Tükör
Elpolitizált irodalom: Peter Handke Nobel-díja

Finoman szólva is megosztotta a közvéleményt az, hogy Peter Handke osztrák író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Nem csak és elsősorban azért, mert 2014-ben éppen Handke volt az, aki a Nobel-díj eltörlését kérte, mivel arra az irodalom hamis kanonizálásaként tekintett, hanem azért is, mert a pályatársai közül sokan felróják neki, hogy a kilencvenes években védte Miloševićet, tagadta a boszniai népirtást, sőt, beszédet is mondott Milošević temetésén.

Nézetei miatt pályatársai is bírálták Handkét. Salman Rushdie, Hari Kunzru és Slavoj Žižek is megdöbbent azon, hogy az osztrák író, Peter Handke kapta a díjat, írja a The Guardian.

Salman Rushdie az osztrák írót 20 éve Az Év Nemzetközi Marhája díj legnagyobb esélyesének nevezte, amiért az osztrák író támogatásáról biztosította és igazolni próbálta Milošević „népirtó rezsimjét”, és emellett most is kitart. A friss Nobel-díjas ugyanis akkoriban nagy nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a szarajevói muszlimok magukat gyilkolták le, miközben a szerbeket okolták ezért, valamint a srebrenicai népirtást is tagadta. Handke többször meglátogatta Miloševićet hágai börtönében, 2006-ban pedig a temetésén is részt vett és beszédet is mondott.

Slavoj Žižek szlovén filozófus, Handke régi kritikusa a Guardiannak a következőt mondta:

“Handke 2014-ben a Nobel-díj eltörlését kérte, mivel arra az irodalom hamis kanonizálásaként tekintett. A tény, hogy megkapta, mutatja azt, hogy igaza volt. Ez Svédország ma: a háborús bűncselekmények mentegetője Nobel-díjat kap, miközben az ország teljes mértékben részt vett korunk igazi hőse, Julian Assange karaktergyilkosságában. A reakciónknak a következőnek kellene lennie: nem Handkének adni irodalmi Nobelt, hanem Assange-nek Nobel-békedíjat.”

Jennifer Egan, a PEN America elnöke elképesztőnek nevezte, hogy a Nobel-bizottság egy olyan írót választott, aki arra használja a nyilvánosságot, hogy megkérdőjelezzen történelmi tényeket, és népirtást elkövető embereket mentegessen. (…) A növekvő nacionalizmus, az egyre több tekintélyelvű vezető és az egyre terjedő hamis hírek világában az irodalmi közösség ennél jobbat érdemel – áll a szövetség közleményében.

Hari Kunzru brit író, újságíró nyugtalanítónak nevezte a Nobel-bizottság döntését. Szerinte Handke jó író, akinek a tehetsége mellé „sokkoló etikai vakság” párosul.

Megszólal a politikum

A Srebrenicai Anyák nevű szervezet felszólította a Nobel-bizottságot, hogy vonja vissza az osztrák írótól az elismerést. A szervezet egyik tagja közölte, a döntés „sértő”, fájdalmat okoz nekik, akik fiaikat, férjeiket, fivéreiket veszítették el. A bizottságnak „tudnia kellett volna, ki ez az ember”.

A boszniai muzulmán közösség vezetője, Husein Kavazović élesen elítélte a Nobel-bizottság döntését. Úgy véli, a boszniai népirtás áldozatainak megsértésével ér fel, hogy az osztrák szerző kapta az elismerést.

A háromtagú boszniai elnökség bosnyák tagja, Šefik Džaferović szerint a döntés morális értékvesztést jelent. Egyúttal botrányosnak és szégyenletesnek nevezte, hogy Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat.

Visszafogottabban értékelt Ahmed Burić boszniai író. Kijelentette: az irodalom a politika felett áll. A change.org oldalon internetes petíciót is indítottak a döntéssel szemben, a virtuális beadványt e cikk írásakor mintegy 15 ezren írtak alá. Felháborodottan értékelt a koszovói sajtó.

Heves reakciókat váltott ki Koszovóban is a hír, Pristina szerint ugyanis Handke a múltban gyűlöletkeltő kijelentéseket tett.

Vlora Citaku, Koszovó washingtoni nagykövete a Twitteren reagált arra, hogy Peter Handke kapta az idei Nobel-díjat. “Egy ragyogó írókkal teli világban a Nobel-bizottság egy etnikai gyűlöletet és erőszakot hirdető embert tüntet ki. Valami nagyon rossz irányba ment el” – fogalmazott a koszovói politikus.

Gent Cakaj, Albánia koszovói születésű külügyminisztere pedig úgy fogalmazott: megdöbbentette, hogy egy népirtástagadó nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. “Milyen alantas és szégyenteljes lépés tanúi lehetünk 2019-ben” – írta a közösségi médiában az albán külügyminiszter.

A pristinai Koha Ditore napilap megjegyezte, Handke tagadja, hogy a szerbek népirtást hajtottak volna végre a délszláv háborúk során. Hashim Thaci koszovói elnök szerint a népirtás áldozatai szempontjából nagyon súlyos döntés született. Edi Rama albán kormányfő úgy fogalmazott, sosem hitte volna, „hányni fog”, attól, ha meghallja, kinek ítélték a díjat.

A horvát sajtó azt emelte ki, hogy Handke Milošević híve volt, összességében azonban a zágrábi sajtó józanabbul értékelt, s a legolvasottabb napilapban, a Jutarnji Listben azt is elismerték, hogy kiváló író.

Szerbia viszont egyöntetű örömmel fogadta Peter Handke elismerését. Az osztrák író, aki a kilencvenes években több alkalommal is járt a szankciókkal sújtott, a Milošević-rezsim miatt elszigetelt ország elnökénél, majd később Hágában is meglátogatta őt, sőt, 2006-ban beszédet mondott Milošević temetésén, 2015 óta Belgrád díszpolgára. Szerbia hálás Handkenak, amiért egyik interjújában úgy fogalmazott a NATO bombázások kapcsán: “azok, akik lebombáztak és meggyilkoltak több ezer embert, nem tartoznak Európához és a Föld nevű bolygóhoz.”

A belgrádi televízió szerint már éppen ideje volt annak, hogy Handke kapja az elismerést. Vladan Vukosavljević művelődési miniszter szerint már korábban rászolgált volna az irodalmi Nobel-díjra. Kiemelte, az osztrák író Szerbia nagy barátja, s a nehéz pillanatokban is az ország mellett állt. A Handke műveit szerbre fordító Žarko Radaković író úgy véli, Handke – jellegzetes szerb kifejezéssel – „jugonostalgičar”, azaz nosztalgiával gondol vissza Jugoszláviára. Milorad Dodik, a boszniai elnökség szerb tagja azt közölte, „lelkesen” fogadta, nem csak ő, hanem a Boszniai Szerb Köztársaság lakossága is, hogy Handke kapta az elismerést. Mint mondta, megérdemelte irodalmi tevékenységéért.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
olvasó
2019. OKTÓBER 14. [ 17:59 ]

Nem emlékszem, hogy Handkénak különösebb fenntartásai lettek volna a srebrenicai népirtással kapcsolatban. De ezt abban az időben Konrád Györgyről is el lehetett mondani. Gondolkodásukat egyoldalúvá tette a volt Jugoszlávia iránti kritikátlan nosztalgia, és ezt még fokozták azzal, hogy rávetítették Szerbiára. Persze mindhárom oldal (szerb, horvát, bosnyák) követett el bűnöket, de megközelítőleg sem egyenlő mértékben. Szerbia ebben éllovas volt. Mi megtapasztaltuk ezt az időt, és még emlékszünk


Lazio
2019. OKTÓBER 13. [ 20:05 ]

A második világháborút sem lehet csupán " jó és rossz " oldalra osztani, ugyanúgy a délszláv térségben végbement történteket sem.


Compiègne-i fegyverszünet - illusztráció
2019. NOVEMBER 11.
[ 12:52 ]
Önkormányzati diplomácia - illusztráció
2019. NOVEMBER 10.
[ 22:05 ]
Magyar-magyar kérdésekről, a nemzetpolitika területén elvégzett munkáról és a következő évek feladatairól egyeztetnek a határon túli és anyaországi politikusok, szervezetek a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet jövő heti ülésein. – A külhoni magyarság felemeléséhez erős Magyarországra van...
2019. NOVEMBER 8.
[ 15:40 ]
Spanyolország vasárnap negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül, amelynek tétje, hogy sikerül-e feloldani a belpolitikai patthelyzetet és kormányt alakítani. A közvélemény-kutatások szerint arra lehet számítani, hogy a szavazás lezajlása után sem lesz könnyebb a kormányalakítás, mert egy párt sem...
2019. NOVEMBER 8.
[ 10:19 ]
A szerbiai polgárok elvárják, hogy bérük legalább 600 euró legyen, míg a horvátok elvárása az 1.300 eurós személyi jövedelem, derült ki a Poslovi.infostud honlap felméréséből. A munkavállalás alkalmával támasztott elvárásokat vizsgáló felmérésben 4.000 polgár vett részt Szerbiából, Horvátországból,...
2019. NOVEMBER 7.
[ 15:25 ]
Beolvasás folyamatban