Tükör
Iskolapélda

(Budapesti tudósítónktól)

Mikor megjelent a Nemzeti Alaptanterv tervezete, azonnal elkezdődött a szinte hagyománnyá vált hisztérikus elemzése annak, mi alapján fogják oktatni a jövő nemzedékét Magyarországon. Mert persze az ellenzék szerint a minisztérium egyáltalán nem ért hozzá, minden szakértője buta és alkalmatlan, az évek alatt összeállított koncepció pedig iszonyú károkat fog okozni a gyermekek agyában és lelkében. Olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el, amelynek végén mindannyian meghalunk, a gyerekek pedig akarat nélküli bábuk lesznek, akiket irányíthat a kormány. Azaz a Fidesz.

Pedig ez azért nem így működik. Egy átfogó Nemzeti Alaptanterv elkészítése nagyon régóta várat magára. A mai diákok már nem ugyanazt tanulják, amit szüleik, hiszen teljesen más már a világ, de az egész oktatási rendszer alapjait nem lehet és nem is szabad kidobni. Itt pedig teljesen eltérő az álláspontja a liberális-baloldali ellenzéknek és a kormányzatnak. Olyan eltérő, hogy nem lehet kompromisszumot remélni. A kormányzat szerint a nemzet érdeke az első, az oktatás célja a jövő nemzedékek tudással való felvértezése, megfelelő alapok adása ahhoz, hogy a nagy nemzetközi versenyfutásban a magyarok eséllyel indulhassanak. Ha valaki magyar iskolában magyarul tanul, felnőve képes legyen kiszámolni, hogy hány liter festékre van szüksége, ha a tetőtérben akarja lekenni a szobát, és tudni akarja, hány négyzetméter a falfelület. Ha valaki azt mondja, „Mondottam, ember, küzdj...”, azt képes legyen befejezni. Ismerje a praktikus és a nem praktikus tudást, tudjon nyelveken beszélni, és ne döbbenjen meg, ha valaki bekapcsol egy számítógépet. De ezek mind csak keretek. Senki se elégedhet meg az iskolai tudással, arra felépítve kell eljutni mindenkinek a saját céljához, legyen az agykutató, asztalos vagy újságíró. Azt feltételezni, hogy az iskolai alaptanterv téves alapokat ad és így a gyerekek elkorcsosulnak, egyszerű populizmus, rágalom és kizárólag az a célja, hogy az ellenzéki megmondóemberek újabbat rúghassanak a kormányon.

Az alaptanterv elemeit összeállítani hatalmas munka, amelyet biztosan nem fog általános elismerés övezni. Mert hirtelen mindenki oktatási szakembernek érzi magát, aki járt iskolába, esetleg van gyereke, aki most is jár, ezzel pedig lefedtük a magyarországi lakosság 99,9 százalékát. Az egyik azt mondja, olyan praktikus tudást kell adni a fiataloknak, amellyel érvényesülnek az életben, így legyen az informatika kiemelten fontos, hagyjuk a régimódi kézírást és álljunk át a klaviatúrára, alapozzuk meg a jövendő nyelvtudását két-három nyelv magas óraszámban való oktatásával hat éves kortól, s felejtsük már el az olyan teljesen haszontalan tudás átadását, mint a szinkópa, a gregorián imák, vagy Tóth Árpád költészete. Csökkentsük az óraszámot az iskolában, hiszen a gyerekek ki vannak zsigerelve, sőt járjanak kilencre iskolába, hiszen nyolcra képtelenség beérni. Ezen az úton lehet olyan embereket kinevelni, akik számára csak a jelen létezik, de a jövő semmit nem tartogat. Nem értünk el a történelem végére, és bár úgy tűnik, a digitális forradalom eredményeképp mostantól mobiltelefon, klaviatúra és tablet lesz a papír helyett, de erre igen kevés az esély. Ha húsz év múlva ugyanezek a platformok maradnak, akkor valamit nagyon elrontott az emberiség. A nyelvtudás egyértelmű jelentősége mellett ugyanakkor érdemes megjegyezni, egyetlen hatéves gyerek se tud annyira felnőttesen gondolkodni, hogy az erdőben sétáló róka találkozója a nyuszival-szint fölé emelkedjen, ráadásul saját anyanyelvét is még javában tanulja. Ha pedig azt nézzük, ki hány nyelvet beszél Európában, láthatjuk, hogy Szlovákia szinte minden lakosa kétnyelvű, dicsérik is őket mindenhol. A szlovák mellett a cseh nyelvet ismerik, amely nem meglepő, hiszen a két nyelv között nagyjából annyi a különbség, mint a szerb és a horvát között. Ez azt is jelenti, ha a Balkánt felvennék az Európai Unióba, hirtelen megjelenne egy tömeg, amelynek tagjai akár öt nyelven is beszélnek, ők a vajdasági magyarok, akik anyanyelvük mellett szerbül, horvátul, bosnyákul és montenegróiul is kiválóan kommunikálnak.

De magyarok. Ez itt az alapvető nézetkülönbség. A Nemzeti Alaptanterv jelenlegi koncepciója ezt teszi központi elemmé, hogy a magyar gyerek tudja, ismerje, hogy ő hol is él és mit kap örökül hazájától. Azt a tudást és ismeretcsomagot kapja meg, amelyet Brüsszelben európai értékekként emlegetnek, csak ők visszatartják, mert politikailag inkorrekt volna a belga gyerekeknek megtanítani a belga himnuszt. Ha a magyar gyerek tudja, mi teszi ezt az országot magyarrá és mi az ő szerepe ebben a társadalomban, akkor meg fogja érteni, miért is halt meg Nemecsek Ernő. A hazáért halt meg.

Sitkei Levente
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Olasz magány - illusztráció
2020. FEBRUÁR 25.
[ 18:05 ]
Erős a vajdasági magyarok nemzettudata - illusztráció
2020. FEBRUÁR 25.
[ 15:18 ]
Zöldfordulat - illusztráció
2020. FEBRUÁR 20.
[ 13:33 ]
Kihalni veszélyes - illusztráció
2020. FEBRUÁR 19.
[ 15:47 ]
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetésről tárgyalnak az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen az elemzők heves vitákra számítanak, és kétségesnek tartják a végső megállapodás...
2020. FEBRUÁR 19.
[ 15:25 ]
Számos sportágban töröltek vagy halasztottak el sporteseményeket a koronavírus-járvány miatt, amelyben - a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság szerdai adatai szerint - 74 185-re nőtt a fertőzöttek száma Kína szárazföldi részén kedd éjfélig, és a vírus 2004 életet követelt. Atlétika Egy évvel...
2020. FEBRUÁR 19.
[ 9:29 ]
Több mint 44 ezer koronavírus-fertőzött adatainak elemzése alapján kutatók arra jutottak, hogy az esetek több mint 80 százalékában enyhe lefolyású a betegség, és a más betegségekben szenvedők és az idősek esetében a legnagyobb a vírusfertőzés kockázata - adta hírül a BBC hírportálja a koronavírus-járványról...
2020. FEBRUÁR 18.
[ 12:41 ]
Beolvasás folyamatban