Tükör
Szerbiában a legtöbbet élelemre, Európában a számlákra költenek

A szerbiai háztartásokban tavaly havonta átlagban 64,5 ezer dinárt költöttek. Ennek nagy hányada, kb. egyharmada élelemre ment el. Az EU országokban ezzel szemben a családi kassza legnagyobb kiadási tétele a rezsiköltség.

Miért van ez így, s vajon az adott ország jólétének növekedésével változik-e ez az arány? A szakemberek kimutatták, hogy a szegény országokban élők sokkal többet költenek a családi büdzséből élelemre, mint a gazdagabb országokban élők.

Szerbiában a megkeresett pénz egyharmadát “megeszik és megisszák” az emberek, amivel Szerbia az európai rekorderek között van, ugyanis míg az EU-ban lakosonként évente 1861 eurót költenek erre a célra, addig a szegény Szerbia alig valamivel marad el emögött, ugyanis itt is évente 926 eurót költ a lakosság fejenként élelemre.

Žarko Malinović, a szerbiai gazdasági kamara munkatársa az RTS reggeli műsora vendégeként azt magyarázta, hogy a fizetőképesség mellett itt vannak a kulturális különbségek és a fogyasztói szokások is. Az EU-ban háromszor többet költenek éttermi és szállodai étkezésre, mondja Malinović, aki Olaszország példáját hozza fel, ahogy átlagban egy ételt készítenek otthon, kettőt pedig étteremben fogyasztanak el a családok. Nálunk ez a szokás ki sem alakult még.

Szerbiában nagyjából ugyanannyit költenek alkoholos italokra és dohányárura, mint az EU-ban, de Szerbiában ezt az alkoholmennyiséget inkább otthon isszák meg, mintsem vendéglátóipari létesítményekben, s a gazdasági kamara munkatársa itt – a kulturális különbségek példájaként – a nagy otthoni eszem-iszomokat emlegeti, amikor is az az igazi vendéglátó, aki a húst is hússal kínálja, s természetesen mindez mellé kellő mennyiségű alkoholos ital dukál.

Ami a szabadidő eltöltését illeti, az uniós polgárok háromszor többet szánnak kultúrára és rekreációra, ami azt is jelenti, hogy a szerbiai polgárok erre nem fordítanak kellő figyelmet, vagy ahogy Malinović fogalmaz, nincs “megfelelő minőségű viszonyuk” az élet ezen dolgai iránt, holott, mint mondja, a kultúra és a rekreáció terén nálunk a költségek jóval alacsonyabbak, mint az EU-ban.

Az EU országaiban viszont a polgárok majdnem annyit, mint mi az élelemre, vagyis jövedelmük 24 százalékát költik a lakhatásra, közüzemi számlákra, vagyis arra, amit rezsiköltségnek nevezünk.

Malinović ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Szerbiában a fiatalok viszonylag későn költöznek el a szülői házból, addig az EU egyes országaiban, különösen pedig a skandináv országokban a fiatalok a nagykorúságuk elérését követően azonnal elköltöznek otthonról és önálló életet kezdenek. Az eltérő kulturális és szociális különbségek itt is nyilvánvalóak. Miközben a szerbiai fiatalok minél előtt saját ingatlanra akarnak szert tenni, addig a skandináv országokban a fiatalok inkább a lakásbérlést részesítik előnyben. Éppen ezért magasabbak a bérleti költségek és voltaképpen ez teszi ki a költségek legnagyobb hányadát.

Arra a kérdésre, hogy a kiadások struktúrája változik-e majd a béremelések során, Malinović úgy véli, a szerbiai lakosság többet fordít majd szabadidőre, változni fognak a fogyasztói szokások, pl. többet járnak majd étterembe étkezni, s példaként a Belgrádban gombamód szaporodó gyorsétkezdéket és kisvendéglőket említette.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
kecskes eva
2019. DECEMBER 9. [ 18:59 ]

a kamara kedves munkatarsa alighanem onmagabol indul ki de jobban tette volna ha az atlagfizetest sot az atlagnyugdijakat vette volna figyelembe akkor eszrevette volna hogy az emberek miert nem jarnak ettermekbe. otthon esznek de meg isznak is-hidegvizet.


München
2019. DECEMBER 7. [ 17:48 ]

Most akkor Szerbiában olcsó a közműszolgáltatás, hogy még az olcsó élelemnél is kevesebbe kerül? Azt viszont tudjuk, hogy az EU-ban a szolgáltatás - tehát a rezsi is - nagyon drága.


Európa koronaparadoxonjai - illusztráció
2020. JÚLIUS 4.
[ 17:20 ]
Torz átvétel - illusztráció
2020. JÚLIUS 2.
[ 17:10 ]
Hitlert bármi módon dicsérni nem túl etikus döntés, ha pedig azt valaki politikusként teszi, még ha viccből is, az egyszerűen buta. Mert Hitler feketébb az ördögnél, ott tanyázik a történelem szemétdombján, választott képviselő így nem veheti a szájára a nevét pozitív kontextusban. Ha valaki történész és egy egész...
2020. JÚNIUS 29.
[ 13:28 ]
Amióta 2010 májusában Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke lett, a francia média papjai, tudósítói és kommentátorai egyre intenzívebben köszörülik rajta a nyelvüket. A Libérationtól a Le Figaróig, a Le Monde-tól a Les Echos-ig valóságos fújoló kórus veti rá magát a magyar kormányfőre, s hány a szemére minden...
2020. JÚNIUS 28.
[ 10:46 ]
Néhány hónapja sokan azt gondolták, hogy soha, de soha nem terjed el a maszkviselés, hiszen amellett, hogy biztonságot nyújt (talán) a koronavírussal szemben, megannyi kellemetlenséggel jár még akkor is, ha nem szemüveges az ember és nem párásodik be a szemüvege minden egyes lélegzetvételkor. Ám azóta nagyot fordult a világ,...
2020. JÚNIUS 24.
[ 18:27 ]
Beolvasás folyamatban