Tükör
Hány külföldinek van szerb útlevele?

A szerb kormány egyre több szerb útlevelet ítél oda külföldi állampolgároknak, csak az idén tíz új állampolgára lett Szerbiának ilyen alapon, írja a Nedeljnik.

Kormányhatározatok által 2018-ban 54 szerb útlevelet ítéltek oda, 2017-ben 24, 2016-ban pedig 18 ilyen döntés született, ísmerteti a Nedeljnik.

Így lett szerb állampolgár a hazájában korrupció miatt öt év börtönbüntetésre ítélt Jinglak Sinavatra volt thaiföldi kormányfő, Mohamed Dahlan, Samir Masharawi és Sufian Abu Zaida, a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (Fatah) egykori és jelenlegi tagjai.

Szerb útlevele van Noha Elbadawinak, a Tony Blair egykori brit miniszterelnök által alapított Globális Változások Intézete munkatársának, Carlos Eduardo Sancheznek, az EMS brazil cég tulajdonosának, amely a Galenika új tulajdonosainak egyike, valamint Uwe Zirbesnek, a GCI-Unit tanácsadó cég tulajdonosának.

A Nedeljnik cikke szerint az egykori thaiföldi miniszterelnök a kormány idén június 27-i ülésén vált szerb állampolgárrá, az erről szóló határozatot pedig Ana Brnabić kormányfő írta alá, ami egy nappal később a hivatalos közlönyben is megjelent. Sinavatra azért kapott állampolgárságot, mert „ez a Szerb Köztársaság érdekét szolgálja”. Legalább is ez áll a hivatkozott törvényszakaszban. Nem ismert azonban, hogy a thai politikus ellátogatott-e Szerbiába, hogy átvegye útlevelét és igazolványát, valamint az sem, hogy melyik minisztérium javasolta az állampolgárságba való felvételét, mivel a kormány csak ilyen hivatalos javaslat alapján dönthet erről, mutat rá a Nedeljnik, amely ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a hazájából még az ítélethirdetés előtt megszökött egykori kormányfő hivatali ideje alatt sosem járt Szerbiában, s nem is találkozott egyik szerb tisztségviselővel sem. Egyedül Montenegróban járt 2013-ban, amely korábban testvérének, Thakszin Csinavatnak adott állampolgárságot, akit szintén korrupció miatt ítéltek el, s aki szintén megszökött büntetése elől.

Thakszin Csinavat volt az angol labdarúgó klub, a Manchester City tulajdonosa, mielőtt 2008-ban eladta Manszur bin Zájid ál-Nahajannak, az Egyesült Arab Emírségek sejkjének. Ez lehet a kapocs a thai testvérpár, valamint Montenegró és Szerbia között, ugyanis Mohamed bin Zájid ál-Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek koronahercege Manszur testvére, s jó viszonyt ápol Aleksandar Vučić szerb és Milo Đukanović montenegrói elnökkel.

Mohamed Dahlan egykori Fatah-vezető a hivatalos közlöny szerint 2013. december 6-án kapta meg a szerb állampolgárságot, s vele együtt felesége és négy gyereke is. Néhány hónappal korábban Dahlant kitüntette Tomislav Nikolić egykori szerb elnök. Dahlant akkor úgy emlegették, mint bin Zájid személyi tanácsadója, a kitüntetést pedig Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek együttműködésének és baráti viszonyának megszilárdításáért kapta, írja a Nedeljnik.

A lap azt is megjegyzi, hogy ha megnézzük, ki mindenki lett szerb állampolgár, világosan látszik, hogy legtöbben pénzt fektettek egy szerbiai cég megnyitásába, vagy részt vettek egy vállalat privatizálásában. (Nedeljnik)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Levél Barcelonából - illusztráció
2020. JANUÁR 24.
[ 16:11 ]
A magyar kultúra napja - illusztráció
2020. JANUÁR 22.
[ 0:09 ]
Kedden kezdődik a Donald Trump amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) második szakasza, a szenátusi tárgyalás. A szenátus valójában már a múlt héten megindította az eljárást, amikor az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John...
2020. JANUÁR 20.
[ 23:50 ]
Január 21-24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója: Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ...
2020. JANUÁR 20.
[ 11:35 ]
Mind a munkáltatók, mind a munkások és munkanélküliek egyetértenek abban, hogy Szerbiában létezik hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén – erre a megállapításra jutott a Német Együttműködési Szervezet (GIZ) által végzett kutatás. A munkások 92 százaléka, s a munkanélküliek 95 százaléka vélekedik...
2020. JANUÁR 16.
[ 14:36 ]
Beolvasás folyamatban