Tükör
Ringbe szállnak Közép-Kelet-Európáért

Donald Trump hátbaveregetősen baráti fogadtatásban részesíti Klaus Johannist Washingtonban, Angela Merkel dicséretekkel és köszönetekkel halmozza el Orbán Viktort Sopronban. Mi folyik itt? Feje tetejére állt a világ? Mitől lettek ilyen érdekesek a közép-kelet-európai vezetők a nagyhatalmak számára?

Semmi másról nincs szó, mint a politikában mellőzhetetlen pragmatizmusról. Egy évek óta zajló folyamat vált mára tagadhatatlanná: az egykori kommunista államok tartós gazdasági növekedésére az Egyesült Államoktól Németországig és Franciaországtól egészen Oroszországig s Kínáig mindenki felfigyelt. Amíg mi itthon fanyalgunk, hitetlenkedünk, hiányoljuk a nyugati életszínvonalat, addig a közeljövőt tények alapján megtervezők az egyik legígéretesebb régióként határozták meg ezt a térséget.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió két legnagyobb növekedését produkálta a második negyedévben a magyar és a román gazdaság a tavalyi év azonos időszakához képest. Magyarország 5,1 százalékkal áll az élen, Románia 4,6 százalékkal követi. Az első öt közé további három exszocialista ország került: Lengyelország 4,1, Bulgária 3,3 és Csehország 2,7 százalékkal. A Trump-féle adminisztráció újra felfedezte, diplomáciája kiemelt szereplőivé emelte e térség országait.

A keddi amerikai–román csúcstalálkozón született nyilatkozat ugyan mélyen hallgat róla, de a kétoldalú tárgyalásokon bizonyosan szó volt gázkitermelésről. Washington számára presztízskérdés, hogy az ExxonMobile termelje ki a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget. Mint tudjuk, az amerikai–osztrák konzorcium azért nem döntött még a beruházás elindításáról, mert elégedetlen a romániai jogi kerettel, s nyilván a várt haszon mértékével. Ahogyan az lenni szokott, csak jóval később fog kiderülni, milyen ígéretek hangzottak el román részről e tekintetben.

Merkelt sem csak az egykori keletnémet menekültek átengedésének harmincadik évfordulója hozta el Sopronba. A magyar–német csúcstalálkozón is a gazdasági érdek, a pragmatizmus játszotta a fő szerepet. Berlin meg szeretné tartani vezető befolyását Közép-Kelet-Európában akkor, amikor egyre többen jelentkeznének be erre a pozícióra. És akkor még nem beszéltünk arról a hatezer német vállalatról, amely Magyarországon működik. S míg Trump Romániának igyekezett eladni további hadi eszközöket, addig Merkel Magyarországon házalt a haditechnikával.

A tekintélyes brüsszeli portál, a Politico mindeközben arról írt, hogy Emmanuel Macron francia elnök számára az uniós hatalom megszerzéséhez keletre vezet az út. A cikk szerzője megemlíti, Franciaország vezetője több látogatással is „körbeudvarolta” a térség politikusait, és ténylegesen támogatta Románia és Bulgária jelöltjeit a magas rangú nemzetközi intézményi posztok betöltésében (Laura Codruța Kövesit az európai főügyészi pozícióba, Kristalina Georgievát pedig a valutaalap élére). A portál írásában azt is megjegyzi: Macronnak a szövetségek megszilárdításához először el kell oszlatnia azt a gyanút, miszerint el akarja venni a döntés jogát Közép-Kelet-Európától, s egy kétszintű EU-t akar létrehozni Nyugat-Európa dominanciájára alapozva.

A helyzet az, hogy harminc évvel a kommunista diktatórikus rendszerek legyőzése után ez a sokszor lesajnált térség talpra állt, megjelent a nemzetközi politika porondján. A most még „történelminek”, rendkívülinek tartott román–amerikai vagy magyar–német csúcstalákozók egyre inkább a pragmatista, érdekekre épülő politika szokványos, hétköznapi eseményeivé válnak.

Pataky István (Krónika)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Nevet változtatott a Lehet Más a Politika nevű párt. Amely azért nagyon súlyos lépés annak fényében, hogy milyen hatalmas munka szükségeltetik ahhoz, hogy egy párt beágyazódjon az emberek fejébe, létező és választható alakulatként. Az LMP tipikusan se hús, se hal formáció volt, teljesen tudatosan. Mert az volt az üzenete,...
2020. FEBRUÁR 9.
[ 16:49 ]
Los Angelesben vasárnap este - itteni idő szerint hétfő hajnalban - 92. alkalommal adják át az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia kitüntetéseit, az Oscar-díjakat. Az első díjat 1928-ban az egyetlen Oscar-díjas némafilm, a Wings kapta. (2011-ben - eddig utolsó fekete-fehér filmként - a francia A...
2020. FEBRUÁR 7.
[ 12:00 ]
Az új kínai koronavírus gyors terjedése aggasztja a szakértőket. A fertőzéssel kapcsolatos főbb ismereteket a Reuters brit hírügynökség foglalta össze szerdán. A tudósok által 2019-nCoV névre keresztelt új vírus koronavírus. Ebbe a családba tartoznak a közönséges megfázást, illetve a súlyosabb betegségeket,...
2020. FEBRUÁR 6.
[ 8:02 ]
Beolvasás folyamatban