Tükör
Egyre több a balkáni vendégmunkás Németországban

Már három éve, hogy évről évre folyamatosan, mintegy 20 százalékkal növekszik az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások száma Németországban, 2018-ban közel az egynegyedük valamely nyugat-balkáni országból érkezett, közli a Deutsche Welle.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) közölte, hogy tavaly 20 százalékkal növekedett az EU-n kívüli országból érkező dolgozók száma Németországban.

A felmérés rámutatott arra, hogy a nem európai uniós állampolgárok száma, akik munkavállalási engedéllyel rendelkeznek Németországban, 2017-ben 217 ezerről 2018-ban 266 ezerre nőtt, és hogy ez már egyhuzamban a harmadik év, hogy 20 százalékkal nő a számuk. Ezeknek az embereknek a többsége Indiából érkezett (12 százalék), majd Kínából (9 százalék), Bosznia-Hercegovinából (8 százalék) és az Egyesült Államokból (8 százalék). A munkavállalók életkora átlagosan 35 év, több mint kétharmaduk pedig férfi. 80 százalékuknak ideiglenes munkavállalási engedélye van, és csupán 17 százalékuk rendelkezik állandó engedéllyel, ami lehetővé teszi számukra, hogy meghatározatlan ideig Németországban tartózkodjanak.

Tömegesen érkeznek a Nyugat-Balkánról

A statisztikai hivatal szerint a munkavállalók 25 százaléka a Nyugat-Balkánról, vagyis Albániából, Montenegróból, Koszovóból, Macedóniából, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkezett. 2015-ben még csupán 9 százalék körüli volt ez az arány.

Miután a nyugat-balkáni országokat 2014-ben és 2015-ben ún. biztonságos származási országgá nyilvánították, az innen származó polgárok számára nehezebbé vált a németországi humanitárius célú tartózkodási engedélyek, mint amilyen a menedékjog megszerzése. 2016-ban ezen országok polgárai számára megkönnyítették a csatlakozást a német munkaerőpiachoz.

Külön kategória

A statisztikai hivatal kiemelte: azok a polgárok, akik nem uniós tagországból származnak, de munkavállalási engedéllyel rendelkeznek, nem tartoznak a német munkaerőpiacon lévő összes külföldi munkavállalóhoz. Egyébként ebbe a kategóriába tartoznak az EU-s tagországok polgárai, vagyis azok, akik külön engedély nélkül élhetnek és dolgozhatnak bármely EU-tagországban.

A német kormány 2018 végén fogadta el azt az új törvényt, amellyel a szakképzett munkaerő hiányát próbálta meg pótolni a munkaerőpiacon. A törvény szerint a szakképzett munkások könnyebben költözhetnek Németországba még akkor is, ha nem EU-s tagországból származnak, főként pedig akkor, ha hiányszakma betöltéséről van szó. (Deutsche Welle)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Föld Napja: Mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért - illusztráció
2019. ÁPRILIS 22.
[ 16:57 ]
Húsvét ünnepéről - illusztráció
2019. ÁPRILIS 21.
[ 8:32 ]
Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent három nap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A...
2019. ÁPRILIS 19.
[ 6:17 ]
Pészah ünnepét a zsidóság a niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra is emlékeznek, a Gergely-naptár szerint idén április 19-én este kezdődik, és április...
2019. ÁPRILIS 19.
[ 6:15 ]
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a...
2019. ÁPRILIS 18.
[ 5:57 ]
Beolvasás folyamatban