Tükör
Föld Napja: Mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért

Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül hogy az értékek közül egyre több tűnik el vagy kerül kritikus állapotba.

Április 22-én ünnepeljük a Föl napját, amit először 1970-ben tartottak az Egyesült Államokban – ezen a napon 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. Ennek az évnek azonban más szempontból is nagy jelentősége van, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése ugyanis az 1970-ből származó adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép elkeserítően drámai: a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. Bár a Föld Napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygó színéről. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Még mindig túl sokat fogyasztunk!
Az emberiség végletes mértékű fogyasztását lassan már nem bírja el a bolygónk: 2018-ban augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.

Túlzott fogyasztásunk következményeként azonban kritikus időszakkal kell szembenéznünk, hiszen ezek a természeti értékek veszélybe kerültek. 1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül 200 millió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. A 20. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség. De a túlfogyasztásunk mellett a természetes élőhelyeink eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt.

Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. Nem késő azonban cselekedni! 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Ahogy azonban a kormányoknak és a vállalatoknak, úgy az egyéneknek is saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoznak, miként élik mindennapjaikat: fenntartható életmóddal, fogyasztás csökkentésével, a műanyagtermékek használatának mellőzésével mi is sokat tehetünk saját környezetünk és egyetlen otthonunk megóvása érdekében.

A fenntarthatóság mindannyiunk számára kihívás, jut tennivaló a magánembereknek, a politikai döntéshozóknak és a vállalatok vezetőinek egyaránt. Ezért a Föld Napjához köthetően indítja el együttműködését a Budapest Bank és a WWF Magyarország, melynek célja a pénzintézet környezeti hatásának csökkentése. (National Geographic)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Alfonz
2019. ÁPRILIS 23. [ 10:09 ]

Sajnos a pénz beszél és a politikusok arra hallgatnak. A kisember pedig többségében agymosott és nem tesz semmit a Föld bolygó megmentése érdekében. Energia takarékosság, ház szigetelés természetes anyagokkal (náddal pl.) és nem sztiroporral, fa ablakok, nem németben már kiszerelt műanyag, bio-termesztés minden szinten, őshonos növények termesztése, a termőföld tönkretételét, a madár és méhpusztítást leállítani "rögtön", szemét újrahasznosítása stb. volna teendő, de kit érdekel?


Diplomáciai áttörés - illusztráció
2019. MÁJUS 14.
[ 19:44 ]
Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben, de az egyenlőtlenségek ellen kifejtett uniós küzdelemnek köszönhetően még mindig kisebb mint a világ más régióiban - írta a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) friss jelentésében. ...
2019. MÁJUS 12.
[ 16:20 ]
A szülő, aki halad a korral, mindent megtesz gyermekeiért. Helikopterként, fűnyíróként, hóekeként, sőt buldózerként egyengeti gyerekei sorsát. A versengő módszerek metaforái sokat elárulnak a nevelés kultúrájának állapotáról. „Az állandóan a gyerekei fölött köröző, és minden lépésüket figyelő...
2019. MÁJUS 10.
[ 17:35 ]
A szerbiai munkaadók hiányolják a jó kőműveseket, ácsokat, hidegburkoló és asztalosokat. Ezt támasztják alá a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idei évre vonatkozó adatai is, amelyek szerint több mint 9.000 munkahely betöltésére keresnek szakmunkásokat. Ugyanakkor mintegy 95 ezer szakmunkást tartanak számon...
2019. MÁJUS 8.
[ 15:34 ]
Beolvasás folyamatban