Tükör
Mítoszt épített Európa?
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos aggodalmak egyre jobban előtérbe kerülnek

Az európaiak kénytelenek megfizetni annak az árát, hogy hisznek a saját maguk által alkotott mítoszaikban.

Nagy az elégedetlenkedés és a vita a Brexit körül, valamint az Európai Unió jövőjével kapcsolatos aggodalmak is egyre jobban előtérbe kerülnek.

Ráadásul az egész egy olyan történeten alapul, amely meglehetősen messze áll a valós történelmi tényektől – írja új The Road to Unfreedom: Russia, Europe, America (A szabadság hiányához vezető út: Oroszország, Európa, Amerika) című könyvében Timothy Snyder, a Yale Egyetem történészprofesszora. (A könyv magyar nyelven még nem jelent meg.)

Az európaiak akár támogatói, akár ellenzői az Európai Uniónak, hisznek a bölcs nemzet mítoszában, amely szerint az európai nemzetállamoknak hosszú és gazdag történelmük van. A nemzetállamok a második világháborúban megtapasztalták a háború negatív oldalát, és ebből okulva békés összefogásban egyesültek.

Az Európai Unió támogatói kedvelik ezt a történetet, mert a tanulásról és a fejlődésről szól, továbbá egyfajta fölényt érzékeltet az Egyesült Államokkal szemben. Az EU ellenzői azonban ugyancsak szimpatizálnak a történettel, mert arra is utal, hogy a nemzetállam mindig jelen volt, és az hozta meg a döntéseket.

A bölcs nemzet köré felépített mítosznak azonban nincs alapja.

A nemzetállam története Nyugat- és Közép-Európában gyakorlatilag nem létezik, és Kelet-Európában sem mondható dicsőségesnek.

Az európai hatalmak 1945-re sem okultak a háború negatív következményeiből. Tovább vívták a gyarmati harcokat, amíg el nem vesztették őket, vagy fel nem emésztették a tartalékaikat. Emlékezzünk például Indokína, Indonézia, Algéria vagy Egyiptom esetére.

A modern európai államra úgy tekintettek, mint egy birodalom magjára. Úgy maradt fönt, mint az egyesítés tervének egy alkotóeleme.

Nem véletlen, hogy Németország vette föl a vezető szerepet a folyamatban. Németország második világháborús veresége volt a kezdete az európai gyarmati rendszer végének. Hitleré volt az első európai hatalom, amely vitathatatlanul elvesztette a gyarmati háborút, és a háború utáni Nyugat-Németország volt a vezető képviselője az európai integrációnak.

Hamarosan a többi nyugati hatalom is a nyomdokaiba lépett. Ahogy a birodalmak fenntartása túl költségessé vált, európai piacokat találtak. Az 1940-es évektől 1980-ig Európa visszavonult a gyarmatokról, és saját magára helyezte a hangsúlyt. Önmagunk megtalálása általában azzal jár, hogy másokról megfeledkezünk, és ez alól Európa sem volt kivétel.

Az Európai Unió lehetővé tette az európaiaknak, hogy meghamisítsák a sorsukat. Gondoljunk csak bele: azon társadalmaknak lett a legmagasabb életszínvonala a világon, amelyek két világháborút végigharcoltak, és elvesztették távoli birodalmaikat. Általában véve egy birodalom összeomlása magával vonja a kultúra összeomlását is. Európa képes volt ennek az ellenkezőjét elérni.

Gyakran mondják, hogy az európai integráció tette lehetővé a demokráciát Európában, amiben van igazság. Alapjában véve az EU egy olyan vázat hozott létre, amelyben az európai államok létezhetnek. Nyugat-Európában a legtöbb esetben, mint az Egyesült Királyságnál is, sosem volt olyan pillanat, amikor egy nemzetállamnak egyedül kellett megállni a helyét. Talán mostanáig.

Az ötlet, hogy egy brit nemzetállamot hozzanak létre a 21. században nem konzervatív, hanem radikális. Az angol társadalom most úgy tűnik, egy ismeretlen jövőbe való belépés előtt áll. Ha a Brexit életbe lép, az Egyesült Királyság lényegében megszűnik, ugyanis Skócia és Észak-Írország el fog szakadni tőle, és csak Anglia marad magában.

A Brexit hívői minden bizonnyal azt képzelik, újjáéleszthetik a brit birodalmat. Azok, akik most a Brexitet támogatják, lesznek a képviselői egy jövőbeni idegen birodalom megalapításának. Egyesek már most azok.

Az EU történelmi szerepe abban áll, hogy összefogja az elbukott európai hatalmak maradványait.

Ezen alapvető tény elfelejtésével az európaiak kockáztatják azt az életformát, amelyet most magától értetődőnek tekintenek. A könyvről készült cikk a Politico oldalán olvasható. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Lesz-e vajdasági magyar párbeszéd? - illusztráció
2019. AUGUSZTUS 21.
[ 15:41 ]
Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe. Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István uralkodása idején még augusztus 15-ét,...
2019. AUGUSZTUS 20.
[ 6:11 ]
Harminc éve, 1989. augusztus 19-én rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett páneurópai pikniket, az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. A magyarországi rendszerváltás egyik fontos eseményeként 1989. május 2-án a magyar-osztrák...
2019. AUGUSZTUS 19.
[ 9:44 ]
Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Magyarország patrónájának ünnepe. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele (Assumptio beatae Mariae Virginis) legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio...
2019. AUGUSZTUS 15.
[ 9:44 ]
Beolvasás folyamatban