
[ 12:52 ]
Beolvasás folyamatban