Tükör
EU: Egyre szélesebb a szakadék a gazdagok és szegények között

Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben, de az egyenlőtlenségek ellen kifejtett uniós küzdelemnek köszönhetően még mindig kisebb mint a világ más régióiban - írta a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) friss jelentésében.

A vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható adatai szerint a legjobb mutatókkal világszinten az Európai Unió országai és Kanada rendelkezik. Az index értéke a nulla és 100 pont között skálán mozog, és minél alacsonyabb, annál kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a héten kiadott jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamát együttvéve 2017-ben 30,7 pontra, az eurózóna 19 országában pedig 30,5 pontra rúgott a Gini-index értéke. Az egy évvel korábbihoz képest az unióban 0,1 ponttal, az euróövezetben pedig 0,2 ponttal javult az együttható. (A tavalyi évre még csak hat országból van adat.)

Az Európai Unió tagállamai között jelentős különbségek mutatkoznak. A legnagyobb mértékben a volt szocialista országokban nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék. "Ennek oka, hogy ezekben az országokban a szocializmusból a kapitalizmusra való áttéréshez kapcsolódó privatizáció idején egy szűk elitet részesítettek előnyben" - mutattak rá a kutatók.

Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, amely esetében a Gini-index 2017-ben 40,2 pontra, 2018-ben pedig 39,6 pontra rúgott. A legnagyobb jövedelmi különbségeket felmutató tíz ország között azonban ott van a három balti állam, a négy dél-európai állam, valamint Románia és Nagy-Britannia.

A legnagyobb uniós országok közül Németország, Franciaország és Lengyelország az átlagosnál valamivel jobb, 29 pont körüli mutatóval büszkélkedhet.

A legjobb Gini-együtthatót Szlovákia (23,2 pont), Szlovénia (23,7 pont) és Csehország (24,5 pont) tudja felmutatni, majd Svédország, Dánia, Finnország, Belgium, Hollandia és Ausztria következik.

Magyarország esetében a Gini-együttható értéke a 2017-ben mért 28,1 pontról 28,7 pontra emelkedett 2018-ban.

A jelentés szerint Nyugat-Európában a leggazdagabbak 10 százaléka átlagosan hétszer annyit keres, mint a szegények 50 százaléka, de az adózás utáni különbség már csak ötször nagyobb.

Bár a gazdagok és szegények közötti szakadék nőtt az EU tagországaiban, a helyzet sokkal jobb mint az Egyesült Államokban, köszönhetően az egyenlőségre jobban törekvő oktatási és az egészségügyi rendszernek. Az európai népesség legszegényebb felének bevételei 37 százalékkal nőttek 1980 óta, miközben az Egyesült Államokban stagnáltak. Eközben a leggazdagabb amerikaiak 0,01 százalékának bevétele több mint 300 százalékkal nőtt, kétszer nagyobb mértékben mint Európában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az Egyesült Államokban 39 ponton állt a Gini-index 2017-ben, több nyolc ponttal magasabb az EU-s adatnál. Az OECD nem európai tagállamai közül csak Kanada (31 pont) áll az unióval nagyjából egy szinten, más országokban - például Ausztrália (33 pont), Japán (34pont), Törökország (40 pont), Mexikó (46 pont) vagy éppen Dél-Afrika (62) - jóval nagyobbak az egyenlőtlenségek. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Minisziget - illusztráció
2019. MÁJUS 23.
[ 15:55 ]
A 2019-es európai parlamenti választásoknak két okból is nagy a tétje: egyfelől azért, mert eddig nem is volt neki, másfelől, mert most valóban meghatározható egy jól látható törésvonal, melynek mentén az ellentétes erők felsorakoznak. A két tábor között nincs középút – aki ott tartózkodik, idővel szükségszerűen...
2019. MÁJUS 21.
[ 10:01 ]
Húsz évvel ezelőtt, 1999. március 24-én a NATO bombázni kezdte Szerbiát. A háborús hangulat fellobbantása érdekében a nyugati kormányok hamis hírekkel manipulálták a közvéleményt. A szerbek „levágott fejekkel futballoznak, hullákat darabolnak fel, kivágják halott anyjukból a meg nem született csecsemőket, és...
2019. MÁJUS 20.
[ 14:39 ]
A politika manapság sokkal inkább érzelmeket gerjeszt, mintsem, hogy gondolatoknak adna teret. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felmérésében megpróbált a végére járni annak, mit is éreznek valójában az európaiak a választások előtt néhány héttel. Az eredmény legalább annyira lelkesítő, mint lehangoló. A...
2019. MÁJUS 17.
[ 19:32 ]
Beolvasás folyamatban