Tükör
Az európaiak azt hiszik, hogy még életükben szétesik az EU

A politika manapság sokkal inkább érzelmeket gerjeszt, mintsem, hogy gondolatoknak adna teret. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felmérésében megpróbált a végére járni annak, mit is éreznek valójában az európaiak a választások előtt néhány héttel. Az eredmény legalább annyira lelkesítő, mint lehangoló.

A kutatást 14 országban végezték, ezek a következők: Ausztria, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.

Alapvetően sokan támogatják az Európai Uniót, de ez nem jelenti azt, hogy optimisták volnának az európai összefogás jövőjét illetően. Spanyolországon kívül a több 13 kutatott tagállamban többségben vannak azok, akik szerint megeshet, hogy az Európai Unió szétesik a következő 10-20 évben. Magyarországon a válaszadók 53 százaléka vélekedik így. Spanyolországban sem elhanyagolható azok aránya, akik szerint ez lehetséges: 40 százalék. Dániában 42 és Svédországban 44 százalék volt a pesszimista válaszadók aránya, magasabb, mint azoké, akik szerint nem történhet ez meg.

Ami még elkeserítőbb, hogy minden egyes tagállam lakosságának többsége - különös tekintettel a fiatalokra - elképzelhetőnek tartja akár azt is, hogy háború tör ki a közösségen belül.

Magyarországon a 18-24 év közöttiek 49 százaléka vélekedett így, A 25-34 évesek 44 százaléka és a 35-44 évesek 43 százaléka. Az idősebbek kisebb arányban látják ezt reális lehetőségnek, így átlagosan a magyar válaszadók 33 százalékának a véleménye ez.

Ha a kutatott 14 országot nézzük, éles határvonal húzódik azok között, akik optimisták, úgy érzik, helyükön vannak, és mindennapjaik biztonságban telnek, illetve akik nyomás alatt, félelemben élnek. Ez nagyban összefügg azzal a vitával, amely az európaiak körében aránylag hosszú ideje nem jut nyugvópontra a demokráciával, a gazdasággal, a geopolitikai megfontolásokkal és a klímaváltozással kapcsolatban. A kutatás összefoglalásában kiemelték, hogy két azonos tapasztalatú tagállamban is nagyon másként élhetik meg az emberek a mindennapjaikat. Míg Lengyelországban az emberek nagyobb valószínűséggel aggódnak, mint Magyarországon, addig a magyarok stresszesebbek, mint a lengyelek.

A tagállamokban lezajlott választások azt mutatják, hogy két táborra szakadt a felnőtt lakosság: vannak, akik bizakodnak, és keresik az együttműködést másokkal, míg a többiek pesszimisták, és a versengés rabjai.

Vegyék figyelembe az érzelmeket!

Mindezek alapján a kutatást végző szakemberek azt tanácsolják az Európai Unió fennmaradásáért kampányoló politikusoknak, hogy ne a választók győzködésével töltsék az idejüket, hanem vázoljanak határozott és befogadó, vagyis minél szélesebb körben megnyerő víziót a jövőről. Ennek a jövőképnek olyannak kell lennie, mondják, amely az európaiak lelkületének és lelkiállapotának mélyebb megértésére épül, és célja elsősorban a kapcsolatteremtés, nem pedig a meggyőzés. Vagyis elsősorban az emocionális, nem pedig a racionális megértést veszi célba. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az érzelmek figyelembevételével folytatott kommunikáció nem azonos az indulatok gerjesztésével.

A kutatás második részét különböző méretű mintákon végezte a YouGov 2019 márciusában. A legtöbb országban ezres volt a minta, de 2000 svédet kérdeztek meg. Dániában 1400 embert, Görögországban és Szlovákiában 500-at. (euronews.com)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Félni kell-e Kínától? - illusztráció
2019. JÚNIUS 17.
[ 14:46 ]
Árulkodó szó - illusztráció
2019. JÚNIUS 14.
[ 18:52 ]
Egyre divatosabb nézet az elemzők körében, hogy az elmérgesedő amerikai–kínai kereskedelmi háború akár katonai konfliktussá is nőhet. Ám van, aki szerint az ügyesen manőverező európai államok számára új lehetőséget teremt a két nagyhatalom vetélkedése. Feltéve, hogy marad tér a rivalizáló felek közötti...
2019. JÚNIUS 13.
[ 15:49 ]
A szakszervezetekből negatív reakciót váltott ki az a kezdeményezés, amely a munkaügyi törvény módosításával lehetővé tenné, hogy a polgárok 70 éves korukban vonuljanak nyugdíjba, ezzel ugyanis csökkenne a fiatalok foglalkoztatásának lehetősége, míg a munkaadók úgy vélik, hogy egy liberálisabb hozzáállásra van...
2019. JÚNIUS 12.
[ 10:32 ]
A kivándorló szerbiai polgárok többsége Ausztriába megy dolgozni és élni, a leghosszabb időt pedig Franciaországban, Svájcban és Németországban töltik, derült ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) és a Duna Transznacionális Program (DTP) közleményéből. Szerbia már hagyományosan kibocsátó országnak számít,...
2019. JÚNIUS 11.
[ 12:52 ]
Beolvasás folyamatban