Tükör
Föld Napja: Mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért

Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül hogy az értékek közül egyre több tűnik el vagy kerül kritikus állapotba.

Április 22-én ünnepeljük a Föl napját, amit először 1970-ben tartottak az Egyesült Államokban – ezen a napon 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. Ennek az évnek azonban más szempontból is nagy jelentősége van, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése ugyanis az 1970-ből származó adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép elkeserítően drámai: a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. Bár a Föld Napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygó színéről. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Még mindig túl sokat fogyasztunk!
Az emberiség végletes mértékű fogyasztását lassan már nem bírja el a bolygónk: 2018-ban augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.

Túlzott fogyasztásunk következményeként azonban kritikus időszakkal kell szembenéznünk, hiszen ezek a természeti értékek veszélybe kerültek. 1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül 200 millió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. A 20. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség. De a túlfogyasztásunk mellett a természetes élőhelyeink eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt.

Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. Nem késő azonban cselekedni! 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Ahogy azonban a kormányoknak és a vállalatoknak, úgy az egyéneknek is saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoznak, miként élik mindennapjaikat: fenntartható életmóddal, fogyasztás csökkentésével, a műanyagtermékek használatának mellőzésével mi is sokat tehetünk saját környezetünk és egyetlen otthonunk megóvása érdekében.

A fenntarthatóság mindannyiunk számára kihívás, jut tennivaló a magánembereknek, a politikai döntéshozóknak és a vállalatok vezetőinek egyaránt. Ezért a Föld Napjához köthetően indítja el együttműködését a Budapest Bank és a WWF Magyarország, melynek célja a pénzintézet környezeti hatásának csökkentése. (National Geographic)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Alfonz
2019. ÁPRILIS 23. [ 10:09 ]

Sajnos a pénz beszél és a politikusok arra hallgatnak. A kisember pedig többségében agymosott és nem tesz semmit a Föld bolygó megmentése érdekében. Energia takarékosság, ház szigetelés természetes anyagokkal (náddal pl.) és nem sztiroporral, fa ablakok, nem németben már kiszerelt műanyag, bio-termesztés minden szinten, őshonos növények termesztése, a termőföld tönkretételét, a madár és méhpusztítást leállítani "rögtön", szemét újrahasznosítása stb. volna teendő, de kit érdekel?


A kampány vége - illusztráció
2019. JÚLIUS 14.
[ 22:19 ]
A globális kultúrharc - illusztráció
2019. JÚLIUS 13.
[ 11:00 ]
Emmanuel Macron francia elnök szerbiai látogatásával szeretné megmutatni, hogy Párizs továbbra is „fontos tényező a világ politikai és biztonsági színterén”, írja a Večernje novosti az elnök belgrádi látogatása előtt, aki július 15-én és 16-án tartózkodik majd a szerb fővárosban. A Večernje novosti szerint...
2019. JÚLIUS 11.
[ 11:34 ]
A sok jó szándék és jó kívánság ellenére az EU Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítési folyamata válságban van, egyrészt azért, mert az Európai Unión belül belefáradtak a bővítésbe, a Brexitbe és a saját problémáikba, másrészt pedig azért, mert a régióban lassan haladnak a reformok végrehajtásával és túl széles...
2019. JÚLIUS 9.
[ 13:55 ]
Internetguruk és közgazdászok szerint súlyos kockázatokat rejt a Facebook terve, hogy kriptodevizát bocsát ki. Ha sikerül, a Facebook a világ legnagyobb hatalma lehet, és meggyengítheti a demokratikus felhatalmazással bíró kormányzatok szuverenitását. „A Facebook már most is olyan, mint egy állam. Saját közössége van,...
2019. JÚLIUS 7.
[ 5:49 ]
Beolvasás folyamatban