Tükör
Jóm-kipúr ünnepe

Idén október 8-án este köszönt be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe, a jóm-kipúr, azaz az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap.

A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár szerinti hetedik hónap, azaz tisri hónap 10. napján van, így a Gergely-naptár szerint évente változóan szeptember vagy október valamelyik napjára esik. A héber naptár luniszoláris, azaz kombinált Nap-Hold naptár: hónapjai holdhónapok, újholdtól újholdig tartanak. Zsinagógai naptárnak is nevezik, mert a világ zsidósága vallási célokra csak ezt használja.

A jóm-kipúr jelentőségét mutatja, hogy a hívő zsidók egy teljes hónapot (elul) és még tíz napot szentelnek a felkészülésre, az ünnepet mintegy felvezeti a zsidó újév (ros hásáná), és levezeti a nem sokkal később sorra kerülő sátoros ünnep (szukot). Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, amikor Mózes éppen a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Az Örökkévaló ezután kijelentette: "Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául..." (3Móz 23,27). A hagyomány szerint az ünnep nemcsak az élők, hanem a halottak, sőt az eljövendő nemzedékek számára is engesztelést hoz.

A Talmud az ünnepet egyszerűen csak napnak (jóm) nevezi, a hagyomány szerint ekkor pecsételik le, teszik véglegessé azt az ítéletet, amelyet ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló. A két ünnep közötti idő a bűnbánat ideje, reggelenként, kora hajnalban bocsánatkérő - szlichot - imákat mondanak, hogy az esetleges kedvezőtlen ítéletet kedvező irányba billentsék. Szokás a haragosokkal még jóm-kipúr előtt megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.

Az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. Előző nap kora reggel szokás alámerülni a rituális fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. Ugyanezen okból szokás a fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldani, valamint bocsánatot kérni embertársainktól. A tisztaságot, a bűntől mentesítést szolgálja a kápárá szertartása is, amelynek során egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, szimbolikusan áthárítják rá a bűnöket. Szokás a temetőbe is kilátogatni, felkeresni az elhunytak sírjait, az elmúlásra mint a bűn következményére emlékezni.

A délutáni imában (minhá) elmondják a bűnbevalló imákat (viduj), szokás ökölbe szorított kézzel a mellet ütni minden bűn említésénél. Megelőző nap délután, lévén a jóm-kipúr böjtnap, bőségesen kell étkezni, nehogy az éhség érzete túlzottan zavarja az áhítatot, de csak könnyű ételeket szokás fogyasztani. A böjt előtti lakoma után a családfő megáldja gyermekeit.

Jóm-kipúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyi tisztálkodást kivéve), piperecikkeket használni, bőrből készült lábbelit hordani és házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni. A jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében a főpap ezen a napon mehetett be a Szentek szentjébe, hogy ott végezze szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak (jóm-ároh) azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában.

Hosszú még azért is ez a nap, mert 25 órán át kell böjtölni, és az idő java részét a zsinagógában kell eltölteni. A liturgia a Kol-nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az ünnep beköszöntésének estéjén. A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a halottakért mondott imát, a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mert jóm-kipúr napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írassanak be, akik jó év elé néznek. A nap az utolsó fohásszal, a neilá szertartással és a sófár megfújásával ér véget, ekkor zárulnak be az ég kapui. Amikor asztalhoz ülnek, egy pohár borral választják el a szent napot a következő hétköznaptól, és áldást mondanak az ünnepen szünetelt gyertyafényre.

Izraelben ezen a napon megáll az élet, elnémulnak a rádiók és a televíziók, a légteret lezárják, a tömegközlekedési eszközök nem járnak, a személygépkocsik használata is tilos, kivéve a sürgősségi mentőket és a rendőrautókat. (Az MTVA Sajtóadatbankja)

Estétől leáll az élet Izraelben, megkezdődik jóm-kipúr napja

A kedden naplementekor kezdődő jóm-kipúr napján idén is leáll egy napra az élet Izraelben.

A jóm-kipúr miatt 48 órás időtartamra kedden éjféltől csütörtök éjfélig zárlatot vezetnek be a palesztin területeken; az izraeli hatóságok biztonsági okokból az ünnep idején lezárják a Gázai övezetet és Ciszjordániát. Onnan csak sürgős, humanitárius esetekben léphetnek be palesztinok Izrael területére.

Jeruzsálem arabok lakta keleti részei és a zsidók lakta városrészek közötti utcákon száztizenkét helyen betontömbökből, autóbuszokból és kamionokból útakadályokat létesített az izraeli rendőrség, hogy járművekkel ne lehessen behajtani az ünnep napján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Izraelben a legszentebb, bűnbánó imákkal töltött zsidó főünnepen gyakorlatilag megáll az élet a zsidó naptár szerint a keddi naplementétől a szerdai naplementéig. Az évnek ezen az egyetlen napján még a Ben Gurion nemzetközi reptér is leáll, kedden kora délután landol az utolsó repülőgép, s szünetelnek a tévé- és rádióadások,

Jóm-kipúr, másik nevén az engesztelés napja a bűnbánat és a megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.

Az ünnepet megelőző tíz bűnbánó napon izraeliek és zsidó turisták tömegei látogattak el Jeruzsálemben a Siratófalhoz, ahol hétfő este a legnagyobb közösségi imádkozáson sok ezren énekelték a szlihot imákat, a bocsánatkérés hagyományos dallamát.

Ezen a napon nem csak a vallásos életmódot folytatók böjtölnek, hanem az Izraelben élő zsidók mintegy hatvan százaléka. A zsinagógák mellett ideiglenes imahelyeken - iskolákban, nagyobb termekben - is imádkoznak.

Az időjárás idén nem kedvez az ételt és italt sem fogyasztó böjtölőknek, mert az évszakhoz képest is különösen meleg időt jósolnak szerdára a meteorológusok.

Jóm-kipúrkor csak a mentők és a biztonságiak járművei közlekednek a városokban és a közutakon. Noha törvény nem tiltja, de senki sem ül autóba, s a kevésbé vallásos helyeken a kerékpárosok, főként gyerekek veszik birtokba az utakat. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A rossz választás - illusztráció
2019. DECEMBER 10.
[ 15:37 ]
Kvízprofesszor - illusztráció
2019. DECEMBER 6.
[ 9:57 ]
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta...
2019. DECEMBER 5.
[ 10:22 ]
Elengedhetetlen, hogy az egyes tagjelölt országok érdemeken alapuló értékelése révén fenntartsuk és felgyorsítsuk a fejlődést, és továbbra is hiteles perspektívát kínáljunk a jövőbeli csatlakozásra vonatkozóan a Nyugat-Balkán számára - hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke Várhelyi Olivér magyar uniós biztosnak...
2019. DECEMBER 2.
[ 20:38 ]
Ma van advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyra előkészület ideje. A...
2019. DECEMBER 1.
[ 8:15 ]
Beolvasás folyamatban