Tükör
Hetvenévesen is dolgozhassunk Szerbiában?

A szakszervezetekből negatív reakciót váltott ki az a kezdeményezés, amely a munkaügyi törvény módosításával lehetővé tenné, hogy a polgárok 70 éves korukban vonuljanak nyugdíjba, ezzel ugyanis csökkenne a fiatalok foglalkoztatásának lehetősége, míg a munkaadók úgy vélik, hogy egy liberálisabb hozzáállásra van szükség, amelyben a munkaadó és a foglalkoztatott egyedül határozzák meg a munkaviszonyt.

A Budván megtartott ügyvédi tanácsadáson közölték: létezik egy kezdeményezés, amely módosítaná a törvényt, így az lehetővé tenné a nyugdíjkorhatár meghosszabbítását 70 éves korig azok számára, akik ezt igénylik.

A kezdeményezés mögött szakemberek állnak, így azt továbbítani fogják az illetékes minisztériumoknak.

A javaslat nem lenne hatással az öregségi nyugdíjra, vagyis aki akar, az 65 évesen és 15 letöltött munkaévvel nyugdíjba vonulhat.

A Sloga szakszervezet úgy véli, hogy a kezdeményezés „politikai, és nem gazdasági jellegű”, és hogy azt szakvélemények és érdemi vita nélkül javasolták, ez pedig csak a közvállalatok vezetőinek kedvez, a fiataloknak a kárára válik.

Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) alelnöke elmondta, hogy e mögött a kezdeményezés mögött csak a szakértők egy szűk csoportja áll, valamint az „általános vélemény az, hogy elegendő 65 éves korban a nyugdíjaztatás”.

„Van egy csomó szakterület, ahol nagyon nehéz dolgozni, nem csak fizikailag, hanem pszichikailag is, tekintettel a technológia fejlődésére, a megterheltségre és a stresszre, ezért meg kellene, hogy maradjon ez a civilizációs előnyünk, vagyis hogy megérjük az idős kort és élvezzük a nyugdíjunkat, ha már 40-45 évet ledolgoztunk”, véli Vuković.

Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniója (UPS) tiszteletbeli elnöke szerint a munkaadók „a munkaerő és a tőke világa közötti, minél liberálisabb, szabadabb viszony mellett foglalnak állást”.

„Ez egy szerződéses viszony kell, hogy legyen a munkaadó és a foglalkoztatott között. Az adott helyzettől függ, néha hasznos, néha nem, de ez a kettejük közötti megállapodás függvénye”, mondta Atanacković, majd hozzátette: ha a munkaadó és a foglalkoztatott is megtalálja a számításait, akkor az az államnak is csak a hasznára válhat.

Vesna Stanojević, a Nikola Tesla üzleti és jogi karának docense a Politikának elmagyarázta, hogy a teljes munkaidő mellett lehetővé kellene tenni a félmunkaidőt, illetve az otthonról végzendő munkát és a foglalkoztatás egyéb módjait.

„Ha valaki 70 éves korig fél munkaidőben dolgozna, akkor egy másik foglalkoztatott, vagy egy új munkás dolgozhatná le a munkaidő másik felét”, magyarázta Stanojević, aki szerint ezzel „lehetővé válna új munkaerő foglalkoztatása, és nagyobb lenne a lehetőség arra, hogy az idősebbek megosszák a tapasztalatukat és tudásukat a fiatalokkal”.

Duško Vuković szerint azonban éppen ezzel a javaslattal válna lehetetlenné, hogy a fiatalok „számára elérhetővé váljanak a tisztességes munkafeltételek és az állandó munkaviszony, és hogy leváltsák az idősebb generációt”.

„Nem állja meg a helyét az a magyarázat, hogy 70 éves koráig kell valakinek átadnia a tapasztalatát, mivel annak a személynek, aki valóban tapasztalt, elegendő tudással és affinitással rendelkezik ahhoz, hogy azt másokkal is megossza, elegendő ideje van mindezt megtenni 65 éves koráig”, mondta Vuković, majd hozzáfűzte, hogy a nyugdíjkorhatár meghosszabbításával nem fogják megakadályozni a fiatalokat abban, hogy elhagyják Szerbiát.

A Sloga szakszervezet szerint „Szerbiában komoly probléma a szakemberek hiánya, szinte az összes szakterületen, a fiatalok többsége pedig a tanulmányaik befejeztével távoznia akar az országból”, éppen ezért a szerb kormánynak és a parlamentnek inkább a béremelésen és az életszínvonal növelésén kellene dolgoznia, „nem pedig egy újabb önkényes törvényen, amely az ország polgárainak többségét alárendelt helyzetbe kényszeríti”.

Atanacković a munkaadók képviselőjeként úgy véli, hogy egy ilyen törvény elfogadása „biztosan negatív hatással lenne a fiatalok foglalkoztatására”.

„Másrészről viszont nagyon eltérnek az értékelések arról, hogy kit foglalkoztatunk, milyen munkát végez az adott személy, milyen iskolai végzettséggel, és mennyire nélkülözhetetlen a foglalkoztatott, ha 65 éves kora után is dolgoznia kell, ugyanakkor teret kell biztosítanunk a fiataloknak más tekintetben is”, közölte Atanacković.

Szerbiában az átlagbér 54 ezer dinár, a mediális átlagbér pedig 40 ezer dinár, vagyis ennyit keres a szerbiai polgárok 50 százaléka, miközben a fogyasztói kosár értéke 70 ezer dinár. Ezek az adatok mutatják meg azt, hogy miért is távoznak külföldre a fiatalok, fogalmazott Duško Vuković, majd hozzátette: a bérek emelésén kellene dolgozni, hogy jobb munkalehetőségeket biztosítsanak, hogy a fiatalok lakást tudjanak vásárolni, családot alapítani, és így befolyásolják pozitív módon Szerbia gazdaságát, „ahelyett, hogy az idősebb generációra támaszkodunk”. (Tanjug)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Alfonz
2019. JÚNIUS 12. [ 14:34 ]

Mi ebben a különös? Én már 75 vagyok és ha rendesen szeretném "élvezni" nyögdíjas éveim, esetleg még ha netán nagyon kell, akkor orvoshoz is el tudjak menni, ahhoz bizony dolgozni kell. Amíg mozogni tudsz, dolgozz, ez egy ilyen ország.


Zöld messiások - illusztráció
2019. JÚNIUS 21.
[ 16:18 ]
A kaláka közös munkát jelent. Önkéntes, segítő szándékú alkalmi összeállás nagyobb horderejű munkák, például aratás vagy házépítés elvégzésére. A kaláka szó azonban jelentheti az elvégzett munka utáni vígasságot is. A szó mindkét jelentésére lesz majd példa a jövő héten Magyarkanizsán, illetve a községhez...
2019. JÚNIUS 20.
[ 17:19 ]
Elsősorban az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről szól majd a tagországi vezetők csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója, szakértők szerint azonban egyelőre úgy tűnik, nincs sok esély arra, hogy már a mostani ülésen kompromisszum születik. Az értekezlet délutáni...
2019. JÚNIUS 19.
[ 18:28 ]
A támadás az Egyesült Államokból indult, és onnan terjedt át a legtöbb nyugati országra: Kína, az áruival, kémeivel és katonai ambíciójával fel akarja borítani a második világháború után kialakult nemzetközi rendet. Peking természetesen tiltakozik. Hszi Csin-ping elnök európai útja során, március 21. és 26. között...
2019. JÚNIUS 17.
[ 14:46 ]
Beolvasás folyamatban