Tükör
A Kárpátok védi a keresztény Európát

Nemcsak lehetőség, felelősséggel is jár a kelet-közép-európai térségben zajló integráció – véli Maciej Szyma­nowski lengyel hungarológus. A régiós együttműködés kutatója szerint adott a kulturális háttér az integrációra, ezért azonban a gyakorlatban is tenni kell. Nagy probléma például, hogy a térségünket összekötő úthálózat még mindig a szocia­lista múlt örökségét tükrözi.

Merre tart Közép-Európa? Mely országok tartoznak hozzá? Mit gondolnak rólunk Nyugaton és Keleten? – egyre jobban foglalkoztatják ezek a kérdések térségünk értelmiségét, de különösen a lengyel közgondolkodásban vannak jelen. Legalábbis erre lehetett következtetni a szeptember elején megrendezett ­Krynica Gazdasági Fórumon hallottakból. A lengyel parlament alsóháza, a szejm által Kárpátok Európája címen rendezett konferenciasorozaton több beszélgetés során is szóba kerültek a térségünk jövőjét feszegető kérdések.

Ezzel a területtel foglalkozik Ma­ciej Szymanowski lengyel hungarológus, közíró is. A lengyelországi ­Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet igazgatója – aki egyébként folyékonyan beszél magyarul – úgy gondolja: adott a kulturális kapcsolat, a közös értékrend ahhoz, hogy a térség országai önállóbban nagyobb felelősséget vállaljanak a régió és egész Európa sorsáért.

– Az 1970-es években még sok vita zajlott arról, hogy Közép-Európa vagy Kelet-Európa vagyunk-e – mondta Szymanowski, ám szerinte azóta ez a kérdés eldőlt. Mint mondja, a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – számít térségünk közepének, ugyanakkor a Kárpát-medencén belül több, egymást átfedő regionális együttműködés is elindult. – Ezen országok között számos kulturális kapcsolódási pont van. Ilyen a zene és a film, ami a térségben nagyon sok hasonlóságot mutat – mondja a hungarológus, de megjegyzi, már gyermekkorunkban egy közös kulturális háló vesz bennünket körül. Szymanowski szerint nagyban hasonlítanak a népmesék és a mesekönyvek történetei, amelyek a Kárpátokon belül ­hasonló értékrendet közvetítenek.

– Mindennek az alapja a keresztény kultúra. Már a kezdetekkor megismerkedünk a hét főbűnnel, a legfontosabb értékekkel – folytatta.
Frissebb, de szintén fontos kulturális kapocs a kommunista diktatúra idején szerzett közös tapasztalat. – Ezért nem értenek meg minket a nyugati népek, ott nincs meg ez a tapasztalat – folytatta.

Szerinte jó példa erre a Lengyelország és Nyugat-Európa között komoly konfliktust okozó genderkérdés. – Egy ilyen jelenségre a kommunista múlt ­miatt Lengyelországban érzékenyen reagálnak. Mérgező ideológia­ként értelmezik, ami próbálja befolyásolni az emberek gondolkodását – állítja Szymanowski. De a Nyugat-Európával szembeni kulturális különbség jele a migráció kezelésében feszülő konfliktus is. Térségünkben ugyanis erősebben él a kereszténység, ami gátolja a Nyugat-Euró­pában terjedő törekvést, miszerint a különböző kultúrákat uniformizálni kell.

– Különbséget kell tenni a kultúra két értelmezése között. Szép szokás, hogy tiszteljük a másik nép vagy nemzet művészetét. Viszont nem állíthatjuk, hogy minden kultúra egyenlő. Vannak kultúrák és vannak a nyugati civilizációt bomlasztó ellenkultúrák, amelyek például a neomarxista ideológián alapulnak – teszi hozzá a lengyel hungarológus.

Szymanowski azt állítja, alapvető különbségek vannak a kereszténység és az iszlám között: ezek a vallások másként viszonyulnak az emberhez, az egyéni szabadsághoz és méltósághoz.

– A kereszténységben ugyanaz a méltóság illeti meg a férfit és a nőt, míg az iszlámban a nőnek másodlagos szerepe van – folytatta. Szymanowski ezért úgy véli, ugyanúgy felelőtlenség az Európán belüli különbségeket feloldani, ahogy egy idegen kultúrát integrálni is az.

– A kereszténységre, valamint Arisztotelész gondolkodására épülő európai kultúra a civilizációnk lényege, ez tesz minket erőssé – fogalmaz a szakértő. A Kárpátok Európájának, mindenekelőtt Közép-Európának felelőssége van abban, hogy a kereszténység megőrzésével az európai kultúra alapjait is védjük. A gyakorlatban ugyanakkor sokkal több a tennivaló. Hiába ugyanis a közös kulturális háttér, térségünk a gazdaság, az infra­struktúra szintjén továbbra sem integrálódott.

– Az országokat összekötő közúthálózat, a vasút, a határátkelőhelyek: ezek többsége még mindig a kommunista örökség része – mondta Szymanowski. Ez márpedig évtizedek óta hátráltatja az együttműködést. – Világos, hogy az Európai Uniónak nincs megfelelő kapacitása, hogy Kelet-Európával foglalkozzon – mondta kérdésünkre a lengyel szakember.

(Magyar Nemzet/Buzna Viktor)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Június 4. - illusztráció
2020. JÚNIUS 4.
[ 0:03 ]
Pünkösd ünnepe - illusztráció
2020. MÁJUS 31.
[ 9:07 ]
Ma van éppen tíz esztendeje, hogy az újonnan alakult magyar Országgyűlés 2010. május 26-án elsöprő többséggel, 98%-os támogatással elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon. Ez volt az a történelmi...
2020. MÁJUS 26.
[ 13:50 ]
Másfél évvel az előző után, a szerbiai nyugdíjasoknak ismét köszönőlevelet hoz a posta Aleksandar Vučićtól, amely levelet a Szerb Haladó Párt elnökeként írt alá és a levél a Szerb Haladó Párt borítékjában érkezik. Az adatvédelmi biztos irodája az Insdajder megkeresésére reagálva közölte, az esetről...
2020. MÁJUS 26.
[ 11:27 ]
Június negyedikén, Trianon 100. évfordulóján az összes szomszéd államban egyszerűen csütörtök lesz, harmadika és ötödike között. Romániában ugyan idéntől már ünnepelnek az emberek, de az ottani ünnep még provokációnak is rossz, annyira semmi háttere nincs a románság körében a trianoni szerződés-aláírásnak....
2020. MÁJUS 25.
[ 18:38 ]
Beolvasás folyamatban