Tükör
Cicaharc

(Budapesti tudósítónktól)

Karácsony Gergely nyerte meg a magyar politikatörténelem első előválasztását, amely mindenféle szempontból győzelem, de nem egyértelmű, hogy ez akár egy hangyányit is javít-e a zuglói polgármester esélyein a valódi, őszi önkormányzati választásokon. Az előválasztás ugyanis amolyan önkéntesen vállalt akadállyá vált a baloldali politikusok számára ahelyett, hogy fellelkesítse a reménybeli tömegeket. Az előválasztás célja mindenütt az, hogy a hasonlóan gondolkodó, hasonló erősségű politikusok közül kiválasszák a legjobbat, aki végül a győzelem mellett megkapja a többi jelölt támogató szavazatait is. Ez papíron nagyon jól működik, a valóságban mindenhol, ahol ezt a módszert használják, számos problémával szembesülnek. Az Egyesült Államokban a pártok elnökjelölt-aspiránsai hónapokon keresztül kígyót-békát kiabálnak egymásra, a múltban vájkálnak, nevetségessé teszik egymást, majd miután kiesnek a versenyből, a tegnap még nevetséges pojácának nevezett ellenfél támogatására szólítják fel híveiket. Izraelben is van előválasztás, ott viszont vitás helyzetben a párttagok döntenek a jelöltekről, ahogy Nagy-Britanniában is a párttagság határozza majd meg, ki lesz a következő tory pártelnök, egyben Theresa May kormányfő utódja. Budapesten azonban nem ez történt. Az szavazott, aki akart, és mivel az ellenzék természetesen nem lehet teljesen egységes, olyan csak háborús esetben elképzelhető, az előválasztás győztese nem Tarlós Istvánnal fogja magát szembetalálni, hanem esetleg másokkal is. Például a voksolás örök rejtélyével, Puzsér Róberttel, aki néhány havonta változtatja álláspontját, s most is kigúnyolta az előválasztás összes résztvevőjét. A két vesztes személye is nagyon sok kérdést hagy nyitva. Kálmán Olga ezért a választásért lett politikus az április végi EP-választást követően. A Demokratikus Koalíció pénzt s energiát nem spórolva építgette a médiaszemélyiség karakterét, hogy utána elismerje, ennyi volt, Kálmán Olgának nem sikerült? Gyurcsány Ferencet ismerve ez szinte kizárható forgatókönyv, főleg azért, mert a DK csak egy hónappal ezelőtt, az EP-választási sikert követően döfte hátba addigi támogatottját, Karácsony Gergelyt. Kerpel-Fronius Gábor ugyan jóval kevésbé ismert személyiség, mint két riválisa volt az előválasztáson, de pártja, a Momentum egyetlen magyar városban épített ki bármilyen hálózatot: Budapesten. Ha pedig a párt átadja a főpolgármesteri viadal terepét Karáncsony Gergelynek, akkor nagy a veszély, hogy úgy jár, ahogy az Együtt, amely az országgyűlési választások során rendkívül konstruktív módon léptette vissza jelöltjeit egész addig, amíg a párt gyakorlatilag megszűnt létezni, ráadásul a többi ellenzéki mozgalom se volt képes számottevő eredményre.

Ahogy a DK elhitte az EP-eredmény alapján, hogy nincs más dolga, mint tovább ütni a vasat, amíg meleg, az MSZP is könnyen beleeshet ebbe a hibába. Karácsony Gergely győzött, ez nem vitás. Csakhogy 65 ezer ember szavazott mindössze, teljesen ismeretlen hátterű budapestiek, ötletszerűen, egy belső szavazáson. Azok mentek el, akik valóban nagyon elkötelezett ellenzéki gondolkodású polgárok a fővárosból. Valamint azok, akik a párthálózatok tagjai, akiket az ilyen szavazásokra meg lehet mozgatni. A „nagy” választásokon viszont nem ők lesznek jelen, hanem azok, akik az utcán járnak-kelnek, a hatalmas tömeg, amelyet nem tud irányítani egy-egy párthálózat. Az előválasztás arra is rávilágított, hogy a szavazóknak sokkal több kell egy közepesen ismert névnél ahhoz, hogy valóban elhiggyék, amit ígér.

Az MSZP pedig továbbra is ott van, ahol a part szakad. Karácsony Gergely nem az ő emberük, csak félszívvel vállalják egymást, ő a Párbeszéd nevű LMP-mutáció egyetlen megmaradt ismert embere. A Párbeszéd a maga elhanyagolható támogatottságával mégis képes lehet arra, hogy megegye az MSZP-t, maga képére formálja, és az utolsó években elvigye a maradék családi ezüstöt a kopottas vitrinből. A forró nyár talán arról fog szólni, hogy a messze nem egységes baloldal minden budapesti kerületben megküzd a polgármesterjelöltekért, egymást fideszbérencnek nevezik, s úgy tesznek, mintha valóban háborúban állna az ország. Csakhogy a valódi helyzet félreismerése és félremagyarázása legalább akkora hiba, mint a túlzott nyugalom. Ha háborút és általános nyomort feltételez egy jelölt a választáson, akkora lesz a kontraszt a szavazók szemében, hogy könnyen habókosnak hihetik a pártot. A merítés jelenleg annyira kicsi az ellenzéki pártok esetében, hogy nem tudni, van-e olyan politikusuk, aki még soha nem viselkedett habókosan.

Sitkei Levente
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyar dráma napja - illusztráció
2019. SZEPTEMBER 21.
[ 11:36 ]
Az örök kvóta - illusztráció
2019. SZEPTEMBER 17.
[ 15:05 ]
Az Amazonas vidékén folyó erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét, csökkenti páratartalmát és megváltoztatja a víz körforgását - mutatták ki amerikai kutatók az Ecohydrology című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A Kansasi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatással van a terület...
2019. SZEPTEMBER 17.
[ 13:34 ]
Nemcsak lehetőség, felelősséggel is jár a kelet-közép-európai térségben zajló integráció – véli Maciej Szyma­nowski lengyel hungarológus. A régiós együttműködés kutatója szerint adott a kulturális háttér az integrációra, ezért azonban a gyakorlatban is tenni kell. Nagy probléma például, hogy a térségünket...
2019. SZEPTEMBER 16.
[ 8:41 ]
David Cameron volt brit miniszterelnök szerint vannak, akik soha nem fogják megbocsájtani neki a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírását. A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Cameron, aki a...
2019. SZEPTEMBER 14.
[ 9:03 ]
Beolvasás folyamatban