Tükör
Mozaikország

Siksze, siksze! - harsogott a szó az iskola ablakából. Nem tudtam, mit jelent, de nagyjából tíz hétéves kiabálta Jeruzsálem Meá Seárim negyedében, a suli harmadik emeletéről, heves kézmozdulatokkal, másodikosokra jellemző viháncolással. Integettem, ők tovább sikszéztek, majd elhagytam az iskola környékét annál a táblánál, ahol fel volt írva, a turistacsoportok látogatását nem szeretik ebben a negyedben, így ha egy mód van rá, ne jöjjenek be. A siksze jiddis szó, azt jelenti, nem zsidó nő. Tehát nem nekem kiabáltak, hanem a velem utazó lánynak, akiről egy pillantás alatt felmérték, nem tartozik közéjük. Hiszen nem úgy öltözik, nem olyanok a kézmozdulatai, nem olyan, mint az anyukájuk vagy a nővérük. Nem takarja el a haját, mint itt, az ultraortodox lakónegyedben minden nő nagyjából 16 év fölött. Az említett táblán túl ott terül el Jeruzsálem, egy utca választja csak el Meá Seárimot az arab negyedtől. Ahol teljesen más emberek élnek, és más viselkedés dívik. Amolyan hallgatólagos megállapodás ez, Meá Seárimból nem mennek át oda, a zebrán túlra, az arabok meg ide, az ultraortodox közösségbe nem lépnek be.

Izrael nem Jeruzsálem, pedig a térképre és a törtélelemkönyvekbe tekintünk, ez se lenne meglepő. Jeruzsálem imádkozik, Tel-Aviv pedig dolgozik, mindkettő azt teszi, amiben a legjobb. Az egykori vallásos-világi megosztottság ma is markában tartja Izraelt, és nem lehet tudni, hosszú távon ki fog felül kerekedni. A legenda szerint az államalapító Dávid Ben Gurion miniszterelnök egy cseppet se volt boldog, amikor a status quo-megállapodás megszületett a világi és a vallásos zsidók között. Utóbbiak azt akarták, legyen Izrael Isten állama, vezesse a Tóra a döntéseket, sabbat idején legyen teljes munkacsend, azaz se mentők, se tűzoltók, se tömegközlekedés, se áram, se víz. Ebből a tömegközlekedés megmaradt, az valóban leáll péntek napnyugtakor, de Jeruzsálemben valóban néptelenné válik az utca, az arab negyedekben pedig készülnek a másnapi szünnapra. Tel-Aviv viszont a világi zsidók városa, ott a vallási szabályok jóval kevésbé érvényesek. Aki nem akarja, az nem tanulmányozza a szent szövegeket a szent napon.

Bár Jeruzsálem a világ egyik legszebb és legkülönlegesebb városa, azt az elmúlt 71 év alatt elérte, hogy mindenhol konfliktuszónaként tartják számon, így amolyan túlélőtúrának fogják fel a turistautat. A szeptember eleji klíma kellemesen meleg, de mégsincs turistainvázió Jeruzsálemben, inkább szervezett csoportok, valamint egy-egy bátrabb pár, esetleg baráti társaság. Szó sincs hömpölygő csordáról, mint Velencében vagy Barcelonában, itt mindig van hely a kávézókban és éttermekben. A palesztin területekről pedig a híradók és az informális suttogás eredményeként azt tartja számon az európai közvélemény, hogy az roppant veszélyes hely. Pedig nem az. Az Óváros mögött, a Damaszkuszi kapunál van a palesztin területek felé induló buszok pályaudvara. Rámalláh, Ciszjordánia „fővárosa” nagyjából fél órás buszozással elérhető, 6 sékel 40 agorót a viteldíj, ez 550 forint. A fal mögött elterülő város pedig legalább olyan izgalmas, mint a fal innenső oldalán található, a szombat reggel Rámalláhban nyüzsgő forgatag, az utcákon folyamatos a kocsisor, az árusok kiáltva hirdetik portékáikat. Az árak pedig nagyjából ötödannyiak, mint a jeruzsálemiek. Amelyek még így is elmaradnak a tel-avivi áraktól.

Az Izraelbe irányuló turizmus egy része az ősidők óta zarándoklatokra épül, ma sincs ez másként, Betlehem így fel van készülve a Krisztus születési helye felé igyekvő emberekre. A város nagyjából hét kilométerre van Jeruzsálemtől, a biztonsági fal miatt azonban jókora kanyart kell tennie annak, aki oda igyekszik. Innen további nagyjából háromnegyed óra és hat sékel eljutni Hebronba, a világ egyik legnyomasztóbb és legfurcsább városába. Hebron ugyanis ketté van osztva. A százhúszezer arabnak és nagyjából 500 zsidó telepesnek otthont adó város fele éli mindennapos, zsúfolt, harsány és arabos életét az Ibrahim-mecset alatt. A másik fele pedig üres. A Mártírok útját ugyanis biztonsági okokból az izraeli hatóságok kiürítették, itt élnek a telepesek. Az egykori főutca minden ajtaja le van hegesztve, a házak ablakai nem nyithatóak, a lakásokban pedig arabok élnek. A Mártírok útján azonban csak a telepesek és a nem palesztinok járhatnak, ellenőrzőpont van az utca elején, végén és közepén, a katonák figyelnek, a telepesek pedig valami miatt nem érzik a helyzet fonákságát, s békésen tologatják a kisbabákat a síri csendben, a lekopott cégérek, a kiürített házak, a csontsovány macskák társaságában.

Ők, a zsidók és az arabok nem értik és nem is érthetik meg egymást, nem kívánnak közösködni, nem beszélik egymás nyelvét. Egyik se fog elmenni, túlságosan is sokan vannak ehhez, és a vágy sincs meg senkiben. Az újságíróknak pedig mindig lesz muníciója, ha konfliktuszónáról kell írni, de minden ilyen helyzetben érdemes egy kicsit a színfalak mögé tekinteni.

Sitkei Levente
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az örök kvóta - illusztráció
2019. SZEPTEMBER 17.
[ 15:05 ]
A Kárpátok védi a keresztény Európát - illusztráció
2019. SZEPTEMBER 16.
[ 8:41 ]
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnöke megnevezte a jelölteket a novemberben hivatalba lépő brüsszeli testületbe. Az Egyesült Királyság nem nevezett meg jelöltet, így a bizottság 27 tagú lesz. Az Európai Néppárt (EPP) kilenc, a szociáldemokrata pártcsalád (S&D) tíz, a...
2019. SZEPTEMBER 11.
[ 17:34 ]
„Bármennyire is büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal választja a német nyelvtanulást, tisztában vagyunk azzal is, hogy nagyobb részük a kivándorlás miatt dönt a német nyelv mellett”, nyilatkozta a Szabad Európa Rádiónak Mihael Plac, a Német Nemzeti Tanács elnöke. Több mint tíz évvel ezelőtt nyílt meg...
2019. SZEPTEMBER 11.
[ 13:21 ]
Szerbiának, Koszovó egy részéért cserébe a Truman-javaslat alapján kijáratot kell felkínálni a tengerre, jelentette ki Gregory Kopley, a washingtoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Felvetésének nagy teret adott a szerbiai sajtó. „Ha Szerbia visszakapná azokat a koszovói területeket, ahol többségében...
2019. SZEPTEMBER 10.
[ 13:18 ]
Beolvasás folyamatban