Tükör
Létezik-e középosztály Szerbiában?

Ezer euró feletti havi bevétel, középkategóriás autó, legalább egy telelés és nyaralás az év során, nos ezek azok a legfontosabb paraméterek, amelyek gazdaságilag meghatározzák a középosztályt.

A közgazdászok és a szociológusok egy dologban egyetértenek: a középosztály Szerbiában rég kiveszett, egyesek véleménye szerint legutóbb az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban létezett, az pedig nem most volt, írja a Blic.

A társadalmi középosztály meghatározásához két paraméter is létezik, az egyik a gazdasági, a másik a szociológiai.

A gazdaságihoz tartozik az ezer euró feletti havi bevétel, a kiegészítő munka, mint további bevételi forrás, kb. 10 ezer euró értékű gépkocsi, s anyagi háttér ahhoz, hogy legalább egyszer elmenjen a család telelni meg nyaralni, s megengedhessék maguknak, hogy rendszeresen el tudjanak menni színházba, moziba.

A szociológiai paraméterek közé tartozik az egyetemi diploma, az idegen nyelv ismerete, a számítógép magabiztos használata.

“A háztartások és az egyén fogyasztását tekintve megvan a szükségletek és igények hierarchiája: először a táplálék iránti igényt kell kielégíteni, ezután jön a ruházat, a lábbeli és így tovább, s ha mindez megvan és még a végére marad valami, akkor ebből lehet utazni, pihenni, színházba, moziba járni”, véli Miroslav Zdravković közgazdász.

Hasonlóan vélekedik Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ahhoz, hogy valaki megvalósítsa mindazt, ami őt a középosztály tagjává tehetné, két és félszer nagyobb bevétellel kell rendelkeznie, mint az az összeg, amit “fogyasztói kosárként” határoznak meg.

“Szerbiában a középosztály a kilencvenes években tűnt el fokozatosan, amikor a szerb társadalom polarizálódni kezdett, s ennek eredményeként mára vannak azok, akiknek van elég pénzük ugyan, de messze vannak az elvárható képzettségi szinttől, és vannak azok, akik folyamatosan a túlélésért küzdenek”, mutat rá Savić, hozzátéve, a középosztály leginkább azokban a foglalkozásokban él tovább, amelyek hatással vannak a társadalmi eseményekre, vagyis az orvosok, egyes tanárok és mérnökök esetében.

Milyen volt a JSZSZK középosztálya?

Az akkori és a mai középosztály közötti különbség a közgazdászok véleménye szerint abban van, hogy akkoriban megvoltak azok a meghatározott ismérvek, amelyek alapján valaki a középosztályba tartozott.

“A JSZSZK-ban minden kiszámítható volt: amikor valaki befejezte az egyetemet, azonnal a középosztályba került, hiszen jobb és jobban fizetett munkahelyet kapott. Anyagi szempontból az emberek függetlenek voltak, társadalmilag pedig ez a réteg sokkal befolyásosabb volt, tagjai jelen voltak a sajtóban, véleményüket tiszteletben tartották, megengedhették maguknak a telelést és a nyaralást és még egy-két szolíd autóra is futotta családonként”, magyarázta Savić, hozzátéve, hogy ez a réteg hosszabb időn keresztül alakult ki, hosszabb idő kellett ahhoz is, hogy valaki ide bekerüljön (elég csak az oktatási rendszerben eltöltött évekre gondolni), míg manapság sokkal kevesebb fáradság és tudás kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a tehetősebb társadalmi rétegbe.

A szakember szerint a JSZSZK idején az emberek saját bevételükből házat, illetve lakást tudtak vásárolni, még akkor is, ha a munkásosztályhoz tartoztak, míg ez manapság szinte lehetetlen annak, aki nem a gazdagabb réteghez tartozik.

A szegények és gazdagok közötti szakadék a legnagyobb Európában

Ami a társadalmi egyenlőtlenségeket illeti, 2016-os adatok szerint Szerbia megelőzi az Európai Unió valamennyi államát. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok között a legjobb a helyzet Szlovéniában, míg Európában Izlandon a legkisebb a társadalmi egyenlőtlenség.

Szerbiában a gazdagok és szegények jövedelme közötti hatalmas eltérés legfőbb oka azoknak a háztartásoknak a megléte, amelyekben alig dolgoznak, magyarán, ahol munkanélküli családtagok élnek, vagy olyan személyek, akik csak néhány órát dolgoznak hetente.

A másik ok a foglalkoztatottak bére közötti óriási eltérés. A fizetések jelentős mértékben hozzájárulnak az általános egyenlőtlenséghez, kimutatások szerint 93 százalékban, de ez az arány egyelőre még csak növekszik.

A harmadik ok az eddigi gazdasági intézkedésekben keresendő. A közszférában a keresetek 10 százalékos csökkentése, a várakozásokkal ellentétben, ugyancsak ezt a szakadékot mélyítette, írja a Blic.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Föld Napja: Mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért - illusztráció
2019. ÁPRILIS 22.
[ 16:57 ]
Húsvét ünnepéről - illusztráció
2019. ÁPRILIS 21.
[ 8:32 ]
Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent három nap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A...
2019. ÁPRILIS 19.
[ 6:17 ]
Pészah ünnepét a zsidóság a niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra is emlékeznek, a Gergely-naptár szerint idén április 19-én este kezdődik, és április...
2019. ÁPRILIS 19.
[ 6:15 ]
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a...
2019. ÁPRILIS 18.
[ 5:57 ]
Beolvasás folyamatban